Legyen mindenki gárdista!2010-07-06 16:42 barikád.hu

Sok millió ember nézte hitetlenkedve, borzongva és félelemmel, amikor 2006 őszén félelemkeltő ruházatú, azonosítatlan katonai egységek randalíroztak Budapest utcáin. Ötletszerűen rontottak rá békés emberekre, verték össze őket, válogatás nélkül.

Sok igaz magyar emberben horgadt fel a harag. Aztán a Jobbik állandó témává emelte a cigány emberek által számolatlanul elkövetett, sokszor hihetetlenül brutális bűncselekményeket. A média ettől kezdve nem elhallgatta, hanem korrekten kezdett beszámolni ezekről. Igaz, rendre elhallgatták az elkövetők nemzetiségét, de mindenki tudta már, hogy ahol népes családok esnek egymásnak, vagy rabolnak, vernek össze idős, védekezésre képtelen embereket, ott bizony cigánybűnözésről van szó. Egyre többen szembesültek azzal, hogy már évtizedek óta számolatlanul történnek meg ezek a bűnök, csak eddig szemérmesen hallgatott róla a médiát uraló liberálbolsevik hatalom.

Sokakban megfogant a gondolat, hogy itt sürgősen tenni kellene valamit. Saját rendőrségünkben 2006 ősze után nem bízhattunk, így kézenfekvő megoldásként kínálkozott valamiféle civil önszerveződés létrehozása.

A KDNP évekkel korábban már pedzegette a honi gárda létrehozását. Nyilván nem erre az esetre, hanem inkább a megszüntetett honvédelem pótlására, erős kormányzati gyámság alatt, de az akkori Orbán-Torgyán kormány leseperte a javaslatot. Ekkor döntött úgy a Jobbik vezetője, Vona Gábor, hogy bizony életre hívja a Magyar Gárdát. 2007. március 15-én ezt be is jelentette. Valószínűleg senki sem vette komolyan.

Aztán elkezdődött a szervezés és ezzel egyidejűleg a példátlan médiahadjárat. Náci egyenruha, náci ideológia, rasszizmus, fasizmus, sovinizmus, akármizmus - harsogott a Magyar Önszerveződéstől rettegő nemzetvesztő elit.

Aztán esküt tett az első 56 gárdista.

Rákapcsoltak menten a hivatásos rettegők, karöltve a csóró cigányok pénzével elszámolni nem nagyon tudó cigány vezetőkkel, akik rögvest végighaknizták a vidéket, hogy a gárdisták megölik a cigánygyerekeket, úgy általában mindenkit, majd elkezdték szervezni a Gárdát hivatásosan - vagyis a mi pénzünkön - kísérő börtönben kigyúrt cigány hőbörgőket.

Aztán elindult a Gárda feloszlatását célzó per.

A Gárda levelezése összeomlott, annyian jelentkeztek. Ami „ezeknek” nem tetszik, az csak jó lehet.

A Fidesz jó darabig hezitált. Mérlegre tették, hogy az növeli-e a népszerűségüket, ha támogatják, vagy az, ha elutasítják. Végül elutasították. Nem ők találták ki, hát nem kell.

Aztán jött a két pofon ígérete, majd elkezdődött a végtelennek tűnő per. Mivel sehogyan sem sikerült meghozni az előre leírt ítéletet, a hatalom bírót váltott, és lőn „igazság”: a Gárdát feloszlatták.

Közben a beépített emberek végrehajtottak egy szakadást is a Gárdában. Sokan elbizonytalanodtak, megijedtek, csalódtak, hiszen tenni akartak és nem civakodni. A Gárda újraszerveződött, a per folytatódott.

Draskovics elvtárs vette kézbe az ügyet. Mivel beletörni látszott ritkás foga a Gárda kitartásába, rögtönzött törvényeket hoztak és elkezdték a Gárdisták levadászását. A Gárda ruhájára „emlékeztető” ruha már üldözendővé vált. Szegény pincérek, szegény néptáncosok!

És bár sokan elbizonytalanodtak Orbán két pofonjától, mégis milliónyi Fideszes remélte, hogy az új kormány inkább bölcsen használni fogja a Gárdát, semmint üldözni. Ők most legkevesebb mélyen csalódtak, de bizonyára még többen elkezdtek gondolkozni azon, hogy vajon miért folytatódik a Gárda üldözése, miért nem inkább partneri, baráti jobbot nyújt a kétharmad?Miért mondja azt a legfőbb vezénylő tábornok, hogy aki katonaként vagy rendőrként segíti a Gárdát, az dezertőr, vagyis átáll az ELLENSÉGHEZ!?

A Magyar Nemzeti Gárda hétvégi avatása után pedig tömegekben fogalmazódnak meg a kérdések:

- miért baj az, ha valaki vért ad?
- miért baj az, ha valaki homokzsákot pakol éjjel nappal?
- miért baj az, ha néhányan baráti, bajtársi közösséget vállalnak ezért a nemzetért?
- miért baj az, ha valaki adományokat gyűjt székely, csángó, vajdasági, kárpátaljai, felvidéki nemzettestvéreinknek?
- miért baj az, ha valaki rendet szeretne végre látni ebben a megtiport országban?
- és egyáltalán, miért ellenség a magyar a saját hazájában?

És az is bizonyos, hogy földindulásszerű győzelem vár a Jobbikra az őszi választásokon, ha erre nagyon gyorsan nem születik válasz. Mert ezt már régen nem lehet elintézni két pofonnal.

Biró László
szebbjovo.hu