• Publicisztika

A mi hungarizmusunk

Miután röviden ismertettük a hazai nemzeti radikalizmus és a szélsőjobboldaliság alapjait, azok működési formáit és történelmét, a hungarizmus alaptételeinek és történelmének ismertetése előtt egy fontos kérdésre kell választ adnunk. Miért nem soroljuk azokat a kisebb-nagyobb szerveződéseket is fel, melyek ismertekké váltak az elmúlt időkben nemzeti jellegű tevékenységeik miatt?

Ezek a szerveződések nem rendelkeznek ideológiai rendszerekkel. Dr. László András minősítése szerint az ellenbaloldaliság az alapállásuk, mely szervezetenként változva kiegészül anticionizmussal, antikommunizmussal, esetleg sovinizmussal. Ezt el kell fogadnunk, de az utóbbi idők történései alapján ki kell egészítenünk egy cigány-, és Nyugat-ellenességgel is. Ezért ezeket a szerveződéseket ellenálló szervezeteknek nevezzük. Csatlakozó jellegük miatt bármelyik fő ideológiai irányzat mellé csatlakozhatnak (az időszerű érdekeiknek megfelelően akár a hungaristák, akár a nemzeti kommunisták mellé is), ezért nem lehet politikailag jól besorolható szerveződéseknek tekinteni őket.

Véleményünk szerint sem a nemzeti radikalizmus, sem pedig a szélsőjobboldaliság nem tud megfelelő válaszokat megfogalmazni a korszak kihívásaira a belső korlátaik miatt. Márpedig a liberális ideológia és annak gyakorlati megjelenése világviszonylatban totális csődhelyzetbe került, melyből kiemelkedni képtelen. Az összeomlása igen rövid időn belül bekövetkezik, és minden nemzet számára élet-halál kérdéssé válik egy nemzetmentő, a kritikus időket átélni segítő ideológia megjelenése és megerősödése. Ez magyar vonatkozásban csak a hungarizmus lehet.

A hungarizmusnak, mint népi alapozású magyar ideológiának, az eddigi történelme során három, egymástól jól elkülöníthető irányzatát ismerjük, melyek nem állnak ellentétben egymással, és építkezésük során az elődeik minden időszerű politikai tételét, tapasztalatát átvették és tovább fejlesztették. Ezért nevezzük a hungarizmust doktrínák és dogmák nélküli politikai formátumnak, és a magyarság számára kidolgozott életviteli rendszernek. Pontosabban fogalmazva: elsősorban életviteli rendszernek, másodsorban politikai képletnek.

Egyesítő eszmeiség, mely úgy a nemzeti radikalizmusból, mint a szélsőjobboldali eszmeiségből is átveszi azokat a tételeket, melyeket időszerűnek ítél és összeegyeztethetőek a vezérelveivel. Ugyan így átveszi az államszocializmus kétségtelen vívmányait is, továbbfejlesztési szándékkal. De ezek az átvételek csak kiegészítői a hungarista eszmeiség rendszerének, melynek ismertetése előtt ismerkedjünk meg a történelmi hungarizmus főbb tételeivel.

A hungarizmus három alapeleme az idealizmus, a nacionalizmus és a szocializmus. A nemes eszmékre, hitre épülő világlátás, a nemzeti elkötelezettség és a szociális érzékenység alapján, az igazságosság szellemében megfogalmazott eszmeiség a hungarista ideológia, és ugyan ilyen alapú a hungarista életvitel is. A történelmi hungarizmusokban ezek az alkotóelemek különböző erősséggel voltak jelen. Ideális esetben az alkotók egymáshoz való viszonya kiegyensúlyozott, egyforma erősségű, de ez csak akkor következik be, ha a politikai környezet is ideális,s a vezetők szellemisége is az.

A hungarizmus a múlt század elején jelentkezett szellemi irányzatként. Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök a zsidó erkölcstelenség és szellemi métely elleni magyar önvédelem szellemiségeként hívta életre és fogalmazta meg 1918-ban. Híres és népszerű hitszónok, író és közéleti személy (országgyűlés tagja) politikai párttá, pártszerű közösséggé nem formálta a hungarizmus elkötelezettjeit, híveit, ezért egy keresztény alapú, laza kötődésű, szociális jellegű mozgalomként írta be magát a történelembe. A prohászkai-hungarizmus az első és a mai napig az egyetlen olyan politikai irányzat, mely az erkölcsi megújulást, és keresztény alapú szociális társadalmat és a társadalmi igazságosságot nevezte meg a magyarság megmaradásának alapfeltételeként. A hármas alkotó elem ebben az irányzatban nem volt kiegyensúlyozott arányban, mert az idealista, keresztény elem erősen jelentkezett (túlsúllyal volt jelen), a nemzeti és a szociális elem kisebb súllyal szerepelt, de még így is felülmúlta korának minden politikai képletében megtalálható ilyen elemek súlyát.

Prohászka Ottokár halála után (1927. április 2.) a hungarizmus, mint szellemi irányzat háttérbe szorult. Szálasi Ferenc hivatásos katona, vezérkari őrnagy, az első világháború kitüntetett frontharcosa az általa 1935-ben alapított Nemzeti Akarat Pártja ideológia alapjaiban a hungarizmust politikai képletként határozta meg. A hungarizmus a nemzetiszocializmus magyar gyakorlataként történő megfogalmazása a korszellemet tükrözte. A Hungarista Mozgalom és annak pártképlete, a Nyilaskeresztes Párt a hatalomátvételig (1944. október 15.) több eszmei módosítás ellenére ezt az alaptételt mindvégig erőteljesen képviselte (a hatalomátvétel után minden energiáját a honvédelem kötötte le). A hármas alkotóelem kiegyensúlyozottságát nem sikerült megvalósítani. Az idealista, keresztény elem háttérbe szorult, és a nemzeti, a nemzetvédelmi (fajvédelmi) elem viszont nagyon erősen jelentkezett, túlsúlyba került. A szociális eleme a kor más ideológiai rendszereihez viszonyítva jónak nevezhető. Annak ellenére, hogy túlszervezettsége, az egyéni kezdeményezések elfojtása, a geopolitikai helyzet hibás értékelése, valamint a politikai engedékenysége akadályozta a hungarista alapeszmeiség teljes kibontakozását, történelmünk során a magyarság érdekvédelmének a legerőteljesebb és legnépszerűbb képviselője volt.

A háború után a győztesek (a judeokapitalisták és a cionbolsevisták) a nemzeti, nemzetiszocialista eszmeiségek teljes megsemmisítését tűzték ki céljuknak. Tömeggyilkosságokkal, éveken keresztül folytatott kivégzésekkel, tömeges bebörtönzéssel, munkatáborokba hurcolással és hazug ellenpropagandával megfélemlített társadalmakban látszólag sikeres volt ez a műveletük. Valójában nem a nemzetiszocialista szellemiség ellen léptek fel, mert az már a háború után lényegtelenné vált (időszerűtlen lett), hanem a még nyomokban megtalálható helyes értékrend ellen. Az üldözés és a beteges jólét következményeként az európai, különösen pedig a nyugat-európai ember alkalmatlanná vált arra, hogy a helyes értékrend képviselője legyen, a hitetlensége, a kényelemszeretete, az önzése és a mértéktelensége miatt. Ezt az állítást az a tény bizonyítja, hogy Európában ma már semmiféle igazi érték nem található.

Hungarizmusunk idealizmusa. Azt nevezhetjük igazi értékrendnek, mely erkölcsi alapokra épül. Minél szilárdabbak az erkölcsi alapok, annál értékesebb az értékrend. A mi hungarizmusunk a keresztény szellemiséget tekinti értékrendje alapjának. Nem az elzsidósodott, korrumpálódott, a hívők közösségétől elszakadt egyházi vezetők által megfogalmazott különböző megnyilatkozásokat, hanem Krisztus tanítását. Nem a cukormázas, majomszeretetté nyomorított, semmirevaló összemosást, hanem a szeretet legfelsőbb fokának neveztető szellemiséget, az igazság szeretetét. Ezért a mai hungarizmus elveti Prohászka egyházközpontú idealizmusát épp úgy, mint Szálasi hungarizmusának az idealizmusát, melyben alárendelt szerepet kapott erkölcsiség. A mi hungarizmusunk idealizmusát az a keresztény világkép képezi, mely minden erejével az igazságot akarja érvényesíteni, és ezt tekinti erkölcsi alapjának, elsődleges feladatának. Nem ismeri a megbocsátás fogalmát azokkal a bűnökkel szemben, melyek elbírálása egyedül Istenre tartozik. Minden olyan bűnt, melyet az erkölcs, a tiszta élet, és az igazság ellen követnek el, földi ember meg nem bocsáthat, de Isten nevében megbüntethet. Hungarizmusunk lelkiségéből adódóan az erkölcsisége, a hűsége és az áldozatvállalásai alapján minősítünk minden embert, kivétel nélkül.

Második alkotó a nemzeti eszmeiség. A hungarizmus nacionalizmusa népi alapozású. A nép sorsközösség, mely a közös eredők és tulajdonságok (faj /eredet/, nyelv, kultúra, történelem) alapján alakul ki. A nemzet elvközösség, mely a népet közösen vállalt elvek alapján nemzetté emeli. A mai hungarizmus nemzetelve genetikai alapú, mely azt jelenti, hogy a közösen vállalt nemzetépítő elvek ellenére csak azokat a népeket, illetve olyan népek tagjait illeszti be a nemzettestbe, melyek genetikai rendszere hasonlatos a magyarság genetikai rendszeréhez. Idegenek (más genetikai rendszerűek) nem lehetnek részei sem a népnek, sem a nemzetnek. Az azonos genetikai rendszerrel rendelkezők is csak abban az esetben válhatnak a nemzet részévé, ha bizonyítják, hogy készek meghozni azokat az áldozatokat, melyek a nemzetet alkotó nép a történelme során a fennmaradásáért meghozott. A nemzet és minden tagja számára a legfőbb kötelesség és feladat a nemzeti egység megőrzése, a nemzet fejlődésének biztosítása, és a nemzeti érdekek következetes és megalkuvás nélküli érvényesítése. A nemzettudat elemei: közös történelmi emlékezet, közös történelmi sorsvállalás, közös történelmi hivatás és közös történelmi küldetés.

Harmadik alkotó a szociális elem. A nemzet minden egyes tagját megilleti a teljes élet és létbiztonság, mely az igazságosság elvére épül. A kötelességeit teljesítő, jogait ésszerűen gyakorló társadalom képes arra, hogy az anyagi javakat a lehető legigazságosabban ossza szét a társadalma tagjai között. Ez azt jelenti, hogy aki többet vállal, aki nagyobb áldozatokat hoz a nemzetért, az többet is érdemel. A szociális elem igazságalapja azonban kizárja minden lehetőségét annak, hogy bárki a közösség kárára a saját érdekeit érvényesíteni tudja, különös tekintettel a gazdagodásnak nevezett közösségellenes tevékenységre. Nincs olyan érv, mely ezt felülbírálhatná. Ezzel együtt viszont kizárja az emberi lélekkel össze nem egyeztethető egyenlősdit, mint antiszociális és társadalomromboló elemet is. A szociális elem a közjó érdekét szolgálja, a nemzettestvériség elvét érvényesítve.

A fentiekből következően nyilvánvaló, hogy a mi hungarizmusunk nem a prohászkai hungarizmus, nem is a nemzetiszocializmus magyar gyakorlata, és nincs semmilyen történelmi képlet, melyhez hasonlítható lenne. A mi hungarizmusunk az újhungarizmus, mely erkölcsi-lelki-nemzeti-szociális politikai és életviteli képlet, és mely következetesen, neveléssel, szép szóval, de ha kell könyörtelen eszközöktől sem visszariadva az igazságot akarja érvényesíteni nemzetünk közösségében, a "Megismeritek az igazságot és az igazság szabaddá tesz titeket" (János 8.32) Krisztusi üzenet alapján.

Ezért minden olyan irányzattal, legyen az politikai, vallási, vagy gazdasági, mely az igazságosság ellen, vagy annak kárára cselekszik, felvesszük a harcot, bárminek is nevezi magát. Nekünk ez a küldetésünk.

Kassai Ferenc - Jövőnk.info