Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ellenállás klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ellenállás klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ellenállás klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ellenállás klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Leegyszerűsített radikalizmus
Ungváry ZsoltEurópában az utóbbi évtizedekben mind markánsabban jelentek meg olyan radikális csoportok, amelyek elvetik a multikulturalizmuson alapuló, a nemzeti érdekeket a globalizmusnak alárendelő politikát, és visszatérést sürgetnek a hagyományos – családon, nemzeten, hiten, erkölcsön alapuló – értékrendhez.A magát liberálisnak nevező, valójában saját ideológiáját kizárólagosnak tartó és azt forradalmi terrorral védelmező pártok, értelmiségiek szélsőségesnek nevezték ezeket a formációkat. A legsúlyosabb vádnak számított, ha valakit rasszistának, homofóbnak, neadijsten antiszemitának bélyegeztek. S noha ezekkel a mozgalmakkal szemben a kirekesztés legvadabb formáit alkalmazták (ld. a Haider-ellenes front, vagy akár az a gesztus, amikor az RMDSZ aktuális kongresszusára a magyar parlamenti pártok közül csak a „vállalhatatlan” MIÉP nem kapott meghívót, miközben az SZDSZ igen), mégis őket nevezték kirekesztőknek.
A fejlett, modern, politikailag korrekt európaiak sokáig kinevették, lesajnálták és megvetették ezeket a lefasisztázott, perifériára szorított erőket. Idővel azonban Európa-szerte mind többen csatlakoztak e pártokhoz, megsokszorozva a rájuk adott szavazatokat, látványosan növelve elfogadottságukat. Az emberek kezdték ugyanis belátni, hogy nem tartható tovább az önfeladáson, önfelélésen alapuló, pusztulásba tartó világ.
A devianciák felmagasztalása (bűnözők, homokosok, drogosok) mindenütt, miközben az élet és a lélek rombolása (abortusz, euthanázia, vallásellenesség) zajlik politikában, kultúrában, az iskolákban, a tévében, a hétköznapokban. Az államokat adósságcsapdákba kergető spekulánsok megdicsőülése és hihetetlen gazdagodása családok, népek elnyomorodása árán; valós értékek (termőföld, lakóház, ásványkincsek, ivóvíz, energiahordozók) kisajátítása értéktelen papírfecnikért (úgynevezett pénzért, aminek az értékét, árfolyamát összevissza igazgatják önkényesen). Sokan döbbentek rá, hogy veszélyben van a számukra kedves világ, amiben atyáik felnőttek, s amelyben gyermekeiket – ha lesznek még – nevelni szeretnék. Így mind több szavazóról pattantak le az unalmassá váló klisévé szelídülő vádak (náci, fajgyűlölő, intoleráns stb.), és voksaikkal kiengedték a karanténból az oda beszorított „szélsőséges” politikusokat.
A világ javainak korlátlan birtoklására vágyó globális „elit” – amelyet roppantul zavarnak az értékazonosságon létrejövő közösségek – felfedezte a megerősödő radikálisokban rejlő veszélyt. Azt is megértette, hogy velük szemben többé már nem harcolhat sikerrel a régi hívószavakkal, sőt minél jobban támadja, annál népszerűbbé teszi őket. Ezért egész egyszerűen rátelepedtek a sikeres, és sok helyen kormányképessé váló, korábban szalonképtelennek tartott pártokra. A problémahalmazt pedig, amelyet ezek a mozgalmak képviselni próbáltak, leegyszerűsítették egyetlen kérdésre: a bevándorlás, sőt kifejezetten a mohamedán bevándorlás elleni harcra.
Jellemző, hogy miután kiderült a norvégiai mészárosról, hogy alapvetően a muzulmánokkal van baja, az európai politika és a közvélemény aránylag higgadtan le is zárta a kérdést. Képzeljük el, mi lett volna, ha az al-Kaida a támadó (már NATO csapatok bombáznák a szövetséges Norvégia védelmében valamelyik arab országot); vagy mekkora ellenreakciót vált ki, ha az áldozatok zsidók, négerek, esetleg homoszexuálisok. Az viszont, hogy egy szőke norvég lelőtt közel száz norvégot, akikben a mohamedán bevándorlás pártolóit látta, tulajdonképpen szinte elfogadható.
Ugyanez az „újszélsőség” az is, amelyik olyan szövetséget köt, amibe lazán belefér a magyar nyelvhasználatot tiltó elmebeteg Slota, de a Jobbik már nem, mivel nem áll be az egyetlen szentség, a mohamedán veszély kizárólagosságának hirdetése mögé. Az újradikálisok vezetői között homokosokat (ld. a lelőtt Fortuyn, s talán Haider is) és cionistákat is találunk, ezért rájuk többé nem süthető az antiszemita, fasiszta bélyeg. Idővel akár hatalomra is kerülhetnek itt-ott (Belgiumban – ha megmarad –, Hollandiában vagy Finnországban, netán Le Pen „konszolidálódott” lánya Franciaországban), de a helyzet nem fog változni, mert a valódi veszélyt nem nevezik meg.
Európának ugyanis a fő baja az erkölcstelenség, a hitetlenség, az ateizmus, és döntően a gyermektelenség, ami a nők munkába állásával, „emancipálásával”, a család szétverésével, a misztikusan hangzó, de a Tesco-pénztárossággal nehezen összeegyeztethető önmegvalósítással áll összefüggésben. Ha a mohamedán bevándorlókat mind kiirtják vagy kitoloncolják, semmi sem oldódik meg, mert a fehér ember nem szül. El fog fogyni, mert istentelen, erkölcstelen ideológiája hosszú távon életképtelen.
A veszélyt tehát nem kívül kell keresni, hanem belül. Az európai gondolkodást kell átalakítani, mert ha a bevándorlóknak nem lesz terük, nem is jönnek. A fő ellenség nem az iszlám, hanem az az ideológia, amely elvette az európaiaktól a keresztény hitet, családot, hagyományos értékeket stb., és amelyik most a mohamedánok ellen hangolja őket. Sokan az iszlám elleni harcot azért pártolják, mert attól a keresztény újjászületést remélik. Európa azonban attól még nem talál vissza az Istenhez, ha az asszonyaikat csador mögé rejtő, naponta ötször imádkozó mohamedánoktól megszabadul. Akkor itt marad egy hedonista, materialista, ateista, önimádó és önpusztító Európa. Ezt kell legyőzni. Ha Allah számára nem marad hely, nem is jön ide. Már csak azért sem, mert egyetlen Úr van az égben, bárhogy is hívják.
Ungváry Zsolt
(Kuruc.info)
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
'Mennél jobban szaporodnak a szelíd hazafiak, annál inkább lesz szükség a vad magyarokra'
Francia radikalizmus: trikolor és multikulti
Felmérés: "példátlanul" emelkedik a nemzeti radikálisok száma hazánkban
Elkurvult radikálisok