Rendhagyó „ünnepi” hétvégének néz elébe a főváros. Idézőjelben, mert nemzeti ünnepeink mindenről szólnak, csak az ünnepi megemlékezésről nem. A nagyobb fővárosi rendezvények rendre a politikai aktualitások áldozatául esnek. Az elmúlt éveket a nemzeti radikális megmozdulások jellemezték. Mára gyakorlatilag az összes ilyen csoportosulás kifulladt, már csak az interneten igyekeznek bizonygatni, hogy igenis léteznek. Most éppen táborokat szerveznek, túráznak, netán gyakorlatoznak. (Nahát…) A legutóbbi megmozdulások rendre kudarcba fulladtak, jóformán semmit nem tudtak produkálni. A márciusról októberre, majd a következő márciusra, és ismét majd októberre tolt forradalmaknak mára híre sincs. Már meg sem kísérlik a mozgósítást, nincsenek a szokásos felhívások. (Nyilván nem a rendszer elfogadása okán.)

Ehelyett ezt a szerepet a liberálisok veszik át. Október 23-ára már ők hirdetnek – pontosabban rappelnek – tiltakozó megmozdulást. A Fidesz-diktatúra elleni elégedetlenség élére a liberálisok igyekeznek állni. Az Egymillióan a magyar sajtószabadságért elnevezésű Facebook-csoport (újabb Facebook-forradalom) Nem tetszik a rendszer jelszóval hirdette meg demokráciáért aggódó megmozdulását.

Az rejtély, mit vannak ezek úgy oda a sajtószabadsággal? Miben vannak korlátozva? Még ha mi tiltakoznánk! Videós felhívásukból is csak az derül ki, hogy valamitől félni kell. Hogy pontosan mitől, arra az újságírók kérdésére sem tudtak határozott választ adni. Mindegy, csak féljünk! Ez olyan liberális szokás. A klipben a főreppelő gyöngyöspatai szarkavaró „jogvédő”, és az ismert liberális zsidók mellé ritka ronda embereket szedtek össze, akiknek „nem tetszik a rendszer” – tuti siker!

Liberáliséknak azonban nem a rendszer nem tetszik, hanem a rend. Ellenérzést táplálnak minden olyan folyamat ellen, amely kicsit is megbolygatja a devianciából, az urbánus, szingli- és abortuszkultuszból táplálkozó liberáldemokráciát. Szabadkőműves alapállása ellenére számukra Orbán intézkedései is ebbe a kategóriába tartoznak. Hát még az, amit mi tartogatunk számukra!

Voltaképp két szabadkőműves képlet került szembe egymással. A buzikurvás, liberális féreg társaság, és a következő lépcsőfokot képviselő nyílt diktátorok. (A saját maguk által generált káoszból való rendcsinálás már a Cion Bölcseinek Jegyzőkönyveiben lefektették.) A röhej, hogy mindkét csapat a „nép nevében” hirdeti magát, holott egyiküknek sincs ahhoz a legkevesebb köze sem. Orbánék szabadkőműves gyökerű, elvakultan a hanyatló világhoz ragaszkodó keménykezűsége csupán beelőzése a küszöbön álló valódi rendnek, és az azt képviselő erőknek. A liberális féreg társaság szintén előz, az elégedetlenség élére kívánkozva. A zsidós, rappelő tiltakozás viszont semmiféle alternatívát nem tud kínálni, szimpla nihilizmus – maradjon az a szemét, ami miatt ide jutottunk. Az ő idejük lejárt, azonban a másik csapaté is ketyeg.

A Fidesz most meglehetősen jól taktikázik. Talán ennek része volt már Budaházy kiengedése is. A nemzeti radikális tüntetéseknek jóformán egyetlen állandó apropója a Budaházy szabadságáért való tiltakozás volt. A házi őrizetre való enyhítéssel kihúzták a radikálisok méregfogát. Talán maga Budaházy (aki annál azért józanabb, hogy első nekifutásra az utcára rohanjon, és egy újabb üres tüntetésért eldobja a szabadságát) tudna még némi lendületet vinni az irányzatba (korlátoltabban már, mert a radikálisok meghatározó része a Jobbikkal együtt besimult a rendszerbe), amivel a boszorkánykonyhán nyilván számolnak is – szükség esetére. Most azonban a felfordulásra van a legkevésbé szükségük.

A mostani pártrendezvényt pedig egyszerűen lefújták. Drasztikus húzás, ami minden indoklással átlátszó marad. Azonban kétségkívül taktikus. A rendezvényre a szükségesnél kevesebben mentek volna el, és ha az ellenérdekelt sajtó összeveti a népes gyűlésekkel, akkor jogosan állítaná, hogy a Fidesz elvesztette szavazóinak többségét. Na, meg a bekiabálásokhoz sincsenek hozzászokva.

Egyúttal pedig kirántották az ellentüntetők alól a szőnyeget. Ezek ugyanis arra építettek, hogy bármilyen kevesen is lesznek, propagandájukban összemossák a Fidesz rendezvényét a sajátjukkal. Így ha azt mondanák, több tízezren voltak, senki nem tudná hitelesen bizonyítani, sem cáfolni. Sokaság az volt, de hogy ki hová tartozott, nehéz behatárolni.

Az „Egymillióan a sajtószabadságért” arcoskodás ugyanis egy nagy humbug – már az ilyen elnevezésű Facebook profil is egy röhej a 88 ezer támogatójával. Ami nem kis szám (bár ha csak ennyi kretén lenne az országban, már megkönnyebbülés), de az egymilliótól igencsak messze van! Most a Fidesz-KDNP szimpatizánsok nem lesznek kint, talán még eső is lesz, a liberálisok lebőgése borítékolható. A máshol megszokott, külföldről érkező megtámogatásra sem számolhatnak, mert a kormány egyértelművé tette, hogy esze ágában sincs kiszakadni a nyugati cionista érdekkörből.

Nem lesznek látványos rendőri fellépések sem. Készültség nyilván lesz, de nem lesznek előretolva. A liberálisok ártalmatlan visítozásával bizonyítva lesz, micsoda nagy demokrácia van, szemben azzal, amit az előző kormány művelt a nemzeti ünnepeken. Nem lesznek kordonhegyek, droidnak öltözött készenléti alakulatok. Hacsak nem történik valamilyen provokáció, nem lesz semmi rendkívüli esemény.

Persze azt mindannyian jól tudjuk, hogy a hatalomnak az igazi ellenfele nem ez a csótánycsapat lesz. De nekik sem Orbánék rendjétől kell műrettegni! Csinálhat „rendet” az egyik, tiltakozhat a „rendszer ellen” a másik. Sem a változás, sem a szabadság kivívása nem a ti reszortotok lesz!

Bánfalvi Béla – Jövőnk.info

Kapcsolódó videó: Beszédhibás fiatalok nyekergése és rengeteg torz fejű zsidó látványa