Falból kitépett gázcsövek, szétszaggatott kerítés, felakasztott kismacskák, letarolt borospincék, rettegő nyugdíjasok.

Nem egy borsodi zsákfalu, hanem Budapest legnagyobb agglomerációja, Érd-Ófalu mindennapjaihoz tartoznak ezek a képek. A közeli cigánytelep ontja magából a fiatalkorú bűnözőket, akikkel szemben a rendőrség és a polgárőrség is tehetetlen – legalábbis ezt állítják az áldozatok. A hatóságok szerint a bűnügyi statisztikák javultak.

„Eszükbe ne jusson az úton parkolni!” – ezzel fogad minket, szinte köszönés helyett egy asszony, majd gyorsan beljebb tessékel, mi pedig szót fogadunk, és minden értéktárgyunkat magunkhoz vesszük. A helyszín Érd megyei jogú város, Sugár út, a helyi cigánytelep tőszomszédsága. Az idős hölgyet nem tudjuk, de különösebben nem is akarjuk rábeszélni, hogy névvel vállalja mondanivalóját. Megfenyegették, és tudja, hogy a nyilvánosság nem tudná megvédeni azoktól az elemektől, akiknek a zaklatását nap mint nap el kell tűrnie.

Az udvarából már mindent elloptak, ami mozdítható vagy szétvágható: autót, alumínium létrát, állványzatot. Jelenleg a kerítését erősít újra, mert azt megbontották a hegyről lefelé ereszkedő, hátulról belopódzó vandálok. „Megéltem a Rákosi-korszakot, de így még soha sem féltem” – vallja be a megtört tekintetű idős asszony, aki esténként már alig tud aludni. A helyzet nappal sem jobb, ha elfogy a pénz a drogra, lopni, rabolni kell – napszaktól függetlenül.

Családi hagyomány a bűnözés

Az egyre elviselhetetlenebb állapotoknak ugyanis ez az egyik fő őka – tudjuk meg pár házzal arrébb egy szintén névtelenséget kérő úrtól. A cigány családok többsége 7-8 gyereket „nevel”, akik szintén gyorsan összehoznak ugyanennyi csemetét, és a bűnözés generációs hagyománnyá érik. Az idősebbek a környező településeket „járják”, a 14-15 évesek viszont még fiatalok, csak helyben tudnak bűnözni.

Ha nincs pénzük drogra, kirabolják az időseket. Egy 92 éves asszonyt állítólag fényes nappal húztak végig a táskájánál fogva a földön, mert nem akarta odaadni az értékeit. Amikor éppen nem idős embereket terrorizálnak, kismacskákat akasztanak fel, vagy ütnek agyon fél téglával. Egyik alkalommal szórakozásból kinyitották egy néni kerti csapját, amíg nem volt otthon, ezzel 18 ezer forintos vízszámlát csináltak. Poénból.

Rosszabbul járt az a tulajdonos, akinek a házában a gázcsöveket tépték ki a falból. Bár a robbanásveszélytől megijedt tolvajok akció közben kereket oldottak, jelentős mennyiségű gáz kiszivárgott ki. Egy  másik lakásban a vízvezetékcsöveket fűrészelték le, és az egész házat elöntötte a víz.

Ismerős arcok

A helyiek szerint az elkövetők kiléte a hatóságok előtt is ismert, mégsem tesznek semmit. Egy kivétel volt csak, amikor egy 18. életévét be nem töltött cigány fegyveres rablásba keveredett, és a telepen a kiérkező kommandósok „tettek rendet”. Utána egy ideig nyugalom volt, de ennek sajnos vége.

„Miért nem tesznek feljelentést a rendőrségen?” – tesszük fel a logikusnak hangzó kérdést, amelyre kézlegyintés a válasz: „Hiába jelentjük be, nem kapják el őket, nem is akarják”. Volt olyan károsult, akit megfenyegettek, hogy ha beszél, elvágják a torkát.

Fantom cigányok rontják a statisztikát

A 65 ezres lélekszámú Érd lakosságának több mint tíz százaléka cigány, ebből mintegy 1500-2000 fő román, közülük mintegy 800-an regisztrálva sincsenek, tehát hivatalosan nem is léteznek – derül ki az Érd közbiztonsága címet viselő 2012-es munkaanyagból, melyet a helyi polgárőrség a Belügyminisztérium számára készített. A beszámoló szerint az egyre növekvő számú romániai cigány betelepülő mellett a már meglévő roma lakosság iskolázatlansága, munkanélkülisége is komoly gondot jelent.

2007-ben az Érdi Rendőrkapitányság és az Érdi Városi Polgárőr Egyesület együttműködési megállapodást kötött, amely azóta is „kiválóan működik”, a statisztikák szerint folyamatosan csökken a bűncselekmények száma. A polgárőrség 2010-ben kidolgozta a SZEM-et, vagyis a Szomszédok Egymásért Mozgalmat, amelynek keretében felkészítik a lakosságot a lopások és betörések elleni védekezésre. „A két éve tartó propaganda hatására érezhetően javult a lakosok hozzáállása a közbiztonsághoz” – olvasható a tavalyi jelentésben.

A munkaanyagból az is kiderül, hogy a polgárőrség finanszírozását a város kiemelten kezeli, az egyesület saját székházzal, 24 órás diszpécserszolgálattal, 7 gépkocsival, saját URH rendszerrel, 5 irodával, GPS-el, flottatelefonokkal rendelkezik.

Mivel a fenti helyzetkép szöges ellentétben áll a panaszosok által elmondottakkal, az ügyben a polgárőrséget és a rendőrséget is megkeressük.

„Minden sarokra nem állíthatunk embert!”

Az, hogy a környék közbiztonsága rosszabb az átlagnál, nem fedi a valóságot – válaszol megkeresésünkre Pálházy Imre, az Érdi Városi Polgárőr Egyesület elnöke. Tapasztalataik szerint Érd-Ófaluban havonta 7-8 bűncselekményt követnek el, ami szomorú, de nem mondható kiemelkedőnek. A rendőri és polgárőri erők 24 órás állandó járőrözést tartanak, de dolgukat nehezíti a sok sikátor, a megközelíthetetlen utak. „Minden sarokra nem állíthatunk embert!” – fakad az elnök.

Pálházy elmondása szerint a közbiztonság nem romlott, sőt, ellenkezőleg: lényegesen javult a környéken, ami nagy részt a SZEM-programnak és a kamerarendszer kialakításának köszönhető. Mint mondta, az embereknek nem kéne hagyniuk megfenyegetni magukat, inkább szólniuk kéne, ha ilyen eset történik, mert jó kapcsolatot ápolnak a cigány kisebbségi önkormányzattal, akik „féken tudják tartani őket”.

A polgárőrség vezetője minden kárvallottnak azt javasolja, hogy forduljanak hozzájuk bizalommal, mert sok hasznos tanácsot tudnak adni, de ha nem értesülnek a problémáról, segíteni sem tudnak. „Továbbra is elkövetünk mindent, hogy a legjobban irritáló bűncselekményeket, az apró lopásokat megakadályozzuk” – jelenti ki portálunknak.

Minden bejelentést kivizsgálnak

Az Érdi Rendőrkapitányságot is megkeressük, ahol Tolnai Ildikó százados, a Bűnügyi Osztály vezetője szintén a bűnözési mutatók csökkenéséről számol be. „Az elkövetett bűncselekmények száma mind a tavalyi évhez, mind az előző év azonos időszakához képest egyértelműen csökkent” – állítja.

Szerinte a sértetteknek „nincs okuk megtorlástól tartani”, mivel a Büntető törvénykönyv zárt adatkezelést ír elő, így a feljelentést tevők kilétére nem derülhet fény. Kérdésünkre, hogy ez még informális úton se tudódhat ki, kifejti, „erről a jogalkotó a törvény megírásakor gondoskodott”.

Tolnai Ildikó azt is hangsúlyozza, minden bejelentést kivizsgálnak, függetlenül attól, hogy az elkövető büntethető korban van-e. Érdeklődésünkre, hogy az érdi bűnözési ráta magasabb-e, mint a Pest megyei átlag, a százados elmondja, erről szó sincs, szerintük „Érd és környéke nem számít veszélyeztetett településnek a régióban”.

Ami igazán sajnálatos, hogy a helyi lakosok ezt nem így érzékelik.

Bencsik János (alfahir.hu)