Megkezdődött az Elie Wiesel-per, nálunk bukhat fullra a holokauszt-cápa2012. január 24. 15:33
Hunhír.info

A Fővárosi Törvényszéken kedden megkezdődött az a személyiségi jogi per, amelyet a Svédországban élő Grüner Miklós indított Köves Slomó rabbi ellen, aki egy cikkében történelemhamisítónak titulálta a holokauszt-túlélő férfit. A per valójában Elie Wiesel, Nobel-Békedíjas íróról szól: Grüner ugyanis az általa írt könyvben azt állította, hogy akit ma Elie Wieselként ismer a világ, ellopta az ő egykori auschwitzi barakktársa, Lázár Wiesel személyazonosságát. (A Hunhír.info hírportál oknyomozó újságírójának, Falusy Mártonnak A Holokauszt-cápa című háromrészes tényfeltáró írásából egyértelműen kiderül: a magát Elie Wieselnek nevező személy kezéről hiányzik a perdöntő bizonyíték, a munkatáboros tetoválás.)

– A bíróság politikai, illetve tudományos kérdésekben nem foglalhat állást – szögezte le Pataki Árpád bíró annak a pernek az első napján, amelyben az ausztrál állampolgárságú, de Malmöben élő Grüner Miklós holokauszt-túlélő jó hírnevének megsértése miatt arra kérte keresetében a bíróságot, hogy marasztalja el Köves Slomót, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbiját.

Pataki bíró nem véletlenül emelte ki, hogy kizárólag jogi kérdésekben hivatott dönteni, mivel Grüner Miklós nem tagadja: a személyiségi jogi per keretében valójában a lassan negyedszázada hangoztatott állításait kívánja igazolni. A felperes 1986 óta számos nyilvános fórumon, illetve az „Egy lopott személyazonosság története – az A-7713-as rab” című könyvében is azt állította, hogy a Nobel-Békedíjas Elie Wiesel hamis személyazonossággal él, nem lehet azonos az Auschwitzban A-7713-as számon nyilvántartott Lázár Wiesel nevű egykori rabtársával.

A felperes azért hívta perbe Köves Slomót, mert a rabbi 2009-ben, Elie Wiesel magyarországi látogatásakor egy internetes cikkében történelemhamisítónak nevezte Grünert. A keresetlevél szerint a most 83 éves férfi a bírósági tárgyaláson azt szeretné bizonyítani, hogy Köves Slomó „jogsértően és megalapozatlanul tüntette fel őt történelmi és valós tényeket célirányosan csúsztatva, a valóságtól elrugaszkodva hivatkozó személyként”. Az eljárás során azonban Grüner valójában azt szeretné bizonyítani, hogy Elie Wiesel hamis személyazonossággal él.

Elie Wiesel a hivatalos életrajza szerint 1928. szeptember 30-án született Máramarosszigeten, 1944-ben a családjával együtt deportálták. Túlélte az auschwitzi haláltábort, ahonnan előbb Franciaországba került, később az Egyesült Államokban telepedett le. A holokausztról írt életrajzi könyve (És a világ hallgat) az ötvenes években jelent meg Buenos Airesben jiddis nyelven, majd 1958-ban a franciául megírt „Az éjszaka” hozta meg számára a világsikert. Eddig összesen 57 könyve jelent meg, munkásságát 1986-ban Nobel-Békedíjjal ismerték el.

Grüner Miklós ugyanakkor azt állítja, hogy a valódi Lázár Wieselnek az ötvenes évek közepén nyoma veszett, a jiddis nyelven Argentínában kiadott önéletrajzi mű még bizonyosan az ő alkotása volt, ám „Az éjszaka” már egy másik személy munkája, aki – Grüner feltételezése szerint a jogdíj kikerülése érdekében – előbb szépirodalmi stílusban átdolgozta Lázár Wiesel önéletrajzát, majd Elie Wiesel néven felvette a személyazonosságát is.

Grüner 1986-ban személyesen találkozott Elie Wiesellel, az összejövetelt egy svéd újság szervezte meg. A találkozón Grüner és Wiesel is úgy nyilatkozott, hogy még soha életükben nem találkoztak. Grüner nem értette dolgot, mivel jól emlékezett egykori rabtársára, a nála 16 évvel idősebb Lázár Wieselre, akinek a karjára a haláltáborban az A-7713-as számot tetoválták. Grüner az 1986-os találkozó után gyűjteni kezdte azokat a dokumentumokat, amelyek állítása szerint egyértelműen azt igazolják, hogy az íróként elhíresült Elie Wiesel nem lehet azonos az A-7713-as számon nyilvántartott auschwitzi fogollyal.

A keddi tárgyaláson a felperes a bizonyítékok közül kiemelte azokat az auschwitzi és buchenwaldi levéltárakból beszerzett okiratokat, amelyek szerint az A-7713-as számú rabként nyilvántartott Lazar Wiesel valójában 1913. szeptember 4-én született. Grüner Miklós szerint Elie Wieselnek az az állítása sem igaz, hogy a haláltáborban az édesapját, Salamon Wieselt az A-7712-es számon vették nyilvántartásba. A felperes által beszerzett dokumentumok szerint az A-7712-es számú rabot Ábrahám Wieselnek hívták, és 1900. október 10-én született, azaz nem lehetett az édesapja az 1913-as születésű Lazar Wieselnek.

Köves Slomó ügyvédje, Nyizsnyovszki Alexandr a kereset elutasítását kérte a bíróságtól. Részben arra hivatkozott, hogy az alperes a kifogásolt cikkében nem tényállítást közölt, csupán a véleményét fogalmazta meg Grüner Miklós tevékenységével kapcsolatban. Az ügyvéd hozzátette: az USA-állampolgár Wiesel személyazonosságát ezidáig hivatalosan egyetlen amerikai és nemzetközi hatóság sem vonta kétségbe, így tényként kell kezelni, hogy a Nobel-Békedíjas író azonos azzal a személlyel, akinek vallja magát.

A keddi tárgyaláson Bősze Ferenc ügyvéd, Grüner jogi képviselője úgy nyilatkozott: ügyfelét az igazság kiderítése motiválja, egyúttal visszautasította azokat a vádakat, melyek szerint a Wiesel-ügy napirenden tartása alapot szolgáltathat az antiszemita és holokauszt-tagadó csoportok támadásaihoz. Bősze szerint Wiesel személyazonosságának minden kétséget kizáró bizonyításával éppen a holokauszt-tagadók kezéből lehetne kicsavarni egy éles fegyvert.

Grüner Miklós ehhez annyit tett hozzá: egykori rabtársa emlékének tartozik azzal, hogy az általa átélt szenvedésekből ne élhessen meg egy másik személy, ne használhassa fel jogtalanul a valódi Lázár Wiesel személyazonosságát.

A Fővárosi Törvényszék február 6-án hirdet ítéletet az ügyben.


Kapcsolódó írásaink:
Grüner Miklós túlélő "tetemre hívja” Budapesten Elie Wieselt - Januárban kezdődik a holokauszt-cápával kapcsolatos per
A „holocaust”-cápa – 1. rész - Elie Wiesel, a béke apostola?
A „holocaust”-cápa – 2. rész - Az „A-7713”-as auschwitzi fogoly
A „holocaust”-cápa – 3. rész - Elie Wiesel maga a „holocaust”-tagadás