Martonyi János, Magyarország külügyminisztere részt vett Narvában (Észtország) a közép-európai, balti és északi országok atlantista külügyminisztereinek találkozóján. Mint a sajtótájékoztatóról kiderült, a külügyminiszterek közös nyilatkozatban szólították fel Oroszországot, hogy vonja vissza csapatait a Krím-félszigetről. Egy ilyen nyilatkozathoz azonban még nem lett volna szükség kétnapos tanácskozásra. Washingtonból kiosztják eléjük a papírt, az európai országok külügyminiszterei pedig felolvassák. Ez így működik, hiába a színjáték.

Martonyi nyilatkozatából kiderült, hogy a NATO északi és keleti protektorátusainak külügyérei két napon át azzal voltak elfoglalva, hogyan kezeljék az eléjük letett, a találkozó végén kiadott kész nyilatkozat következményeit. Fogalmuk sincs, mit kezdjenek a kialakult helyzettel. A nyugat csatlósállamaiként szembe kell helyezkedjenek Oroszországgal, de ők is tisztában vannak azzal, hogy Oroszország nélkül az európai ipar megáll működni, a következő télen pedig mindenki megfagy.

A tárgyalás fő témája ugyanis az volt, hogy a Washington által kiadott diktátum miatt át kell rendezni egész Európa energiaellátását. Martonyiék azzal a hagymázas ötlettel álltak elő, hogy vezetékek kellenek, mégpedig rengeteg. Át kell hálózni egész Európát új olaj- és gázvezetékekkel, hogy meg tudják kerülni a szükségszerű és olcsó orosz importot.

Martonyi János, az atlantisták hazai komisszárja

Martonyiék tisztában vannak azzal, hogy a washingtoni diktátum követése katasztrófát jelenthet az ország számára. Ugyanis szükségállapotra készülnek, tudatában vannak annak, hogy ha leáll az orosz gázellátás, a hazai ipar megáll működni. Nem csak a hazai, hanem Európa egészének működése ellehetetlenül. Ennek ellenére tartják magukat az amerikai külügy oroszellenes nyilatkozatainak követéséhez. Akkor is, ha azzal humanitárius katasztrófát okoznak több országban. Mi ez, ha nem hazaárulás?

Az atlantista külügyminiszterek nem csak felolvasták, amit Washington eléjük tett, de emellett bejelentették, hogy az orosz gáz helyett máshonnan kell gázhoz jutni. Honnan máshonnan, mint a Föld túlsó feléről, egy másik kontinensről, keresztül az Atlanti-óceán fenekén és legalább négy európai közvetítő országon át, akik mind profitot fognak ráterhelni. Ez a gáz természetesen az Egyesült Államokból érkező cseppfolyósított földgáz lenne.

Mindemellett kiépítenének egy teljes Európát lefedő hálózatot a semmiből, hogy a Föld túlsó feléről importált földgázt még el is tudják osztani minden európai országnak.

Szerencsére megnyugodhatunk, mert az Európai Unió összes tagállamának együttvéve nincs annyi pénze, hogy megépítsen egy ilyen gázvezeték hálózatot, így a következő években sem fog a gázszámlánk tízszeresére ugrani. Ettől függetlenül, Martonyi nyilatkozata nagyon jól mutatja, hogy az atlantizmus végóráihoz közeleg Kelet-Európában. Gátlástalanul kiszolgálják az amerikai érdekeket és emellett hagymázos elképzeléseket szövögetnek euró milliárdokból megszervezett találkozókon arról, hogy hogyan kezeljék a helytartói szolgálat által okozott egyre súlyosbodó problémákat. Martonyi is, és a többi atlantista külügyér is mind elszakadtak a realitásoktól. A népek ítélkezni fognak felettük, nem is oly sokára, mint ők gondolnák.

Molnár István