Orosz katonák szinte teljes ellenőrzésük alá
vontak egy ukrán katonai laktanyát a szevasztopoli Belbek nemzetközi
repülőtér közelében.
 
Egyenruhás fegyveresek és katonai járművek a Krím félsziget déli csücskénél fekvő Balaklavában 2014. március 1-jén |
A történtekről az alakulat egyik katonája, Roman
Berehovoj számolt be az Ukrajinszka Pravda című kijevi napilap
internetes felületén hétfőre virradóra. Azt mondta, hogy az orosz
katonák először elfoglaltak egy épületet, amelyben aztán a repülőtérre
érkező küldöttségeket fogadták, például Viktor Janukovics megbuktatott
ukrán államfőt és másokat is.
"Másnap elfoglalták azt a helyiséget, ahol a
repülőgépeink voltak, majd körbevették az őrséget", a következő napon
"megostromolták az őrséget, fény- és hanggránátokat hajigáltak. Először
azt mondták, hogy adjuk át a fegyvereinket. Az őrök erre nem voltak
hajlandóak" - idézte az ukrán katonát az UNIAN hírügynökség. Berehovoj
szerint vasárnap este az oroszok ismét fény- és hanggránátokat vetettek
be ellenük.
"Elvették a fegyvereinket. Nem kaptunk parancsot
arra, hogy harcba bocsátkozzunk. Nem válaszoltunk a provokációkra.
Feladtuk az őrséget, feladtuk a raktárakat" - mondta a katona, aki
szerint jelen pillanatban az oroszok ellenőrzésük alatt tartják majdnem
az egész laktanyát, az ukrán katonák kezén csak az adminisztráció
épülete és az alakulat zászlaja maradt.
"Hát most ezeket védjük" - mondta Berehovoj, aki szerint az alakulat parancsnoka és minden katona kész a harcra.
A TSZN televízió közben arról számolt be, hogy
hétfőre virradóra ismeretlen fegyveresek behatoltak a Krími félsziget
keleti részén fekvő Kercsben egy tengeri határőr-alakulat területére.
Három rendszámtábla nélküli kisbusszal érkeztek a helyszínre, oroszul
beszéltek, egyesek közülük egyenruhát viseltek, mások polgári öltözetben
voltak és álarcot viseltek.
Az alakulat egyik tisztje tárgyalásokba
bocsátkozott velük, majd beengedték őket a katonai egység területére. Az
ismeretlen fegyveresek nem álltak elő semmilyen követeléssel, a tengeri
határőrszolgálat katonái a helyükön vannak, és birtokukban vannak a
fegyvereik is.
Az UNIAN hírügynökség azt jelentette hétfőre
virradóra, hogy interneten, a közösségi portálokon verbuválják az
oroszokat a kelet-ukrajnai Donyec-medencébe és Odesszába. A Vkontakte
közösségi portálon például egy Ukrajna Polgári Önvédelme nevű csoport
alakult, amely elirányítja az önkéntes oroszokat, tájékoztatja őket
arról, hogy kikkel kell kapcsolatba lépniük, és miként juthatnak el a
településeket - mint fogalmaznak - védő csoportokhoz.
Főügyész: régóta készültek a "támadásra"
Oleh Mahnickij ukrán főügyész szerint Oroszország
régóta készítette azt a forgatókönyvet, amely alapján zajlanak jelenleg a
krími események, és az elmúlt években az ukrán biztonsági szolgálatnál
(SZBU) dolgoztak ezzel a céllal az orosz titkosszolgálat ügynökei. "Mára
megállapítottuk, hogy néhány éven át folytak az előkészületek a
különleges akcióra. A SZBU-nál nemcsak külföldi országok, hanem az FSZB
(az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat) és más orosz szakszolgálatok
ügynökei is dolgoztak, és jó előre készült ez a forgatókönyvet" - mondta
vasárnap a főügyész.
Az ukrán parlament vasárnap azzal a felhívással
fordult az Ukrajna biztonságáért garanciát vállaló nagyhatalmakhoz, hogy
szavatolják az ország területi épségét.
Timosenko azonnali EU- és NATO-tagságot akar
Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök szerint
Ukrajnának azonnal be kell lépnie a NATO-ba és az Európai Unióba, hogy
megvédje magát az orosz agressziótól.
"Ha Ukrajna belépett volna a NATO-ba, akkor ilyen
agresszió elvileg lehetetlen lett volna" - közölte a börtönből nemrég
szabadult politikus vasárnap este az ukrán TSzN hírcsatornának
nyilatkozva. Timosenko szerint ezért Ukrajna számára az európai
integrációnak kell lennie a legfontosabb célnak.
"Azonnal az európai közösség teljes jogú tagjává
kell válnunk. Ez az egyetlen dolog, amely megmenthet minket az
agressziótól" - idézte az UNIAN hírügynökség Timosenkót. A politikus
szerint Oroszországgal jelenleg lehetetlen tárgyalásokat folytatni.
"Oroszország durva erő alkalmazásával Ukrajnát
teljes kapitulációra akarja kényszeríteni. Ezért a tárgyalások nem
lehetnek sikeresek" - szögezte le Timosenko. Arra figyelmeztet, hogy
amennyiben Viktor Janukovics megbuktatott államfő visszatérne Ukrajnába,
akkor népszavazást rendezne, és "odaadná" Ukrajnát Oroszországnak.
"Azért indult el a katonai agresszió Ukrajna
ellen, mert az európai forradalmunk eredményeképpen kiharcoltuk a teljes
szabadságunkat, megnyitottuk az Európa felé vezető utat, és
félreállítottuk az Oroszországnak alárendelt Janukovics-hatalmat.
Oroszország ezzel nem békélt meg. Úgy döntöttek, hogy erővel foglalják
el Ukrajnát" - mondta Timosenko.
"Most kemény ultimátumot adtak nekünk. Közölték,
hogy csak abban az esetben vetnek véget a katonai agressziónak, ha mi
visszatérünk Jaukovics Ukrajnájához, és teljes hatalomhoz juttatjuk az
egész korrumpált véres bandáját" - mondta Timosenko, és leszögezte, hogy
Moszkva ultimátumát határozottan el kell utasítani.
Lefújták a Szocsiba tervezett G8-csúcs előkészületeit
A hét vezető ipari hatalom (G7) vezetője elítélte
vasárnap Oroszország ukrajnai beavatkozását, és tudatta, hogy
felfüggeszti G8 országcsoport Szocsiban rendezendő csúcsértekezletére
való előkészületeket - közölte helyi idő szerint vasárnap a washingtoni
Fehér Ház.
Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország,
Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok vezetői, illetve az
Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke együttesen elítélte, hogy
Oroszország egyértelműen megsértette Ukrajna szuverenitását és területi
épségét, megszegve az ENSZ-alapokmányból eredő kötelezettségeit és a
Fekete-tengeri Flotta támaszpontjának elhelyezéséről szóló 1997-es
kétoldalú megállapodást.
A G7-ek felszólítják Oroszországot, hogy
Ukrajnával folytatandó közvetlen párbeszéd révén vagy nemzetközi
közvetítéssel, illetőleg az ENSZ vagy az Európai Biztonsági és
Együttműködési szervezet égisze alatt folyó tárgyalásokkal orvosolja a
biztonsággal vagy emberi jogokkal kapcsolatos aggodalmait.
A vezető ipari hatalmak önmérsékletre és felelős
magatartásra szólítják a válságban érintetteket. Közlik, hogy
Oroszország krími lépései megsértik azokat az elveket és értékeket,
amelyek alapján a G7-ek, illetve a hét vezető ipari hatalmat és
Oroszországot tömörítő G8-ak működnek.
"Ennélfogva úgy döntöttünk, hogy felfüggesztjük a
vezető ipari hatalmak Szocsiban rendezendő júniusi csúcsértekezlet
előkészületeivel kapcsolatos tevékenységünket, amíg nem állnak helyre
olyan körülmények, amelyek közepette a G8-ak érdemi párbeszédet tudnának
folytatni" - írták közleményükben.
A G7-ek közlik, hogy egységesek Ukrajna
szuverenitásának és területi épségének támogatásában, egységesen
támogatják a területi egység, a stabilitás, az "egészséges" politikai és
gazdasági viszonyok helyreállítására irányuló erőfeszítéseket, illetve -
és persze ez a lényeg: - Ukrajna tárgyalásait a Nemzetközi
Valutaalappal.
Amikor Amerika és brit csatlósa aggódik a békéért
Barack Obama amerikai elnök és Nagy-Britannia,
Németország, illetve Lengyelország vezetője mély aggodalmának adott
hangot Oroszország ukrajnai beavatkozása miatt, a nemzetközi jog
megsértésének, illetve a nemzetközi békére és biztonságra leselkedő
veszélynek minősítette a történteket - tájékoztatott a Fehér Ház.
Obama külön-külön telefonbeszélgetést folytatott
David Cameron brit miniszterelnökkel, Angela Merkel német kancellárral
és Bronislav Komorowski lengyel elnökkel.
"Az országvezetők hangsúlyozták, hogy
haladéktalanul meg kell kezdeni a párbeszédet Ukrajna és Oroszország
között, szükség esetén nemzetközi segítséggel" - áll a Fehér Ház
közleményében. A politikai vezetők hangsúlyozták, hogy támogatják
Ukrajnát és a májusban esedékes elnökválasztásra történő erőfeszítéseit.
Fogadkoztak továbbá, hogy közösen állítanak össze egy, Ukrajnának szánt
pénzügyi csomagot, hogy stabilizálni lehessen az ország ingatag
gazdasági helyzetét.
Obama-Cameron: "jelentős ára" lesz ennek
Barack Obama amerikai elnök és David Cameron brit
miniszterelnök egyetért abban, hogy Oroszországnak "jelentős árat" kell
fizetnie, ha nem változtat Ukrajnával kapcsolatos irányvonalán - közölte
hétfőre virradóra a brit miniszterelnöki hivatal szóvivője.
"Egyetértettek abban, hogy Oroszország
cselekedetei teljességgel elfogadhatatlanok. Egyetértettek abban, hogy
sürgősen szükség van a helyzet csillapítására, és Oroszországnak
közvetlen párbeszédet kell kezdenie Ukrajnával" - számolt be a szóvivő
Obama és Cameron telefonon folytatott megbeszéléséről.
A Nyugat Oroszország-ellenességét bírálja a kínai hírügynökség
A Nyugatnak nem Oroszország ellen, hanem
Moszkvával együtt kellene az ukrán válság kezelésén munkálkodnia - írta a
Hszinhua kínai állami hírügynökség hétfői kommentárjában, amelyben a
feszültség fokozódását vetíti előre.
A nyugati hatalmaknak el kell ismerniük
Oroszország és Ukrajna mély kulturális, történelmi és gazdasági
kötődését egymáshoz, fel kellene számolniuk hidegháborús
gondolkodásukat, és fel kellene hagyniuk azon szándékukkal, hogy
Moszkvát kizárják a válság rendezéséből, miután ők maguk kudarcot
vallottak - jegyzi meg a cikkíró.
Az írás emlékeztet arra, hogy a válság gócpontja a
többnemzetiségű Krím félsziget lett, amely Ukrajna 1991-es önállósága
óta autonómiát élvező köztársaság. Hozzáfűzi, a 2001-es ukrán
népszámlálás megállapította, hogy a terület lakosságának 58,3 százaléka
orosz, és az ő többségük orosz útlevél birtokosa. Oroszországnak a krími
Szevasztopolban van egyedül fekete-tengeri flottája - jegyzi meg a
Hszinhua.
Teljes mértékben érthető, hogy Vlagyimir Putyin
orosz elnök kijelentette, országa fenntartja a jogot érdekei és az
Ukrajnában élő oroszul beszélők védelmére - állapítja meg a szerző.
A Nyugatnak jobban el kellene ismernie Oroszország
szerepét, hiszen a Kreml e politikai sakkjátszma megkerülhetetlen
szereplője. Egyúttal őszintén el kellene ismernie, hogy előítéletekkel
terhelt közvetítésével csak kiélezte az ukrán helyzetet, rosszabbá téve
azt - fogalmaz az írás.
A jegyzetíró szerint az ukrán gazdasági helyzetre
nem fognak gyógyírt hozni nyugati szomszédjai, hiszen az EU a maga
nehézségeivel igyekszik megküzdeni. Az orosz gazdasági együttműködés és
támogatás Ukrajna számára életbevágó - vonja le a következtetést a
Hszinhua, és azt tanácsolja, az ukránok gondolják át, mi a legjobb a
számukra, és politikai párbeszéd, tárgyalások útján oldják meg
problémáikat.
Kerry Kijevbe utazik kedden
John Kerry amerikai külügyminiszter kedden Kijevbe
utazik, hogy "hangsúlyt adjon Ukrajna amerikai politikai és gazdasági
támogatásának" - közölte vasárnap Washingtonban újságírókkal az amerikai
kormány egy magas rangú tisztségviselője.
A név nélkül nyilatkozó illetékes kijelentette,
hogy Oroszország teljes mértékben operatív ellenőrzése alá vonta a Krím
félszigetet, és hogy az Egyesült Államok a gazdasági, politikai és
diplomáciai ellenlépésekre összpontosít az intervenció visszafordítása
érdekében, nem pedig az esetleges katonai beavatkozásra. Az amerikai
tisztségviselő szerint az orosz műveletben több mint 6 ezer katona vett
rész.
Jen Psaki amerikai külügyi szóvivő közleményben
erősítette meg Kerry március 4-re tervezett kijevi látogatását. A
közlemény szerint a tárcavezető az új ukrán kormány és a parlament
vezetőivel, valamint a civil társadalom képviselőivel foglalkozik majd.
"A miniszter meg fogja erősíteni, hogy az Egyesült
Államok határozottan támogatja az ukrán szuverenitást, függetlenséget
és területi épséget, valamint az ukrán népnek azt a jogát, hogy saját
maga, külső beavatkozás vagy provokáció nélkül határozza meg a jövőjét" -
írta Psaki.
Jack Lew amerikai pénzügyminiszter kijelentette,
hogy az Egyesült Államok "mély aggodalommal" figyeli az ukrajnai
fejleményeket. A tárcavezető leszögezte: Washington kész kétoldalú és
multilaterális alapon is együttműködni annak érdekében, hogy Ukrajna
minden szükséges támogatást megkapjon.
Barack Obama amerikai elnök vasárnap telefonon
tárgyalt Angela Merkel német kancellárral az ukrajnai helyzetről és
hangsúlyozta, hogy Oroszország krími intervenciója "teljességgel
törvénytelen". A CNN amerikai hírtelevízió szerint a Fehér Ház vasárnap
kapcsolatba lépett a lengyel és a litván vezetéssel is.
EU-találkozó: nem várhatók szankciók Oroszország ellen
Az EU-országok külügyminiszterei hétfőn
Brüsszelben, Ukrajna ügyében összehívott rendkívüli értekezletükön a
NATO vasárnap esti állásfoglalásához hasonlóan minden bizonnyal elítélik
majd Oroszország ukrajnai fellépését, és kiállnak Ukrajna
szuverenitása, területi épsége mellett, de Moszkva elleni szankciókat
valószínűleg nem hoznak - mondta nevének mellőzését kérő uniós
diplomáciai forrás az MTI-nek.
Tájékoztatása szerint uniós körökben felmerült az a
gondolat, hogy rendkívüli csúcstalálkozót is tartsanak kedden, de ez a
jelek szerint - egyelőre legalábbis - lekerült a napirendről.
Az említett forrás felhívta a figyelmet arra, hogy
a nagyobb uniós országok közül jelenleg Németország megnyilatkozásai
tekinthetők a leginkább meghatározó súlyúnak az EU-álláspont
kialakításakor. Utalt arra, hogy Angela Merkel német kancellár vasárnap a
feszültség további élezésétől óvta Vlagyimir Putyin orosz elnököt,
ugyanakkor pedig Frank-Walter Steinmeier, a német diplomácia irányítója
John Kerry amerikai külügyminiszter azon felvetésével szállt szembe,
hogy közösítsék ki az oroszokat a világ vezető nemzetgazdaságait
tömörítő G8-as csoportból. Steinmeier szerint helyes lenne megőrizni ezt
a kommunikációs csatornát az orosz vezetéssel.
EU-diplomaták egybevágó közléseiből arra lehet
következtetni, hogy az uniós országok közül a németek, a franciák és az
olaszok elsősorban a feszültség enyhítését tartják kiemelt célnak, míg a
baltiak, a románok, a lengyelek és a britek úgy vélik, hogy nagyon
határozott figyelmeztető jelzést kellene adni az oroszoknak.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó hírek:
BIOLÓGIAI FEGYVERKÉNT HASZNÁLJÁK AZ EMBERT!
A drót mögött is gyarmat lesz!
KŐMŰVES GÉZA KÖZÍRÓ KONCHITÁRÓL!
"elrendeljük, hogy a magyarok KIÍRTASSANAK!"