Tegnap került sor Strasbourgban arra az európai parlamenti ülésre, ahol a magyar elnökség ismertette a következő hat hónapra tervezett programját. A vitanapot nagy várakozás előzte meg, hisz a magyarok elleni hangulatkeltést az utóbbi hetekben már csúcsra járatták a nagyon felvilágosult, nagyon európai demokraták.

Így aztán ez az ülés sem kezdődött másként. A biztosan valahányadik generációs holokauszt-túlélőCohn-Bendit vezetésével, az európai zöldek leragasztott szájjal és üres címlappal megjelenő magyar újságokkal tiltakoztak a médiatörvény szörnyűségei ellen. Azonban piciny hiba csúszott a performanszba, mivel a nagyon jól értesültek a Népszava és a Magyar Narancs mellett, a Magyar Nemzet üres címlapját is lobogtatták…

Aztán elkezdődött a nap hivatalos része és OV ismertette a magyar elnökség elképzeléseit. Szándékosan nem idéznék a bő húszperces beszédből, mert szerintem azt mindenképpen érdemes végignézni, közben pedig figyelni a sorok között meghúzódó üzenetekre:





A felszólalást követően elkezdődött a program vitája, ami mint végül kiderült, lényegében nem szólt másról, mint a médiatörvény okán a magyarok gyalázásáról. Az események a végére olyannyira elfajultak, hogy a már fentebb említett Cohn-Bendit üvöltve európai Chaveznek nevezte a magyar miniszterelnököt. Ez azonban már csak a hab volt a tortán, mivel az egyik román szocialista képviselő előtte nem sokkal Ceausescuval hozta összefüggésbe OV-t mondván, hogy a magyar médiatörvényt a Kárpátok Géniusza is hozhatta volna…

És ez így ment hosszú órákon keresztül, míg végül az ülés zárásaként OV elmondta zárógondolatait és válaszait az elhangzottakra, ami valljuk meg őszintén olyanra sikeredett, amire még mi radikálisok is büszkék lehetünk.

Tudom, most biztosan sokan értetlenül néznek, hogy miért fényezem OV-t, de meghallgatva a mondandóját, tényleg nem mondhatunk mást. Abban pedig biztos vagyok, hogy ilyen magasrangú magyar politikus az elmúlt évtizedekben még sohasem ütött meg ilyen radikális hangot a nagyon demokrata és nagyon kényes Európai Unióban.





„…úgy beszélek Önhöz, mint európai az európaihoz… mint egy magyar beszél a némethez. Az Önök médiatörvénye egy jottányit sem demokratikusabb, mint az új magyar médiatörvény. És ha Ön ezt kétségbe vonja, akkor kérem tárgyszerű vitában tegye ezt meg. 

És nem fogadom el sem a németektől, sem senkitől hogy csak azért, csak azért mert mi diktatúrában éltünk negyven éven keresztül, most bárki megkérdőjelezze a magyar nép demokratikus elkötelezettségét.

A médiatörvényt természetesen lehet és kell is kritizálni, és én ezt természetesnek veszem. De nem lehet sértegetni egy nemzetet. És szeretném világossá tenni, hogy a magyar nép és a magyar kormány demokratikus elkötelezettségének kétségbevonása megsértése a magyar népnek… és meg kell mondanom hogy a hazámat, Magyarországot itt is mindig meg fogom védeni…”

Azt hiszem, ehhez nem kell semmit sem hozzátenni, esetleg csak Morvai Krisztina felszólalásának utolsó gondolatát: "…a magyar elnökségnek és Magyarországnak, az én hazámnak meg kell mutatnia, hogy a király meztelen. A profit és pénzközpontú gondolkodás helyett meg kell mutatnunk, hogy létezik emberközpontú és igazságosság-központú gondolkodás, amikor nem mindig azt kérdezzük, hogy mi a legjobb a pénz és a profit szempontjából, hanem azt kérdezzük, hogy mi a legjobb az emberek és az igazságosság szempontjából.

Sok sikert kívánok szabadságszerető hazámnak, Magyarországnak."


[A mieink hozzászólásai ITT megtekinthetők.]