Orbán semmitmondó évértékelőjének hangulatkeltése egészen a populista szaloncigányozásig ment – megoldást persze nem kínálva. Mindenki által ismert problémákra célozgat, ezzel igyekezve szimpátiát kiváltani. Közben pedig ellentétbe keveredik önmagával – és a valósággal. Meg persze az általuk képviselt liberális rendszerrel.

Mint megtudjuk, minden munkaképes embernek dolgoznia kell. Szép és jó, ez a hungarista munkásállam alapja is. Szövegelés helyett azonban ezt át kellene ültetni a gyakorlatba is. Először is munkalehetőséget teremtve. Azután pedig a munkakerülőket, élősködőket kiemelni a társadalomból.

"Nem mindenki azért munkanélküli ma Magyarországon, mert nem kap munkát. Nagy hiba lenne egyenlőségjelet tenni azok közé, akik dolgozni akarnak, de nem kapnak munkát, és azok közé, akik tudnának ugyan dolgozni, de úgy gondolják, hogy segélyen vagy egyéb állami juttatáson élni mégiscsak kényelmesebb, és amellett ebből-abból pénzt is lehet csinálni. Ha másból nem, hát tyúklopásból"

Ez így van, jogos. Azt is tudja mindenki, hogy a cigányokról van szó. A bökkenő csak az, hogy munkanélküliség van (nem mintha nem lenne bőven tennivaló az országban), még a dolgozni akaró is nehezen kap munkát. A dolgozni nem akarók ellen pedig erélyes fellépésnek a szándéka sincs meg.

Mindenki dolgozzon? Sokan szeretnének – tegyük hozzá, a cigányok közül is. Tessék megteremteni a lehetőségét! Ne lehessen a segélyekre építeni? Ennek pedig tessék megszüntetni a lehetőségét! Vannak már útmutató helyi kezdeményezések is – munkáért segélyt. (Államilag ezt le is lehetne egyszerűsíteni: munkáért bért.)

Ha már pénzt adunk valakinek, miért ne várhatnánk el, hogy tegyen is érte valamit? Az utak mellett áll a szemét az árkokban, lehet takarítani. Télen havat lapátolni, tavasszal a gátakon szorgoskodni – hosszasan lehetne sorolni.

Mindenkinek dolgoznia kell. A miniszterelnöknek és a kormánynak is! Szövegelés és cigányozás helyett…

Bükkfalvi Roland