A népszámlálásnak elnevezett lakossági helyzetfelmérést már eleve hazugsággal indították. Névtelenséget ígértek a kitöltőknek, mert vannak olyan kérdések is, melyekre ha névvel kellene válaszolni, sokan egyszerűen nem is válaszolnának, mások a személyiségi jogaikat sértve éreznék és az Alkotmánybírósághoz fordulnának. Pedig ez a kérdőív mindennek nevezhető, csak névtelennek nem. Ha a lakcímet és a pontos születési dátumot a feldolgozáskor beütik a számítógépbe - mely összeköttetésben áll a lakcím-nyilvántartóval - az adatok a továbbiakban már névvel futnak tovább. Tehát szó sincs névtelenségről. Egyes számú átverés.

Az egyik kérdőív a lakáshelyzet felmérésére szolgál. Alapterület, komfortfokozat, stb. - mindenki átolvashatja. Miért kíváncsi erre az adatra a hatalom? Nyilván fontos okból. Ilyen adatok hiányában nem tudta az előző kormány megvalósítani az ingatlanok megadóztatását. Képtelenek az ország lakásállományának a felmérésére, de mivel az adót (a kérdőív adatai alapján) be akarják vezetni, a "névtelen" adatszolgáltató lényegében egy adóalap bevallást készített. Pontosan tudni fogják, hogy ki milyen és mekkora ingatlannal rendelkezik. Azt, hogy tulajdonosa az ingatlannak, eddig is tudták, a Földhivatal és az építési okmányok alapján ez megállapítható. Azt viszont, hogy milyen az adott ingatlanok jelenlegi állapota, a kimutatásokból nem deríthető ki, erre bizony adatokat kell szolgáltatni. Ez a kettes számú átverés.

Több figyelemelterelő fedőkérdés után és között van egy, ami fontos: élt-e Magyarország mai területén kívül legalább egy évig? - mikor, és hol? Ezt vajon miért akarja tudni a hatalom, holott az elmúlt évtizedek minden ilyen adata az útlevél nyilvántartóban megtalálható és könnyen hozzáférhető. Talán elvesztek a nyilvántartások? Ennek a kérdésnek a lényege az, hogy melyik országban tartózkodott legalább egy évig. EU-s országban, Közel-Keleten, vagy máshol. Ez megint egy olyan adat, melyhez csak a kérdőív adhat választ, mert csak a szervezett utazások adatai hozzáférhetőek, és a kilépés, valamint a visszatérés ideje, a világban történő mozgás már nem. Be kellene kérni az összes útlevelet, ami megoldhatatlan feladat. Vannak szövetséges országok, barátiak is, de ellenségesnek nyilvánítottak is. Egy világméretű konfliktus esetén az előre elkészített listák sokat segítenek a "belső ellenség" semlegesítése céljából. Nyilvánvaló, hogy aki legalább egy évig Iránban vagy Oroszországban élt, gyanús, mint ahogy gyanús lehet sok más, ellenséges országban huzamosan kint tartózkodó is. Aki viszont Izraelben élt legalább egy évet, tökéletesen megbízható. Ez lenne a hármas számú átverés.

Az iskolázottsági kérdések lényege az ország szellemi szintjének a felmérése, a jövőben alkalmazandó propaganda milyensége okán. Mivel semmit nem tudnak tenni a képzettséggel rendelkezők, vagy a képzettség nélküliek érdekében, nyilvánvaló, hogy az erre vonatkozó kérdéseket nem a foglakoztatási tervek elkészítéséhez akarják felhasználni. Már csak azért sem, mert nincs módja a hatalomnak semmiféle foglalkoztatási terv kivitelezésére a közmunka kivételével. Tehát a felmérés az EU munkaerő-tartalékok felmérésén kívül csak a már említett befolyásolási szint kialakítását szolgálja. Ha az egyszerű ember erre a kérdésre azt a másik kérdést fogalmazná meg, hogy mi közük hozzá? - igaza lenne.

A nyelvismeret és a munkahely kérdése annyira lényegtelen, hogy töltelékkérdésnek tekintendő. Elfedni a lényegtelennek tűnő, de mégis a legfontosabb kérdést: a nyelvi, nemzeti kötődésre vonatkozókat - melyekre nem köteles senki válaszolni. Pontosan tudható, hogy ma Magyarországon ki és hol dolgozik, illetve van-e munkája, vagy nincs. Elég csak a társadalombiztosítót és az adóhivatalt felkeresni. A közlekedési szokásokról pontos adatokat a tömegközlekedést felügyelő szervektől és az üzemanyag fogyasztásból, gépjármű nyilvántartásokból megtudhatják. És hogy hány perc alatt ér valaki a munkahelyére a legblődebb kérdés. Ezt már nem is lehet minősíteni. Viszont a nyelvi, vallási és a nemzetiségi hovatartozást - melyre nem kötelező a válasz - kiemelten fontos adatnak nevezhetjük. Az is igen beszédes és sokatmondó, ha valaki ezekre a kérdésekre nem válaszol. Mert vagy nem mer, vagy nem akar. A félelem és az elutasítás megnyilvánulása. Nem meri vállalni az alapvető azonosságát, vagy "semmi közötök hozzá". Akik viszont ezekre a kérdésekre is válaszolnak, vagy "jó állampolgárok", akiknek mindenre válaszolni illik, vagy öntudatos emberek, akik vállalják a számukra fontos közösséghez tartozást. A hamis adatok szolgáltatása erre a kérdésre tömeges lesz. A cigány magyarnak vallja magát, a zsidók döntő többsége is, sok magyar meg a hatalommal való "kitolás" okán cigánynak és zsidónak is. Mivel mindenki az, aminek mondja magát. Legalábbis ebben a "népszámlálásnak" nevezett átverő műsorban. A többi kérdésre is tömegesen fognak valótlan adatokat közölni a megkérdezettek. Soha senki nem tudja és nem fogja a válaszokat leellenőrizni. Még szúrópróbák formájában sem. Sokan kimondottan sportot űznek a hatalom átveréséből. Ezek után van értéke és értelme az egésznek?

Biztosan van valamilyen fontos, általunk még fel nem fedezett rejtett oka is ennek a teljesen feleslegesnek látszó kikérdezésnek. Egy valamiben azonban biztosak lehetünk; nem a javunkat szolgálja. Éppen ezért nem értünk egyet azokkal, akik azt állítják, hogy hülyeség az egész és nem kell komolyan venni. Sajnos a látszat ellenére nagyon is komoly dolog ez a "népszámlálás", melyre mint valódi népszámlálásra nincs is semmi szükség. Tíz évvel ezelőtt már volt egy, és semmi nem indokol egy újabbat. A fenti megállapításaink nem annyira lényegesek, hogy indokolnák ezt a hatalmi műveletet. Jó lesz figyelemmel kísérni a közeljövő eseményeit, és azok közül is azokat, melyek összefüggésbe hozhatóak a kérdőívek kérdéseivel.

Kassai Ferenc