Szankciók Oroszország ellen: kinek fájna jobban?

Valószínűleg sok EU-tagország ellenezni fogja az Oroszország ellen tervezett gazdasági szankciókat - mondta Jean Asselborn, Luxemburg külügyminisztere a Bloombergnek adott interjúban. Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben megerősítette, hogy Oroszország továbbra is tagja a G8-csoportnak. Az Európa Tanács csütörtökön vitatja meg a Moszkva elleni válaszlépéseket a Krími Köztársaság annektálásáért.
Amennyiben korlátozzák az orosz állampolgárok belépését az Európai Unióba, az főleg az idegenforgalmi bevételektől függő tagországokat érintheti negatívan. Valentyina Matvijenko, az orosz törvényhozás felsőházának elnöke a vízumszigorításból még előnyt is kovácsolna. Véleménye szerint ha korlátoznák az oroszok beutazását az EU-ba, akkor emelkednének a hazai idegenforgalmi bevételek.
Magyarországon elsősorban a gyógyturizmust érintené negatívan az orosz turisták elmaradása. A KSH legfrissebb adatai szerint januárban az orosz vendégek által eltöltött éjszakák száma 34%-kal emelkedett.
Az európai-orosz kereskedelmi háború a cseh idegenforgalmat is nagyon érzékenyen érintené. Tavaly rekordszámú, 759 ezer orosz turista kereste fel Csehországot. "Az EU-n kívüli országokból érkező turisták Csehországban elköltött pénzének 51 százaléka az oroszoktól származik" - mutatott rá Jaromír Beránek, az idegenforgalommal foglalkozó Mag Consulting társaság vezetője. Úgy véli, hogy ha az orosz turisták száma a felére csökkenne, az mintegy 20 ezer munkahely megszüntetését vonná maga után a csehországi belföldi idegenforgalomban, amelyben összesen mintegy 240 ezer ember dolgozik.
A szankciók nélkül is nehéz gazdasági helyzetben lévő Ciprus legjelentősebb bevételei a turizmusból származnak. A szigetre évente több mint kétmillió turista látogat, azaz a lakosság közel háromszorosa. Egyik főbb kereskedelmi partnere Oroszország.
(Orosz Hírek nyomán)

További részletek: http://kuruc.info/r/6/125329/#ixzz2wVVDlmi0

Válasz

Obama belátta: az orosz medve ellen nem javallott a katonai kaland

Barack Obama amerikai elnök kizárta, hogy az Egyesült Államok bármiféle katonai beavatkozást hajtson végre Ukrajnában.
Egy kaliforniai televíziónak adott interjúban az elnök szerdán kijelentette: "úgy gondolom, még az ukránok is elismerik, hogy számunkra nem lenne helyes lépés katonailag összetűzni Oroszországgal, és ez nem lenne jó Ukrajnának sem".
Obama hangoztatta, hogy diplomáciai téren viszont Washington mindent megtesz annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra krími politikájának megváltoztatása érdekében. Az Egyesült Államok egy szilárd nemzetközi koalíció kialakításán dolgozik, amely "világos üzenetet fog küldeni" Moszkvának - fogalmazott az elnök az NBC hálózathoz tartozó, San Diegó-i KNSD csatornának nyilatkozva.
Az Egyesült Államok - az Európai Unióhoz hasonlóan - szankciókkal sújtotta Oroszországot. Obama most úgy fogalmazott, hogy folyamatosan növelni kívánják a nyomást Moszkvára, hiszen az "nem torpant meg a Krím magához ragadásának folyamatával".
Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkár egy szerdai washingtoni beszédben pedig arra figyelmeztetett, hogy Oroszország terjeszkedése Ukrajnában a legnagyobb fenyegetés Európa biztonságára és stabilitására a hidegháború óta. A főtitkár kiemelte: "Az ukrán fejlemények kijózanító erővel intenek arra, hogy Európa biztonságát nem lehet biztosra venni... Számolnunk kell az orosz agresszió hosszú távú stratégiai hatásával biztonságunkra."
(MTI nyomán)

További részletek: http://kuruc.info/r/4/125339/#ixzz2wVT2xmsK

Válasz

Prőhle államtitkár megnyugtatta a követelőző amerikai zsidókat: "Magyarországon nincs új értelmezése a trianoni szerződésnek"

Vita bontakozott ki "Magyarországnak a vészkorszakkal kapcsolatos mai történelmi felelősségvállalásáról" Washingtonban, az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumában szerdán, A holokauszt Magyarországon: 70 év múlva címmel megrendezett konferencián.
A Magyarország német megszállásának 70 évfordulóján tartott fórum két házigazdája, Paul A. Shapiro, a Holokauszt Emlékmúzeumban működő kutatóközpont igazgatója és Randolph L. Braham, a Nem York-i Városi Egyetem emeritus professzora, a "magyar holokauszt" kutatója a Horthy-korszak Magyarországának szerecsenmosdatásával vádolta Budapestet. Prőhle Gergely külügyi helyettes államtitkár viszont arról biztosította a részvevőket, hogy Magyarországon sem a történelmet, sem a trianoni "békét" nem értelmezték újra.
Paul Shapiro szerint a kommunista uralom alatt "a holokauszt állami ellenőrzés melletti relativizálása folyt Magyarországon", majd "egyes populista-nacionalista erők a rendszerváltás politikai és gazdasági bizonytalanságait az antiszemitizmus feltámasztására használták fel".
"Ezeket a fejleményeket – a holokauszt relativizálását, trivializálását és eltorzítását, a történelem tisztára mosását annak érdekében, hogy a felelősséget kizárólag a németekre hárítsák és felmentsék a korabeli magyar hatóságokat – távolról sem kezelték hatékonyan. A szélsőséges antiszemiták és gyilkosok rehabilitálására irányuló kísérletek is megjelentek a kommunizmus magyarországi bukása óta" – mondta.
Shapiro kiadta a parancsot: sokat kell még dolgozni e jelenségek leküzdéséért. Kifogásolta, hogy a magyar kormány a "holokauszt" 70. évfordulójának megemlékezéssorozatával kapcsolatban "nem vette figyelembe a magyarországi zsidó közösség javaslatait". Bírálatát a Veritas Intézet igazgatójának kijelentésére, a Sorsok Házára és a német megszállás tervezett emlékművére összpontosította.
Szavai szerint a "magyar" zsidóság a Horthy-korszakban is meghallgatást, majd sürgős segítséget kért, ám ehelyett mást kapott, ami "kitörölhetetlen foltot ejtett az ország vezetésének örökségén" – mondta Shapiro.
Prőhle Gergely, aki a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) magyar küldöttségének vezetőjeként szólalt fel, arról biztosította a résztvevőket, hogy Magyarországon "nincs új értelmezése a történelemnek, és nincs új értelmezése a trianoni szerződésnek".
Emlékeztetett arra, hogy a kormány sokszor, több szinten egyértelműen kinyilatkoztatta, hogy Magyarország elismeri az államnak a "holokausztban" való felelősségét. Rámutatott: "nem szabad hagyni, hogy a szélsőjobb uralja ezt a kérdést", mert Trianon nagyon fontos történelmi kérdés, ám nem önmagában a történelmi kérdés fontos, hanem az, hogy érvényesüljenek a határokon túl élő magyarok jogai.
Prőhle Gergely szerint a konferencia időzítése arra utal, hogy Magyarország német megszállásának 70. évfordulója fontos nap.
Kijelentette: az összes vita közepette büszke arra, hogy egy olyan ország kormányát képviseli, amelyben az egyik legnagyobb európai zsidó közösség él, amely a reneszánszát éli. Szomorúságának adott viszont hangot a magyarországi antiszemita megnyilvánulások miatt. Szerinte ilyenek nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon tapasztalhatók, és hangsúlyozta az ezek elleni közös fellépés fontosságát.
A küszöbön álló magyar választásokkal kapcsolatban fontosnak nevezte a Jobbik szavazóinak "visszaterelését a demokratikus táborba", mert szerinte ez az egyetlen módja a demokratikus társadalom megerősítésének.
Randolph L. Braham emlékeztetett arra, hogy a kommunista uralom alatt "a holokauszt ügye a történelem orwelli sötétségébe süllyedt", és "néma üggyé vált" Magyarországon. Elmondta, hogy az 1989 óta hatalomra került magyar kormányok nem tagadták ugyan a "holokauszt tényét", ám az első miniszterelnök, Antall József szerint a hangsúlyt a pozitívumokra, a zsidóságnak az 1867-es emancipáció utáni "aranykorára" és arra kell helyezni, hogy Horthy és az "igazak" hogyan mentették a budapesti zsidóságot. Azt ugyanakkor szerinte igyekezett elhallgatni, hogy a magyar állam hatóságai "teljes szívvel részt vettek a holokausztban".
Véleménye szerint ezzel párhuzamosan egy új trend is megjelent: a törekvés a Horthy-korszak rehabilitálására és "az azt a rezsimet meghatározó nemzeti-keresztény elvek visszaállítására, továbbá arra, hogy a holokausztért való teljes felelősséget fokozatosan a németekre hárítsa át". Ez a trend a professzor szerint 2010-ben felgyorsult, amikor a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-kormány belefoglalta az alaptörvénybe, hogy Magyarország 1944. március 19-től 1989-ig elvesztette szuverenitását.
(MTI nyomán)

További részletek: http://kuruc.info/r/56/125345/#ixzz2wVRSXuiF

Válasz