A február 1-re tervezett neo-cionbolsevista tüntetést kíváncsian várjuk. Azt, hogy hol, hányan és kik lesznek ott, és akik szövegelni fognak, azok miről hazudoznak, részünkről nem kiséri különösebb érdeklődés. Azonban tüntetők kinézetét rendkívüli kíváncsisággal figyeljük majd. A tartalom és a forma egysége ebben az esetben alaptényező, tehát a szöveget nem is kell meghallgatni, a forma, a külső mindent elmond. Talán feltűnt már sokunknak, hogy a neo-cionbolsevistáknak nincsenek közszemlére tehető már kimúlt, vagy még élő személyiségei, mert akik lennének, azok a normális és átlagos emberek szemében nevetséges karikatúrái az emberi fajnak. Most a napokban volt Berlinben (Európa szégyenére) egy neo-cionbolsevista demonstráció, európai kommunisták részvételével, melynek újra és mint mindig, az antifasizmus elleni harc volt a jelszava. Na meg Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht (valamint Lenin) emlékünnepe.

Zetkin és Luxemburg (1910)

Rosa Luxemburg egy rendkívül ronda zsidónő volt, törpeszerű, púpos alakja még az akkori ruházat mindent eltakaró jellege ellenére is köznevetség tárgyává tette, és Karl Liebknecht ugyanez volt hímnemű kiadásban. Mintha ikrek lettek volna. Szegény ember vizzel főz - tartja a régi mondás, a neo-cionbolsevista Rosával és Liebknekttel. A két rondasággal. Ki áll be az ilyen képek alá? A hasonlóak, mivel a hasonló a hasonlónak örül. Hát ilyen zászlóként lobogtatott személyek alá még az afrikai páviánok és a gorillák sem sorakoznának fel, de azért az antifasisztáknak megteszi. Ugyanis az antifasiszta ahhoz, hogy valamiféle elképzelése legyen akármelyik ideológiáról, túl hülye. Nem is ideológiai alapon lesz antifasiszta, hanem a külalak, a forma alapján. Elég, ha belenéz a tükörbe, és ha hímnemű, akkor Liebknecht, esetleg a szopottgombóc-fejű Lenin, ha nőnemű, akkor Luxemburg az etalon, ezekhez kell magát hasonlítani, és minden rendben, antifasiszta vagyok. Ennyi. Az, hogy ezek a példaképek zsidók voltak mellékkörülmény, mivel egy igazi antifasiszta nem zsidózik. Se így, se úgy. A magyarországi küldöttség nem volt valami népes, nyilván itthon készültek a februári parádéra.

Karl Liebknecht

Csakhogy nincsenek, vagy legalábbis eddig nem voltak zászlóként lobogtatható személyeik. Rákosi, a "púpos" minden követelménynek megfelelne Kun Bélával és társaival együtt, legalábbis formailag. Semmivel sem rosszabbak, vagy jobbak Luxemburgnál, vagy Liebknechtnél. Kommunisták voltak, zsidók voltak, antifasiszták voltak, nem is értjük, hogy miért nem veszik elő őket a panoptikumból. És rendkívül rondák is, tehát egy magyarországi antifasiszta számára ideális idolok. Einsteint is előveszik időnként a naftalinból, pedig ő sem volt akárki. Gondolattolvaj, antifasiszta, zsidó és formailag összetéveszthető volt egy kutyák által szétrágott rongybabával. Mégis előveszik az "entellektuellek", mert nincs más. És mert ő az idol.

Fajtája díszpéldánya...

Hát ha nincsenek halott szimbólumok, akkor lehetnének akár élők is, volt már számtalan példa erre a történelemben. Na de kik? TGM megfelelne, de ő nem kommunista, és van sütnivalója is, bár az ország legnagyobb antifasisztája. Horvát Aladár sem semmi, de ő szintén nem kommunista, különben minden másban tökéletes lehetne. Gadó már bedobta a törülközőt, pedig gyönyörű példány volt, talán el lehetne gondolkodni az eszmei újraélesztésén. Zoltai sem akárki, de annak ellenére, hogy munkásőr volt, nem jöhet számításba a felettesei miatt. Vannak még amolyan 26. Alfonzok, mint Vajnai, Konrád és társaik, de ők még a gondolkodásra képtelen antifasiszták számára sem eléggé kombinatívak.

Nos, ezért várjuk fokozott kíváncsisággal a február 1-i tüntetést. Sajnos az Operánál akkora volt a zűr-zavar, hogy nem volt lehetősége senkinek a tömeg fölé emelkedve tündökölni, de remélhetőleg erre most sor kerül, és bemutatkozik az új antifasiszta etalon, a formák formája. Ha lenne sejtésünk, fogadásokat is kötnénk a személyt illetőleg, de a sok rossz arcú hülye közül nem sikerült eddig senkit a leghülyébbnek és a legrondábbnak minősíteni, de mentségünkre szolgáljon, nem ismerjük a teljes választékot. Pedig jó lenne tudni, ki lesz a szerencsés.

Miért? Válaszként egy rövid történet: Az egykori szomszédomnak (vagy 25 éve) a garázskapuja belső oldalára fel volt szögelve egy alumínium Rákosi fej. - Meg vagy te őrűlve Janó - mi a fenét keres itt ez a kretén? Csak nem szimpatizálsz vele? -kérdeztem. Ugyan már! Reggel amikor bejövök a garázsba, leköpöm. Este mielőtt bezárom az ajtót, újra leköpöm. Így egész jó lesz a napom.

Nahát, ezért jó lenne tudni, ki lesz az etalon, kinek a képe kerüljön a garázsajtóra.

Kassai Ferenc - Jövőnk.info