Dr. Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgármesterének írása:

Érpatak településen százmilliós felzárkóztató támogatások mellőzése révén és több tízmilliós szociológiai tanulmányok nélkül 1./ a neoliberális kettős mércék megtagadása, 2./ a következetes közérdek-érvényesítés, 3./ a kivételezések nélküli kötelezettség-megkövetelés és 4./ a magyar hagyományok újraélesztésével sikeresen felzárkóztattuk, beintegráltuk az európai együttélési szabályok közé a neoliberalizmus által korábban mesterségesen mélyigénytelenségbe lezüllesztett, hátrányos helyzetű cigány embereket. Ezen állapotok mint valós és igazi tartós eredmények Érpatakon referenciaként bármikor megtekinthetők és tanulmányozhatók, ellentétben a neoliberális „szakemberek” munkásságának „gyümölcseivel”, melyek tartós eredményként sehol nem tekinthetők meg, és sehol nem tanulmányozhatók referencia jelleggel, mert ők pozitív referenciákkal nem rendelkeznek, ugyanakkor a liberális cigánystratégiák férges és halálos „gyümölcseiről-eredményeiről” viszont a folyamatosan növekvő mindennapos késelésekről, a hordaszerű brutális tömegverekedésekről, lincselésekről, tanárverésekről, iskolakerülésekről, drogozásokról, idősek kifosztásairól és agyonveréseikről szóló híradások tömkelegei tanúskodnak.

A magyar nemzet felemelkedéséhez nincs szükségünk semmiféle világsátorra, nincs szükségünk roma szakkollégiumokra és nincs szükségünk kozmopolita liberális szociológiai „szakembereknek” a valósággal még távoli köszönő viszonyban sem lévő ostoba tanulmányaira, a problémák megértését lehetetlenné tevő hamis fogalomrendszerekben való gondolkozásmódjukra és az ebből következő hülyítéseikre, uszításaikra, mert erre mi, magyar adófizetők semmilyen pénzt nem akarunk tovább pazarolni. A magyar adófizetők pénzéből csak európai és nemzetközi színvonalú magyar hazafiakat nevelő Magyar Kulturális Központokat kell finanszírozni, mert a leghatékonyabb cigányfelzárkóztatást is a magyar kultúra ápolása által lehet megvalósítani (mutatis mutandis Olaszországban az olasz kultúra által, Spanyolországban a spanyol kultúra által, Németországban a német kultúra által, Izraelben (és csak ott!!!) a zsidó kultúra által, ugyanis az Izraelben folyó nemzetstratégia különös figyelmet érdemel, mert Izraelben a palesztinok vonatkozásában semmilyen kisebbségtámogató világsátor-programoknak, semmilyen toleranciának és multikulturalizmus-támogatásnak nincs nyoma a helyi kisebbségpolitika vonatkozásában, semmilyen felzárkóztató állami pénzherdálásokra még a legkisebb mértékben sem kerül sor az államvezetési gyakorlatban, hanem az általuk őshonosnak tekintett zsidóság dominanciájának minden eszközzel való erősítését tekintik kizárólagos feladatnak, annak ellenére, hogy a világban szétszóródott zsidó származású kozmopolita értelmiségiek folyamatosan a toleranciáról, a multikulturalizmusról zengedeznek a diaszpórákban, miközben ők is egymás között folyamatosan a nemzeti identitástudat megerősítését és védelmét szorgalmazzák: legújabban lásd a Tett és Védelem Alapítvány célkitűzéseit: „célja a szuverén, önálló magyarországi zsidó identitás megteremtése, védelme és propagálása. Feladatának tekinti a zsidóság önazonosságát szuverén módon megalapozó, a közgondolkodást átformáló háttérfeltételek kialakítását és ezzel párhuzamosan az öntudattal rendelkezõ zsidókép és önkép alapjainak megteremtését…”

Érpatakon európai viszonylatban az egyik leghatékonyabb és legolcsóbb cigánystratégia úgy valósult meg, hogy a gyakorlatban paradox módon nem a mesterséges és erőltetett „cigánykodtatásra”, a nem létező és az idők homályába veszett cigány nemzettudat építgetésére-keresgélésére kocentráltunk, hanem az országépítő együttélésre alapozott Érpataki Modell elveire, melynek egyik lényeges stratégiai eleme a magyar kultúra fokozott és kiemelt ápolása és tisztelete (!!!), ugyanis a több ezer éves magyar kultúra már kiállta az idők próbáját és sokszorosan bizonyított, lévén egy olyan gazdag kultúrkincs, melyből merítve a hazai cigányság is a leghatékonyabban tud értékes tagjává válni a mai magyar társadalomnak, és kifejezetten azért kell a cigányságnak ebből a kultúrából táplálkozni, mert a cigány kultúra a cigány nemzettudattal együtt, élő eleven voltában az idők homályában már réges-rég, rekonstruálhatatlanul és végérvényesen elveszett. A liberális népbolondítók (szociológusok, romológusok, etnológusok, politológosok és egyéb kozmopolita „értelmiségiek” stb.) által kreált „cigány kultúrák” egy erőtlen és sok szempontból teremtő erő nélküli, vagyis az embert felemelni és megnemesíteni nem tudó ostoba fantazmagóriák, primitív szubkulturális tákolmányok.

A sok százmilliós tanulmányokért és zsíros állásokért versengő liberális „értelmiségi” körök időközönként mindig rájönnek, hogy az előző, az aktuális politikai erőviszonyok megváltozása miatt időlegesen háttérbe szorított nemzetromboló és népbolondító kozmopolita liberális kör által kifejtett „roma kultúra” nem is az igazi, a cigány probléma megoldása pedig nem is az, amit liberális versenytársaik eddig tanítottak, ezért az aktuális politikai körhöz erősebben dörgölődző, és annak a politikai elvárásait gátlástalanabbul kiszolgáló, újabb variánsként fellépő neoliberális kör a magyar adófizetők pénzéből sok százmillióért újból elkezdi kifejteni az „igazi cigány kultúra” körvonalait, és újra elkezdi lefektetni az „igazi felzárkóztató” a többségi társadalom elmarasztalására és ostorozására alapozódó neoliberális cigánystratégia alapelemeit. A miskolci világsátor projekt is sok szempontból ezen liberális álszakértők évekig tartó marakodásának és meddő áltudományos parazitizmusának lenne táptalaja. Ezért a miskolci lehetőséget ezen kozmopolita és nemzetellenes neoliberális körök kezéből kivéve valóban nemzeti érdekeket szolgáló szakértők bevonásával teljesen és alapjaiban újra kell gondolni.

Ma legnagyobb mértékben magyar hazafiakat nevelő Magyar Kulturális Központok létrehozására van szükség. Ma legnagyobb mértékben magyar hazafiakat nevelő Magyar Kulturális Központok létrehozásán keresztül megvalósított és az országépítő együttélés jegyében álló eredményes cigányintegrációra van szükség.

Ez az az út, melyet minden magyarországi állampolgárnak fel kell ajánlani, a magyar hazafivá válást lehet és kell adófizetői pénzen támogatni, aki származásától függetlenül hajlandó ezt a hazát otthonának tekinteni, aki ezért hajlandó dolgozni, idejét és energiáját áldozni az szövetséges és támogatandó, aki viszont ezt a szent hazát nem hajlandó szeretni, aki ezért nem hajlandó áldozatot hozni és aktívan velünk együtt elkezdeni építeni, az elkötelezettsége felerősödéséig semmilyen támogatásra sem méltó. Aki pedig ezt a szent hazát aktív bűnözéssel, parazita életmód folytatásával, nem rendeltetésszerű joggyakorlással, liberális kozmopolita „értékrend” terjesztésével rombolni és fosztogatni kívánja, az ellenség, és kifejezetten üldözendő.

A cigányintegráció igazi problémája nem az, hogy a cigány közösségek nem ismerik eléggé a nem létező vagy az éppen aktuális neoliberális kör által összetákolt „saját kultúrájukat”, vagy hogy nincsenek elegen a rendőrök között meg a közigazgatásban, hanem az, hogy az elmúlt 20 év neoliberális ideológiájára alapozott (az egyéni önzés „védelmét” mindenek fölé helyező közérdeksorvasztó) neoliberális rendszer „jogvédelmi” és „jóléti” szociális segélyezési gyakorlata által a cigányközösségek jelentős számú tagjában annyira leépítette és elsorvasztotta az embert emberré tevő képességeket: az öngondoskodási és felelősségvállalói képességeiket, valamint kötelességtudatukat, az emberi méltóság nevében alanyi jogon nyújtott ingyenes juttatások által, hogy létrejött egy magára maradt és egyre növekvő és egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülő „mélyszegény” (értsd: mélyigénytelen, felelőtlen, mélyzüllött) roncstársadalmi réteg, melyre a liberális hangadó média véleménydiktatúrája csak úgy enged tekinteni, mint egy érinthetetlen kötelezettségek nélküli csoportra és a megoldást csak abban engedi látni, hogy újabb és újabb segélyek nyújtása által még jobban túlterhelve a többségi társadalmat sorvasszuk el bennük az emberi képességek maradványait is, hiszen ők már annyira hátrányos helyzetűekké váltak, hogy tőlük már semmi sem várható el, és semmi de semmi nem követelhető. Ebből következően nekik teendőjük nincs, mert minden létfeltételt köteles a többségi társadalom részükre biztosítani, nekik csak egy kötelességük van: fékevesztetten szaporodni és a gyermekeiket törődés, gondoskodás, felelősségvállalás nélkül erkölcsi fertőben testileg-lelkileg sanyargatni és súlyosan veszélyeztetni s ezáltal egy életre megnyomorítani, mert a liberális jogvédelem és az állítólagos „européer szociális szakmai gyakorlat” által biztosítják számukra ehhez a szabadságjogokat, és aki ezt szóvá teszi, azt a médiadiktatúra siserehada azonnal szélsőségesnek és rasszistának bélyegzi és igyekszik parkolópályára helyezni. (Egyébként az egyik destruktív romajogvédő szervezet már előállt a legújabb követeléssel: a hátrányos helyzetű rétegeknek a többségi társadalom alanyi jogon és ingyenesen biztosítsa az áram- és a vízszolgáltatást is, már ezért (a víz és az áram megteremtéséért) sem kelljen megdolgozni-megküzdeni, már ennek a megteremtéséhez szükséges maradék képességét is veszítsék el, mert ők annyira hátrányos helyzetűek, hogy nekik ez alanyi jogon, az emberi méltóság nevében jár. Rövidesen ezen igényük érvényesítése érdekében jogvédőiken keresztül az ombudsmanhoz fordulnak, aki mint a mennyből alászállt „isteni kinyilatkoztatás megtestesítője és képviselője” kinyilatkoztatja, hogy ez valóban emberi alapjogot sért, és az emberi méltóság védelmével ellentétes, akkor ez ellen nincs apelláta és ezen kinyilatkoztatásához pedig a bíróságok és politikusok, mint a katonatiszt a felsőbb parancsokhoz, úgy kezdenek igazodnak, és azon sürgölődnek, hogy ennek a legújabb ombudsmani kinyilatkoztatásnak a liberális jogértelmezés, a jogalkotás és a jogalkalmazás révén minél előbb érvényt szerezzenek. Az ombudsman pedig mandátuma lejártakor mint a „liberális demokrácia szilárd védőbástyája” megtalálva igazi helyét és beül a liberális párt, az LMP fővárosi frakciójába, éppen úgy amint azt a korábbi ombudsman, Kaltenbach Jenő is tette.)

A neoliberális jogvédelem óriási bűne a sikertelen cigányintegráció vonatkozásában az is, hogy igyekszik megvédeni a családokat az állítólagos „hatósági zaklatásoktól” és ez által gyakorlatilag a folyamatos gyermekveszélyeztetések konzerválását okozzák, melynek következtében a hátrányos helyzetű gyermekek a mélyigénytelen szülők környezetében olyan súlyos traumákat, elhanyagoltságot, éheztetéseket és betegségeket él át, aminek következtében egy életre megnyomorodnak, súlyosan sérülnek és maradandó károsodásokat szenvednek. A liberális szociális „szakma” ezt a kegyetlenséget nevezi européer értékrendnek és gyakorlatnak, mégpedig azt, hogy a kiszolgáltatott gyermeket (azzal együttérzést nem mutatva) a veszélyeztetett környezetben hagyja és az elállatiasodott szülőkkel „együtt érezve, őket megértve” a velük való konfrontációt kerülve hagyja megnyomorodni a csecsemőket és felnövekvő gyermekeket, holott számtalan példa van arra Érpatakon is és más településeken, hogy amikor az igénytelen és elállatiasodott szülői környezetből kivesszük a gyermeket és nevelő szülőnél helyezzük el, ahol a gyermek megmenekül a testi-lelki nyomorgatástól és sorozatos traumáktól, akkor amikor újra találkozik a vér szerinti szüleivel, akkor nem is akarja őket látni soha többé, ennek hatására pedig a kiskorút veszélyeztető szülő és környezete-rokonsága kezdi belátni, hogy ő ilyen magatartásformával szülőnek alkalmatlan és vagy nem szül már többet, vagy jelentős mértékben kezdi összeszedni önmagát és kezd jó útra térni és kezdi a sokkal felelősségteljesebb életvezetést erősíteni a mindennapjaikban. A mélyigénytelen környezetből kiemelt gyermek pedig felnőve úgy értékeli a szülőktől való eltávolítást, „hogy ő a családból való kiemelés által lett ember” a liberális szociális szakmával ellentétben ő nem értékeli kegyetlenségnek a gyermekkorban való megnyomorításának megakadályozását. Ennek érdekében alkotta meg az Érpataki Modell Országos Hálózata a Miskolci Bázis (Települések Megmaradásáért Egyesület) zászlóshajó programját, a Szent Imre programot, mely a következetes jogérvényesítés által számolja fel a folyamatos gyermekveszélyeztetéseket. Az elmúlt húsz év gyakorlata során alkalmazott és semmilyen pozitív eredményre nem vezető, hanem a mélyigénytelenséget megnövelő és a gettósodási folyamatokat elképesztő módon felerősítő módszerrel ellentétben nem a százmilliós és milliárdos, a külső életkörülmények rövid ideig tartó javítására irányuló projektek megvalósításában látjuk a problémák megoldási kulcsát, hanem a következetes és kivételezések nélküli rendeltetésszerű jogalkalmazásban. A fő hangsúlyt nem a külső környezet megváltoztatására, hanem a belső emberi minőség fejlesztésére helyezzük, ebből következően az anyagi erőforrásokat elsősorban a külső környezet változtatása helyett a vonatkozó jogi és egyéb szabályozások megismertetésére és következetes megkövetelésére helyezzük és az anyagi támogatásokat is a felelősségteljes hatósági munka (gyermekvédelmi és családsegítő szolgálat, védőnő, háziorvos, jegyző, gyámhatóság, rendőrség, iskola, óvoda, civil szervezetek, jelzőrendszer) összehangolásán és erősítésén keresztül javasoljuk felhasználni az együttélési szabályok megismertetésére és a világosan definiált és megismert követelmények betartatására-ellenőrzésére vonatkozó helyi jelzőrendszer megerősítésén és intenzív, szakszerű s magas szintű munkájához szükséges feltételrendszer biztosításán keresztül valamint a hátrányos helyzetű családokkal való szoros, benső emberi minőséget fejlesztő kapcsolatok ápolására törekedve. A benső emberi minőségfejlesztés kiegészülve egy határozott elvárás- és követelmény-rendszerrel lehet tartósan és maradandóan eredményes, ugyanis a benső lelki-tudati élet minőségi változása hozhat maradandó változást a külső környezetben, e nélkül a külső környezeti változtatásokra áldozott anyagi ráfordítások nem hoznak és nem is hozhatnak tartós eredményt, mert a lezüllesztett igénytelen benső emberi minőség újra létrehozza a külső környezetében is a lezüllesztett állapotokat éppen úgy amint ez az elmúlt 20 évben folyamatosan is történt. Az érpataki tapasztalatokból egyértelműen megérthető, hogy a benső lelki-tudati fejlesztésre törekvés a törvényes állapotok szisztematikus megkövetelése által minden integrációs projekttől hatékonyabban lehetséges a társadalmi rendből kiesett emberek integrálása és visszavezetése a normális emberi együttélés szabályait megvalósító közösséghez.

Az európai cigány kultúrközpont létrehozása helyett ezen gyermekvédelmi szempontokkal kell szisztematikusan szembesíteni a „mélyszegény” (értsd: mélyzüllött és elállatiasodott) családokat és csak ezeket (!!!), a beilleszkedő igényes és tiszteletet érdemlő cigány származású családokra a megállapítások természetesen nem vonatkoznak és nem hagyjuk, hogy őket a médiadiktatúra véleményterrorja mindenáron egy kalap alatt kezelje és összemossa a társadalomból kiilleszkedett züllött családokkal.

Nem hivalkodó látszat roma kultúrát és ezt reklámozó európai cigányközpontot kell létrehozni, hanem az elemi gyermekvédelmi és együttélési szabályokat kell érthető módon megfogalmazni és megkövetelni, az elvárást nem támasztó és alanyi jogon juttatott liberális segélyezési rendszer és a liberális jogvédelem által mesterségesen lezüllesztett cigány közösségek részére egész Magyarországon és egész Borsodban.

Ebből következően a felzárkóztatandó cigány közösségek vonatkozásában nem az élő módon egyáltalán nem is létező állítólagos romakultúra beléjük plántálása a teendő, hanem az általános iskolai szinten is a 7-10 éves gyerekektől már elvárható és megkövetelhető elemi társadalmi együttélési szabályok normarendszerének megismertetése és kikényszeríttetése szükséges a mindennapokban a társadalomból kiilleszkedett személyek és családok esetében. A gettókban élő sok ezres mélyzüllött réteg problémáját nem oldja meg az, hogy indokolatlanul és érdemtelenül felveszünk X ezer cigány származású személyt a köztisztviselői szférába vagy a rendőrségre, hanem az, és csak az, hogy a mély-igénytelen szülőknek előírjuk az agresszivitás fékezését, az együttműködés fokozását, a tanárok, köztisztviselők és a védőnők fenyegetésétől való tartózkodást, az alapvető személyi és családi higiénia meglétét, és ha tetves a gyerek, akkor nem engedjük a közösségbe addig, amíg a szülő (!!!) a védőnő közreműködésével, nem a védőnő meg az óvónő, meg a gyermekvédelmi szolgálat, hanem a szülő (!!!) fel nem számolja a gyermeke tetvességét, vagy ha tegezi a neveletlen gyerek a tanárt, akkor addig amíg meg nem tanítja gyermekét a szülő (!!!) a tanár közreműködésével a magázásra stb, stb, stb.

Ha egy cigány származású személynek az a megelégedettsége-beteljesedése az életében, hogy fizikai segédmunkásként becsülettel dolgozhat egy településen a településért, akkor azt kell megbecsülni, és nem kell mindenáron belőle érdemtelenül érettségizett „cigányértelmiségit” képezni, ugyanis ő így becsületes munka által nagyobb hazafi mint, az a „külföldi ügynökszervezetben” dolgozó liberális romajogvétő, aki folyamatosan a cigányság számára a kötelezettség megkövetelést és a rendeltetésszerű jogalkalmazást akadályozza a köztisztviselő réteg munkája során, az állandó ügyeletesként a rasszista vád hangsúlyozásával („rasszista a rendőr, rasszista a jegyző”) a cigány személy és a rendőr vagy a jegyző előtt, hülyíti a cigány származásút és az ezáltal kezdi elhinni, hogy „a rendőr vagy a jegyző őt azért büntette meg a falopásért, mert ő cigány” és így sokkal nehezebben fogja fel a hátrányos helyzetű társadalomból kiilleszkedett személy, azt az egyszerű tényt, hogy azért büntették meg, mert lopott. Az állandó rasszista vád miatt pedig sok rendőr és jegyző számtalanszor elkerüli a büntetés kiszabását, mert politikailag korrekt köztisztviselőként nem kívánja a rasszista bélyeget és ezzel folyamatosan hozzájárul a jogsértő, hátrányos helyzetű személy társadalomból való kiillesztettségének konzerválásához és a kiillesztettsége fokozódásához, ugyanis ha bizonyos esetben rendszeresen megússza a felelősségre vonást a bűnelkövető a származása miatt hangoztatott rasszista váddal való védekezés miatt, akkor még vehemensen fogja ezt a rasszista kártyát előhúzogatni és ezáltal egyre súlyosabb bűncselekményeket is egyre kockázatmentesebben fog megkísérelni.

Idegen magyarellenes érdekeket képviselő, kozmopolita liberális nemzetrombolást ne kényszerítsenek Miskolcra, ugyanis meg kell akadályozni, hogy 1,7 milliárd ft-os „uniós támogatással” (amihez való hozzájutáshoz, aminek a visszaigényléséhez-visszakuncsorgálásához kb. 3 milliárd Ft magyar adófizetői pénzt kell befizetni a Magyar Államnak az Európai Unió kasszájába) liberális cigányfelzárkóztatás ürügyén tovább folytatódjon hazánkban egy olyan eszement ámokfutás, amely még soha semmilyen kézzelfogható pozitív eredményt nem hozott, csak a cigány közösségen belül a mélyzüllöttség fokozódását és a kilátástalan nyomor növelését.

A megismert részletek szerint 30, 50 fő kozmopolita szociológus fogja hirdetni ostoba liberális tételeit és ezáltal nagyobb gőzerővel fogják hülyíteni a borsodi és a magyarországi cigányságot és ezáltal fokozottan erősíteni akarják a cigányokban a hazátlanság érzése által a többségi társadalomtól való elidegenedettséget és a szolidaritás hiányát és így végeredményként csak egyre erősebben uszíthatóvá akarják tenni a többségi magyar társadalomra a helyi cigányokat, állítólag ezen sötét hülyítő és uszító liberális propaganda képviselői „dolgoznának” a jövőben hosszú éveken keresztül az új intézményben hihetetlen mértékű havi fizetésekért. Mellette írnák a sok milliós ostoba demagóg tanulmányaikat az elnyomott és üldözött, ártatlan, valóságban nem létező képzeletbeli cigányokról és a valóságban nem, de a szennyes és aljas fantáziavilágukban annál élénkebben létező, hihetetlenül „rasszista, kirekesztő, náci-fasiszta, intoleráns” magyar társadalomról, mely ellen szerintük „a cigányságnak össze kell fogni és fel kell lépni”, mert szerintük „már újra itt van nyakukon az állítólagos zsidó- és cigányüldözés”.

Nem kérünk multi-kultúrát, nem kérünk kozmopolita liberalizmust, nem kérünk európai cigányközpontot, mert ez csak az őshonos magyar nemzet gyengítésének és a cigányság továbbzüllesztésének és minél erősebb stratégiai és biológiai fegyverré erősítésének a célját szolgálja a kozmopolita világhódítók kezében az őshonos domináns nemzet ellen. A cigányság számára is a lezüllesztett pária létnél van sokkal méltóságteljesebb szerep egy nemzet építése során. A cigányság ellensége nem a magyarság, hanem saját züllöttsége és igénytelensége valamint a cigányságot nemzetellenes célok eszközeként tudatosan és tudattalanul züllesztők hatalmi köre és az ezeket kiszolgáló nemzetközi és hazai ügynökök hálózata. Mindenkinek tudomásul kell venni, hogy magyar földön magyar kultúrát kérünk, mert magyar talajból legéleterősebben a magyar kultúra virágzik. Ma legnagyobb mértékben Magyar Hazafiakat nevelő Magyar Kulturális Központok létrehozására van szükség, mert csak a Magyar Hazafiakat nevelő Magyar Kulturális Központok létrehozásán keresztül megvalósított eredményes cigányintegráció a leghatékonyabb és mindkét nép szempontjából a legpozitívabb. A Miskolc előtt lévő 1,7 milliárdos lehetőség felhasználási tervét gyökeresen módosítva a kifejtett szempontok figyelembe vételével a régóta meglévő és kezelendő magyar-cigány együttélési problémák megoldását sokkal hatékonyabban segítő országosan is példaértékű megoldásokra és mintaprogramokra kellene felhasználni.

Érpatak, 2013-01-25.