Az elmúlt napokban hál'Istennek pislákoló vita gerjedt akörül, hogy meg lehet-e élni a közmunkáért adott 47 ezer forintból. Az ezzel kapcsolatos politikusi vélekedések ismertek, ehelyett nézzük a tényeket.

(Nem tudom elhagyni az ilyenkor szokásos oldalszúrásomat a nem létező szociálpolitikai szakma irányába. A területtel gyakorlatilag egy személyként azonosított Ferge Zsuzsa, ha röviden is, de megszólalt a kérdésben. Más szociálpolitikust nem kérdeztek / nem jelentkezett megszólalásra, miközben Dunát lehet rekeszteni politológusokkal és londonielemzőkkel. A kormányzaton belül nincs azonosítható, a szociálpolitikáért felelős politikus, és jelentkezzen, aki meg tudja mondani, hogy ki a szocialisták, a Jobbik vagy az LMP rendszeresen a kérdéskörben megszólaló szociálpolitikai szakpolitikusa? A helyzet drámai.)

Különböző do it yourself összegzések készültek az elmúlt napokban annak megvizsgálására, mennyiből lehet ténylegesen megélni? Ezek közül kiemelkedik a Menedzsment Fórum (!) számítása, akik szerint egyedülállóknak Budapesten 67 209 forint kell a legszerényebb megélhetéshez (vidéken ennél egy ötezressel kevesebb).

Már ez is jelentősen meghaladja a 47 ezer forintos összeget, ám emlékeztessük magunkat, hogy Magyarországon létezik hivatalos létminimum számítás is. A Központi Statisztikai Hivatal hivatalos létminimum adatai szerint már 2010-ben is  78 736 forint volt a hivatalos létminimum egy személyre, ami inflációval korrigálva 2011-re81 885 forintra jön ki! Azért van a hivatalos létminimum számítás, mert az ezzel foglalkozó statisztikusok szerint ennyiből lehet megélni! Ez innentől fogva nem szubjektív vélekedés kérdése, hanem szakpolitikai kérdés.

Arról már írtam, hogy a 47 ezres összeg a német Hartz IV. csomag mintájára jött létre Magyarországon. Ám ahogy ezt részleteztem is, ott például ingyenesen biztosítják a lakhatást! Ráadásul azt is hozzá kell tennünk, hogy a munkanélküli segélyezés leszorítását célzó intézkedések azt feltételezik, hogy amúgy dinamikus munkaerőpiac van, ahol könnyű elhelyezkedni. Magyarországon ez a mindennapi tapasztalatok szerint nem igaz, néha több százszoros túljelentkezés van állásajánlatokra, a foglalkoztatás pedig nem bővül:

(Forrás:http://www.mfor.hu/cikkek/Matolcsy_fele_jatek_a_szamokkal__tenyleg_25_ezerrel_tobben_dolgozunk_.html)

Akiknek három hónapnál tovább nem jut munka, azok ma Magyarországon 22 800 forint foglalkoztatást helyettesítő támogatást vihetnek haza. Miközben az Országos Élelmiszer és Táplálkozástudományi Intézet meghatározása szerint a felnőtt szervezetnek szükséges havi élelmiszerminimum 2010-ben havi 21 375 forintba került, ami inflációval korrigálva 2011-ben havi 22 359 forint volt! Azaz a foglalkoztatást helyettesítő támogatás teljes egészében elmegy az étkezésre. Miből lakik az illető? Miből ruházkodik, fűt, főz, közlekedi, keres munkát? Természetesen lehet azt mondani, hogy a rokonok eltartják, vagy a megtakarításaiból, de tipikusan a mélyszegénységben élőknél a már egyik sem életszerű. Ez elképesztő szintű nyomor!

Magyarország megengedhetné magának, hogy senkinek ilyen szintű nyomorban ne kelljen élnie. A 2010-es zárszámadás szerint álláskeresési járadékra 102,9 milliárdot költöttünk, álláskeresési segélyre 34 milliárdot, rendszeres szociális segélyre 11,5 milliárdot, rendelkezési állási támogatásra 57,7 milliárdot. A 2011-es évben ez az összeg radikálisan lecsökkent, miközben a költségvetés lemondott 300 milliárd forintról az egykulcsos adó következtében! Mindeközben a száz leggazdagabb magyara hivatalosan bevalott vagyona szerint is 2010-ről 2011-re 228 milliárd forinttal gazdagodott, és immáron a magyar GDP 7%-át uralja!