Riadókészültségben az ukrán hadsereg, Putyin
Obamának: elképzelhető, hogy minden orosz lakta ukrán területre
katonákat vezényelünk
A BT rendkívüli ülést tartott, Putyin Obamával
és Ban Ki Munnal is egyeztetett, az ukrán hadsereg riadókészültségben
van. Ukrajna az orosz "agresszió" megállítását kérte az ENSZ Biztonsági
Tanácsától a BT szombati rendkívüli ülésén, és azzal vádolta meg
Oroszországot, hogy megsértette az ENSZ Alapokmányát katonai egységeinek
a Krímbe vezénylésével. A cseh képviselőház külügyi bizottságának elnök
azt mondta: Putyin érvelése a bevonulás mellett megegyezik Hitlerével.
 
Tüntetők orosz zászlót húznak fel a megyei közigazgatás épületére a kelet-ukrajnai Donyeck városában március 1-jén |
Ukrajna az "orosz agresszió" megállítását kérte
Ukrajna az orosz "agresszió" megállítását kérte az
ENSZ Biztonsági Tanácsától a BT szombati rendkívüli ülésén, és azzal
vádolta meg Oroszországot, hogy megsértette az ENSZ Alapokmányát katonai
egységeinek a Krímbe vezénylésével.
A BT megszavazta a zárt ajtók mögött elkezdett
ülésen, hogy az nyilvános legyen - így azt a tévék is közvetíthetik -,
pedig Oroszország először tiltakozott ez ellen. A nyilvános ülés egy 40
perces szünet után elkezdődött.
Jurij Szergejev ukrán nagykövet közölte:
Oroszország elutasította hazája arra vonatkozó javaslatát, hogy
tartsanak azonnal kétoldalú konzultációt. Vitalij Csurkin orosz
nagykövet erre kijelentette, hogy a kijevi kormánynak "szakítania kell" a
radikálisokkal, és figyelmeztetett, hogy a radikálisok akciói "súlyos
fejleményekhez vezethetnek, az Oroszországi Föderáció ezt próbálja
megakadályozni". Oroszország a krími hatóságok kérésére avatkozott bele a
válságba - tette hozzá. Az orosz diplomata visszautasította Kijev
vádjait, és kijelentette: a válság megoldása az lenne, ha visszatérnének
a február 25-i , Kijevben Viktor Janukovics államfő és az ukrán
ellenzék által aláírt megállapodáshoz, és helyreállítanák a nemzeti
egységkormányt.
Az ülés egyik szünetében Csurkin azt mondta újságíróknak nyilatkozva, hogy Oroszország "kész a komoly megbeszélésekre".
Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kijelentette
az ülésen, hogy az ukrajnai helyzet "egyre ingatagabb és veszélyesebb".
Oroszország ukrajnai akcióival megsérti az ország szuverenitását, és
fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot" - jelentette ki Samantha
Power. "Oroszországnak fel kell hagynia ukrajnai intervenciójával, mert
provokatív akcióival könnyen túlfeszítheti a húrt." Arra kérte Moszkvát,
hogy közvetlenül tárgyaljon az ukrán vezetéssel, és azt javasolta, hogy
azonnal küldjenek Ukrajnába nemzetközi megfigyelőket, akik
segíthetnének a válság súlyosbodásának megelőzésében. Power szerint az
ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)
adhatná a megfigyelőket.
A rendkívüli ülést kezdeményező Mark Lyall brit
nagykövet közölte: az ülés célja kideríteni, hogy Oroszország "milyen
alapon szállta meg a stratégiailag fontos Krím félszigetet". Miután az
ülés befejeződött anélkül, hogy a BT tett volna bármilyen lépést az
ukrajnai válság ügyében, Lyall újságíróknak nyilatkozva kijelentette:
"Nem igazolható az a katonai tevékenység, amelyet Oroszország az utóbbi
48 órában végzett".
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár az ülés idején közleményt
adott ki, és ebben követelte Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának
és területi egységének maradéktalan tiszteletben tartását, valamint "a
nyugalom helyreállítását és közvetlen párbeszédet minden érintett fél
között".
Tüntetők
százai követelik Ukrajna donyecki területének elszakadását és
Oroszországhoz való csatlakozásáról népszavazás kiírását a
kelet-ukrajnai Donyeck városában március 1-jén |
Kerry szerint Moszkva beavatkozásának "súlyos" hatása lehet a kétoldalú kapcsolatokra
Az amerikai külügyminiszter figyelmeztette szombat
este Moszkvát, hogy az orosz alakulatok ukrajnai bevetése veszélyezteti
a térségben a békét és a biztonságot, és "súlyos" hatása lehet az
orosz-amerikai kétoldalú kapcsolatokra.
"Ha Oroszország nem hoz sürgős és konkrét
intézkedéseket a feszültség csökkentése érdekében, akkor súlyos lesz a
hatás, amely az orosz-amerikai kapcsolatokat és Oroszország nemzetközi
helyzetét éri" - írta John Kerry közleményében.
"Ukrajna Oroszország általi lerohanása és
megszállása nemcsak Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának és
több nemzetközi egyezménynek a megsértését jelenti, hanem veszélyezteti
a békét és a biztonságot Ukrajnában és térségben" - jelentette ki.
Beszámolt arról, hogy telekonferenciát tartott
több ország külügyminiszterével - főleg európaiakkal - abból a célból,
hogy összehangolják következő lépéseiket az ukrán válság ügyében.
"Egységesek voltunk a helyzet értékelésében, és együtt fogunk működni
Ukrajna és népe támogatásában ezekben a történelmi jelentőségű órákban" -
írta Kerry közleményében, újfent felszólítva Oroszországot, hogy vonja
vissza kivezényelt alakulatait.
Maszkot
viselő oroszbarát aktivisták állnak az ellenőrzésük alá vont helyi
szakszervezeti épület bejáratánál a Krími Autonóm Köztársaság
fővárosában, Szimferopolban március 1-jén |
Kanada konzultációra hazahívja moszkvai nagykövetét
Kanada konzultációra hazahívja moszkvai
nagykövetét amiatt, hogy Oroszország beleavatkozik az ukrajnai válságba -
jelentette be Steven Harper kanadai miniszterelnök kormánya szombati
rendkívüli ülése után.
Ezenkívül Kanada mostantól nem vesz részt a G8-as
országcsoport júniusra tervezett és Oroszország elnökletével Szocsiban
megrendezendő gazdasági csúcstalálkozójának előkészítésében - olvasható
Harper közleményében.
Harper keményen elítélte Oroszország ukrajnai
katonai intervencióját, és felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt,
hogy hívja vissza az újonnan odavezényelt alakulatokat.
Egyenruhás fegyveresek és katonai teherautók a Krím félsziget déli csücskénél fekvő Balaklavában március 1-jén |
Tüntetés a kijevi nagykövetség előtt
Több százan tüntettek szombat este Kijevben az
Oroszországi Föderáció nagykövetsége előtt, követelve Oroszország
Ukrajna elleni katonai agressziójának beszüntetését.
A tiltakozó akcióról Jurij Szavcsuk, az Ütés
(UDAR) párt parlamenti képviselője tájékoztatta az Unian ukrán
hírügynökséget, azt hangoztatva, hogy a tüntetők háromszázan vannak, de
számuk folyamatosan nő.
A tüntetők "Nem a háborúra!", "El a kezekkel
Krímtől", "SOS" feliratú táblákkal érkeztek, s megállítják az arra
haladó gépkocsikat, utasaikat a tiltakozó akcióhoz való csatlakozásra
szólítva fel.
Szavcsuk tájékoztatása szerint az orosz
nagykövetség épületéből egyelőre nem jött ki senki, hogy meghallgassa a
tüntetők követeléseit.
Egyenruhás fegyveresek és katonai járművek a Krím félsziget déli csücskénél fekvő Balaklavában 2014. március 1-jén |
"A félsziget 1954-ben Hruscsov értelmetlen döntése alapján lett Ukrajnához csatolva"
Milos Zeman cseh államfő megérti ugyan a Krím
félsziget orosz anyanyelvű többségi lakosságának érdekeit, de az orosz
katonai beavatkozással Ukrajnában nem ért egyet.
"Bár teljességgel megértem Krím orosz anyanyelvű
többségi lakosságának érdekeit, hiszen a félsziget 1954-ben Hruscsov
értelmetlen döntése alapján lett Ukrajnához csatolva, a katonai
beavatkozással megvannak a saját tapasztalataink 1968-ból. Úgy vélem,
hogy bármiféle katonai beavatkozás olyan mély árkokat ás, amelyeket
generációkon át sem lehet betemetni" - állítja a cseh államfő, akinek
álláspontját szóvivője, Jirí Ovcácek tolmácsolta szombaton este.
Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök ugyanakkor
indokolatlannak és teljességgel elfogadhatatlannak tartja az esetleges
orosz katonai akciót Ukrajnában.
"A nézeteltéréseket nem lehet erővel megoldani.
Mindnyájunknak tiszteletben kell tartanunk a nemzetközi
kötelezettségvállalásokat" - jelentette ki Sobotka a közszolgálati cseh
televízióban. A cseh kormányfő bízik abban, hogy Moszkva továbbra is
tiszteletben fogja tartani nemzetközi kötelezettségvállalásait.
Maszkot viselő egyenruhás fegyveresek a Krími Autonóm Köztársaság parlamentjének épületénél Szimferopolban március 1-jén |
Schwarzenberg: Putyin érvelése megegyezik Hitlerével
Karel Schwarzenberg, a cseh képviselőház külügyi
bizottságának elnöke, volt külügyminiszter úgy véli, hogy "az
Oroszországi Föderáció igyekszik kiszélesíteni hatalmát".
Vlagyimir Putyin orosz államfő érvelése, miszerint
a katonai beavatkozásra az ukrajnai oroszok érdekeinek védelmében van
szükség, Schwarzenberg szerint megegyezik Adolf Hitler érvelésével,
amikor "egy idegen állam területére tört".
"Hitler mindig azt mondta, hogy meg kell védenie
az ottani németeket. Teljesen nyilvánvaló, hogy jelen esetben nincs szó
az orosz állampolgárok megvédéséről, hiszen senki sem támadja őket, és
teljes biztonságban vannak" - állítja Schwarzenberg a Facebook közösségi
portálon vasárnap este nyilvánosságra hozott álláspontjában.
Szergej
Akszenyov, a Krími Autonóm Köztársaság 2014. február 27-én
megválasztott oroszpárti miniszterelnöke a parlament épületénél
Szimferopolban február 28-án |
Putyin Obamának: elképzelhető, hogy minden oroszlakta ukrán területre katonákat vezényelünk
Az Ukrajnában kialakult "rendkívüli helyzet
különböző aspektusait" vitatta meg Vlagyimir Putyin orosz és Barack
Obama amerikai elnök szombat este folytatott, a Fehér Ház által
kezdeményezett másfél órás telefonbeszélgetésük során.
A Kreml sajtószolgálatának beszámolója szerint az
orosz elnök azt hangsúlyozta, hogy "amennyiben továbbterjed az erőszak
Ukrajna keleti régióira és a Krímre, akkor Oroszország fenntartja
magának a jogot saját érdekei és az ott élő orosz ajkú lakosság
megvédelmezésére". Putyin felhívta a figyelmet, hogy reális veszélyek
fenyegetik az ukrán területen tartózkodó orosz állampolgárok, megannyi
honfitársa életét és egészségét. Ezért elképzelhető, hogy Oroszország
nemcsak a Krímbe vezényel katonákat, hanem minden olyan ukrán területre,
ahol az orosz ajkúak többségben vannak - olvasható a Kreml honlapján.
Az orosz katonai erő ukrajnai bevetése kapcsán
Obama által hangoztatott aggodalmakra válaszul az orosz elnök utalt a -
megfogalmazása szerint a jelenlegi kijevi hatalom által lényegében
ösztökélt - ultranacionalista elemek provokációs, bűnös akcióira.
A washingtoni fehér Ház közleménye szerint Obama
követelte Putyintól, hogy Oroszország rendelje vissza a kivezényelt
orosz alakulatokat krími bázisukra, tartózkodjon az ukrán válságba való
mindennemű beleavatkozástól, és figyelmeztette őt, hogy Oroszország
"egyre jobban el fog szigetelődni a nemzetközi közösségtől, ha folytatja
az ukrajnai intervenciót".
Az amerikai elnök kijelentette, hogy Oroszország
egyértelműen megsértette Ukrajna szuverenitását és területi integritását
katonai alakulatok Ukrajnába vezénylésével, ami egyúttal a nemzetközi
jognak és az ENSZ Alapokmányának a megsértése. Arra biztatta Putyint,
hogy Moszkva békésen tárgyaljon a kijevi hatóságokkal abbéli
aggodalmáról, hogy Ukrajnában hogy bánnak az orosz anyanyelvűekkel. Ha
szükséges, ehhez kérjen nemzetközi segítséget. Az Egyesült Államok kész
részt venni a segítségnyújtásban - tette hozzá. Obama elismerte viszont,
hogy Ukrajnának és Oroszországnak szilárd történelmi és kulturális
kapcsolatai vannak, és hogy meg kell védeni az ukrajnai orosz ajkúak és
más kisebbségek jogait.
Az Egyesült Államok felfüggeszti részvételét a
G8-as országcsoport júniusra tervezett, az oroszországi Szocsiban
megrendezendő gazdasági csúcstalálkozójának előkészítésében - közölte az
elnök, megerősítve ezzel egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő
korábbi bejelentését.
Francois Hollande francia elnök is felhívta
Putyint, és arra kérte, hogy Oroszország tartózkodjon az erő
alkalmazásától Ukrajnában, és a nemzetközi közösséggel közösen keresse a
kiutat a válságból - közölte az Elysée-palota. Hollande elmondta, hogy
nagyon aggasztja az ukrajnai helyzet.
A francia államfő az ukrajnai helyzetről beszélt
szombat este Obamával, Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével
és Angela Merkel német kancellárral is.
Putyint telefonon felhívta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is szombaton.
Egyenruhás fegyveresek a kormányzati épület bejáratánál a Krími Autonóm Köztársaság fővárosában, Szimferopolban március 1-jén |
Hagel beszélt Sojguval, majd tanácskozott az amerikai nemzetbiztonsági tanács
Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter telefonon
felhívta szombaton orosz hivatali kollégáját, Szergej Sojgut, majd az ő
részvételével is tanácskozást tartott az ukrajnai válságról az amerikai
elnök nemzetbiztonsági kabinetje. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár
pedig vasárnapra összehívta a NATO nagyköveti tanácsát és NATO-Ukrajna
Bizottságot.
A védelmi miniszterek 15 perces beszélgetéséről
egy meg nem nevezett washingtoni tisztségviselő tájékoztatta az AFP
hírügynökséget. Hagel azután hívta fel Sojgut, hogy az orosz parlament
Vlagyimir Putyin orosz elnök kérésére engedélyezte katonai erő
alkalmazását Ukrajna területén. Azt, hogy miről beszéltek, a nyilatkozó
nem árulta el, így nem lehet tudni, hogy Hagel mondott-e valamit
figyelmeztetőleg orosz kollégájának. Hagel utána a Fehér Házba ment a
nemzetbiztonsági tanács ülésére. A védelmi miniszterek régóta ismerik
egymást, és mindig jó kapcsolatuk volt.
Várhatóan az amerikai kormány még helyi idő
szerint szombaton elhatározza, hogy kiterjeszti az ukrajnai helyzetre
adandó lehetséges válaszainak tárházát.
Vasárnap ülést tart az Észak-atlanti Tanács, majd a NATO-Ukrajna Bizottság" - jelentette be Twitter-profilján Rasmussen.
Egy NATO-diplomata szerint a nagyköveti tanács 13 órakor ülésezik Brüsszelben, a NATO-Ukrajna Bizottság pedig 16 órakor.
Egyenruhás fegyveres a kormányzati épület környékén a Krími Autonóm Köztársaság fővárosában, Szimferopolban március 1-jén |
Az EU "békés utat" javasol
Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai
főképviselője szombat este felszólította Oroszországot, hogy ne éljen a
csapatküldésre vonatkozó felhatalmazással, hanem "békés úton képviselje
nézeteit". "Ukrajna egységét, szuverennitását és területi
sérthetetlenségét mindenkor tiszteletben kell tartania valamennyi
félnek" - tette hozzá. Sajnálatának adott hangot az orosz parlamenti
felhatalmazás miatt és a feszültség "elfogadhatatlan kiéleződésének"
nevezte azt.
Előzőleg a orosz parlament felsőháza jóváhagyta
Vlagyimir Putyin elnök kérelmét, hogy az orosz állampolgárok védelmében
Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában.
Előzőleg - még azelőtt, hogy Putyin
előterjesztette volna a fegyveres erő alkalmazására vonatkozó kérelmét -
Brüsszelben közzétették José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság
elnökének Berlinben elhangzott beszédét, amelyben az uniós intézmény
vezetője "megdöbbenésének" adott hangot az ukrán szuverenitás - akkor
még csak állítólagos - megsértéséről szóló hírek miatt.
"Ezek olyan események, amelyeket
elképzelhetetlennek véltünk a XXI. században az európai kontinensen. A
krími kihívást Ukrajna egységének és szuverenitásának tiszteletben
tartása mellett kell megválaszolni" - mondta Barroso, és reményének
adott hangot, hogy a nemzetközi közösség fellép ezen elvek védelmében,
és garantálni tudja a regionális, illetve nemzetközi békét.
Barroso szerint Európában az elmúlt hatvan évben
megtanulták, hogy "a sokféleségre nem az elkülönülés és az elkülönítés a
válasz".
Egyenruhás
fegyveresek rendszám nélküli katonai teherautóval a Krími Autonóm
Köztársaság fővárosában, Szimferopolban március 1-jén |
Nyugat-Európa Ukrajna mellett áll
Angela Merkel német kancellár Ukrajna területi
épségének megóvását szorgalmazta szombaton. "Ezekben a napokban
természetesen mindent meg kell tennünk, hogy megóvjuk Ukrajna területi
épségét" - hangsúlyozta Berlinben Merkel, aki aggodalmát fejezte ki a
krími helyzet miatt. A német kancellár szombat délután telefonon beszélt
Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfővel - közölte egy német
kormányszóvivő, aki a megbeszélés tartalmáról nem közölt részleteket.
Merkel egy Európának szentelt berlini kulturális rendezvényen vett
részt, amelyen jelen volt az Európai Bizottság elnöke is.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter
szombaton kiadott közleményében figyelmeztette Oroszországot, hogy
mindannak, amit a Krímben tesz, "tökéletes harmóniában kell állnia
Ukrajna szuverenitásával és területi épségével, valamint a
fekete-tengeri flottára vonatkozó szerződésekkel. Egyben felszólította
Moszkvát, "tegye átláthatóvá krími csapatmozgásait, szándékait és
céljait".
"Semmilyen ürüggyel nem lenne igazolható" egy
külső katonai beavatkozás Ukrajnában - közölte szombat esti
nyilatkozatában David Cameron. A brit kormányfő a Downing Street által
nyilvánosságra hozott közlemény szerint a brit kormány e véleményét
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is tolmácsolta telefonon.
A brit miniszterelnök szerint az ENSZ Biztonsági
Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását Nagy-Britannia kérte,
tekintettel a kibontakozóban lévő ukrajnai fejlemények súlyosságára.
Cameron közölte: a brit kormány növekvő
aggodalommal figyeli az ukrajnai eseményeket. Hozzátette: mindenkinek
gondosan mérlegelnie kell, hogy mit cselekszik, és nem a feszültség
eszkalálódásáért, hanem enyhítéséért kell dolgozni. "A világ figyel" -
hangsúlyozta szombati állásfoglalásában a brit miniszterelnök.
Szombaton Oroszország londoni nagykövetét is
bekérették a brit külügyminisztériumba, hogy tájékoztassák az ukrajnai
fejleményekkel kapcsolatos brit aggodalmakról.
William Hague brit külügyminiszter Londonban
kiadott közleményében hangsúlyozta: potenciálisan súlyos veszélyt jelent
Ukrajna szuverenitására a szombati orosz felsőházi döntés. Hague
tudatta, hogy telefonon beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel,
és az ukrajnai helyzet megnyugtatására szólította fel. "Elítélünk
minden Ukrajna elleni agresszív lépést" áll a közleményben. A miniszter
azt tanácsolta a brit állampolgároknak, hogy haladéktanul hagyják el a
Krím félszigetet.
Oroszország londoni nagykövetét bekérették a brit külügyminisztériumba, hogy tájékoztassák a brit aggodalmakról.
A Fehér Ház tanulmányozza Oroszország felelősségét
Az Egyesült Államok tanulmányozza Oroszország
felelősségét abban, hogy esetleg orosz fegyveres erőket vetettek be
Ukrajnában - áll a Fehér Ház szombati közleményében.
"Figyelemmel kísérjük a helyzetet, konzultálunk
partnereinkkel és megvizsgáljuk Oroszország esetleges felelősségét,
amelyről tegnap beszélt az Egyesült Államok elnöke" - áll
Interfax-Ukraina hírügynökség által ismertetett közleményben.
Barack Obama amerikai elnök pénteken aggodalmát
fejezte ki az Ukrajnából jelentett orosz katonai csapatmozgások miatt,
és figyelmeztette Moszkvát, hogy minden ukrajnai intervenciónak "ára
lesz".
McCain: Putyin hidegháborút akar
John McCain amerikai republikánus szenátor
szombati twitter-üzenetében azt írta: Vlagyimir Putyin orosz elnök
vissza akar térni a hidegháborúhoz. McCain azt sürgette, hogy az
Egyesült Államok és szövetségesei haladéktalanul tegyenek lépéseket az
ukrajnai orosz agresszióra válaszképpen.
"Az orosz szenátus támogatta Putyin kérését, hogy
csapatokat küldhessen Ukrajnába, szovjet forgatókönyv szerint. Mi nem
akarunk hidegháborút, de úgy tűnik, Putyin ezt akarja" - írta az
ellenzéki szenátor, az amerikai kongresszus felsőházának befolyásos
tagja.
Az arizonai politikus szombati nyilatkozatában azt
írta, mélyen aggódik amiatt, hogy "Oroszország folyamatban levő krími
katonai intervenciója hamarosan ki fog terjedni Kelet-Ukrajnára".
Meggyőződése szerint Barack Obama amerikai elnöknek azonnal ki kellene
szabnia az "árát" annak, ahogy Moszkva viselkedik. Az elnöknek
pontosítani kellene szerinte, hogy milyen "büntetés" jár Putyinnak, és
sürgősen ki kellene ezeket róni.
McCain felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz
erőalkalmazás nyilvánvaló megsértése Moszkva azon
kötelezettségvállalásának, hogy tiszteletben tartja Ukrajna
szuverenitását és területi épségét. "Ne legyenek illúzióink a
tekintetben, hogy mire képes Putyin elnök Ukrajnában" - figyelmeztetett
az amerikai szenátor.
McCain meggyőződése szerint minden elszalasztott
pillanat, amelyben az Egyesült Államok és szövetségesei nem reagálnak
Putyin lépéseire, felbátorítja az orosz elnököt, hogy "még agresszívebb
katonai beavatkozást hajtson végre Ukrajnában". Arra szólította fel
Barack Obama elnököt, hogy az európai és a NATO-szövetségesekkel közösen
tegye világossá, mibe fog kerülni Oroszországnak ez az "agresszió", és
haladéktalanul döntsenek ezeknek a következményeknek az elrendeléséről -
olvasható John McCain szenátor honlapján.
Ban Ki Mun azonnali nyugalomra és párbeszédre szólított fel
"A főtitkár megismétli felhívását Ukrajna
szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartására. A
nyugalom haladéktalan helyreállítását szorgalmazza, valamint azt, hogy
minden érintett fél folytasson közvetlen párbeszédet a válság megoldása
érdekében" mondta újságíróknak Ban Ki Mun szóvivője, Martin Nesirky.
A szóvivő szerint az ENSZ-főtitkár várhatóan rövid
telefonbeszélgetést folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A szóvivő
nem kommentálta az orosz parlament felsőházának szombati döntését.
Rasmussen: Moszkva tartsa tiszteletben Ukrajna szuverenitását!
Oroszországnak tiszteletben kell tartania Ukrajna
szuverenitását, területi egységét és határait - hangsúlyozta szombati
Twitter-üzenetében Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.
Az atlanti szövetség első számú polgári
tisztségviselője a feszültség azonnali csökkentését szorgalmazta a
Krímben. Felszólította Moszkvát, hogy tartózkodjék a helyzet további
élezésétől. Közölte, hogy a NATO-szövetségesek konzultálnak egymással,
és szorosan összehangolják lépéseiket. A főtitkár nem közölt érdemi
részleteket.
Az EUObserver uniós hírportál tájékoztatása
szerint Linas Linkevicius litván külügyminiszter ezen túlmenően
konzultációt kezdeményezett a NATO-partnerekkel az Észak-atlanti
Szerveződés Szervezetét megalapító washingtoni szerződés 4. cikke
alapján. E cikk arról szól, hogy a szövetséges felek konzultációt
folytatnak egymással, ha bármelyikük véleménye szerint bármelyik
szerződő fél területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát
veszély fenyegeti.
A NATO az ukrajnai helyzet alakulásával
kapcsolatban eddigi rendre azt hangoztatta, hogy a szövetség abban nem
játszik semmilyen közvetlen szerepet.
Jagland: Meg kell őrizni Ukrajna területi épségét
Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára
szombaton felszólított az ukrajnai válságban érintett minden felet, hogy
ne élezzék ki a helyzetet.
"A fejlemények alakulása nagyon aggasztó.
Felszólítok minden felet: ne élezzék ki a helyzetet. A feszültség amúgy
is nagyon nagy a térségben" áll a főtitkárnak az ITAR-TASZSZ orosz
hírügynökséghez eljuttatott közleményében.
Jagland szerint "feltétlenül meg kell őrizni Ukrajna területi épségét és be kell tartani a nemzetközi kötelezettségeket".
Tusk: Nyomást kell gyakorolni Moszkvára
Fontos, hogy Európa szolidáris legyen Ukrajnával
és egységes válaszokat adjon a fenyegető ukrajnai orosz beavatkozással
kapcsolatban - jelentette ki szombaton a lengyel kormányfő több
televíziócsatornán is élőben közvetített nyilatkozatában. "Világos
jelzést kell adni arról, hogy sem Európa, sem a világ nem fogja eltűrni
az agressziós cselekményeket vagy a beavatkozást" - mondta Donald Tusk.
Nyomást kell gyakorolni, de nem az ukránokra,
hanem Moszkvára, mert ez az a szereplő, amelynek a jelek szerint
érdekében áll, hogy instabil helyzetet provokáljon a világnak ebben a
részében - fogalmazott Tusk. Úgy vélekedett, az ukrán hatóságok felelős
módon viselkednek.
A lengyel kormányfő sajnálatosnak nevezte, hogy
"az egész világon az EU-n kívül senki sem foglalkozik komolyan a
helyzettel és a kockázatokkal, amelyekkel Európa és ez a térség (Európa
keleti része) szembenéz".
Donald Tusk szombat este egyeztetésre hívta
magához kormánya külügyminiszterét és a nemzetvédelmi minisztert.
Bronislaw Komorowski államfővel is várhatóan még az este folyamán
találkozik.
Basescu: Agresszió minden ukrán jóváhagyás nélküli orosz jelenlét
Románia agressziónak tekint minden ukrán
jóváhagyás nélküli orosz katonai jelenlétet Ukrajna területén - közölte
szombaton Traian Basescu román államfő a krími fejleményekre reagálva.
Basescu közleményében jelezte: elvárja, hogy a Krím félszigeten zajló
orosz csapatmozgások szigorúan tartsák be az - Ukrajna szuverenitását és
területi épségét garantáló - 1994-es Budapesti Memorandum előírásait,
és az orosz-ukrán kétoldalú egyezményeket.
Basescu úgy vélekedett: a krími regionális
közigazgatás és az ukrán állam közti nézeteltéréseket nem lehet erő
alkalmazásával rendezni, egyedül az alkotmányos keretek közti párbeszéd
és a nemzetközi kisebbségvédelmi normák betartása hozhat megoldást.
A román külügyminisztérium is közleményben
mutatott rá szombaton: a térség stabilitását és biztonságát csak Ukrajna
szuverenitásának és területi egységének tiszteletben tartásával lehet
megőrizni.
A krími válság miatt Basescu szombat estére összehívta a román nemzetbiztonsági tanácsot.
Riadókészültségben az ukrán hadsereg, Medvegyev figyelmeztette Jacenyukot
Elrendelte az ukrán haderő riadókészültségbe
helyezését szombaton Olekszandr Turcsinov, az ország ideiglenes elnöke.
Turcsinov ezt az ukrán néphez intézett televíziós beszédében jelentette
be.
"Utasítást adtam, hogy helyezzék riadókészültségbe
a hadsereget, erősítsék meg a nukleáris létesítmények, a repülőterek és
a stratégiai jelentőségű helyek védelmét" - mondta Turcsinov.
A komor hangvételű televíziós üzenetben
Turcsinovhoz csatlakozott Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő is, aki
beszámolt arról, hogy telefonon beszélt orosz kollégájával, Dimitrij
Medvegyevvel.
Jacenyuk közölte: felszólította Oroszországot,
hogy a feszültség csökkentése érdekében rendelje vissza az orosz katonai
egységeket támaszpontjaikra. "Meg vagyunk győződve arról, hogy
Oroszország nem folyamodik katonai intervencióhoz, mert az egy háború
kezdetét jelentené, és mindennemű kapcsolat megszakítását Ukrajna és
Oroszország között" - jelentette ki Jacenyuk. "Egy katonai beavatkozás
elfogadhatatlan volna, mert minden nemzetközi megállapodás megsértését
jelentené". Jacenyuk tárgyalásokra hívta fel Medvegyevet.
Az Ukrajnában élő orosz állampolgárok elleni
erőszakcselekmények lehetséges következményire, a jogszerűtlen
döntésekért viselt felelősségre figyelmeztette Dmitrij Medvegyev orosz
miniszterelnök szombat este Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfőt az
ITAR-TASSZ orosz hírügynökség jelentése szerint.
Medvegyev azt hangoztatta, hogy Oroszország
érdekelt a stabil és baráti kapcsolatok megőrzésében Ukrajnában.
Ugyanakkor kiemelte, hogy "az orosz fél fenntartja magának a jogot a
Krími Autonóm Köztársaság területén tartózkodó állampolgárok és katonák
törvényes jogainak megvédelmezésére" - jelentette az orosz kormány
sajtószolgálata.
Medvegyev azt is közölte ukrán partnerével, hogy
"az orosz fegyveres erőknek szükség esetén joguk van a Szövetségi Tanács
(orosz felsőház) által adott mandátum keretében cselekedni".
Turcsinov: Oroszország nyílt agressziót követ el
Ukrajna az ukrán állam szuverenitása elleni nyílt
agresszióként értékeli Oroszország lépéseit - jelentette ki Olekszandr
Turcsinov ideiglenes ukrán államfő szombaton John Kerry amerikai
külügyminiszterrel folytatott telefonos megbeszélésén.
Az ukrán ideiglenes elnök összehívta a biztonsági
szervek vezetőinek rendkívüli tanácskozását - közölte szombaton délután
Olekszandr Turcsinov szóvivője.
Olekszandr Turcsinov azután döntött a
Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács összehívásáról, hogy Vlagyimir Putyin
orosz elnök szombaton a parlament felsőházának jóváhagyását kérte
ahhoz, hogy fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában. A felsőház a
kérést jóváhagyta.
Cáfolták Timosenko moszkvai látogatását
Cáfolta az ukrán Haza (Batykivscsina) párt, hogy
vezetője, Julija Timosenko hétfőn Moszkvába készülne tárgyalni az ukrán
válságról, amiről előzőleg egy ukrán civil szervezet számolt be.
A Haza honlapján szombaton nyilvánosságra hozott
közleményében tudatta, hogy a pártvezető az ukrán parlamentben a
kormány, valamint kormány- és ellenzéki pártok képviselőivel tárgyal a
súlyos ukrajnai politikai helyzet rendezéséről.
Timosenko állítólagos moszkvai látogatásáról
előzőleg az UNN ukrán hírügynökség számolt be Pavlo Nuszra, a Nemzeti
Megmentési Civil Bizottság civil szervezet elnökére hivatkozva. Az UNN
értesülései szerint Timosenko maga döntött az utazásról Vlagyimir Putyin
orosz elnökkel történt előzetes egyeztetés alapján.
Julija Timosenkót az ukrán parlament döntése
alapján február 22-án helyezték szabadlábra. A volt kormányfő hétéves
börtönbüntetését töltötte, amelyre 2011 októberében ítélték hivatali
hatalommal való visszaélés vádjával. Szabadon engedését az tette
lehetővé, hogy a véres múlt heti kormányellenes tüntetéseket követően a
kormánypárti képviselők egy része átállt az ellenzéki pártok oldalára,
amelyek ily módon többségbe kerültek a törvényhozásban. Kiszabadulása
után Timosenko gyógykezelésre Németországba utazott.
Klicsko az ukrán hadsereg általános mozgósítására hív fel
Az ukrán hadsereg "általános mozgósításának"
elrendelését szorgalmazta szombaton Vitalij Klicsko ellenzéki vezető,
miután az orosz parlament jóváhagyta fegyveres erők alkalmazását
Ukrajnában.
Az UDAR (Ütés) nevű ukrán ellenzéki párt vezetője
Kijevben kiadott közleményében arra hívta fel a parlamentet, hogy
szólítsa fel az ukrán vezérkari parancsnokot a hadsereg "teljes
mozgósításának" elrendelésére "az Ukrajna elleni orosz agresszió
kezdetét követően".
Az ellenzéki párt vezetője korábban
videóközvetítésen keresztül vett részt egy Németországban rendezett
pódiumvitán, "Oroszország hihetetlen agressziójának" nevezte a krími
orosz csapatmozgásokat. Klicsko szerint "fegyveres betörés", provokáció
történt. Hangsúlyozta, hogy a krími lakosok között nincs konfliktus. Az
ellenzéki pártvezető kijelentette: az ukrán állampolgárok többsége a
nyugati értékeket tartja szem előtt.
Az orosz parlament felsőháza szombati rendkívüli
ülésén egyhangúlag jóváhagyta Vlagyimir Putyin államfő kérelmét, hogy
Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában.
A Jobboldali Szektor már mozgósít
Sürgős mozgósításra szólította fel minden helyi
szervezetét szombaton a Jobboldali Szektor (PSZ) nevű ukrán szélsőséges
tömörülés központi stábja, válaszul arra, hogy az orosz felsőház
jóváhagyta az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetését. A szervezet
vezetője, Dmitro Jaros a Vkontaktye orosz közösségi oldalon
felszólította az orosz hatóságok által leginkább keresett csecsen
hadurat, Doku Umarovot, hogy lépjen fel Oroszország ellen.
Felhívásában a Jobboldali Szektor az orosz
birodalom szétzúzását ígéri, egyúttal tevékenységük fokozására szólítja
fel a kaukázusi lázadókat és "Oroszország felszabadító mozgalmait".
"Tudatában mindazoknak a veszélyeknek, amelyek az ukrán államiságot
fenyegetik, a Jobboldali Szektor vezérkara sürgősen mozgósításra és
felfegyverkezésre utasítja minden alegységét, és arra, hogy a
térségükben kialakuló konkrét helyzet függvényében maximálisan
egyeztessék lépéseiket az ukrán hadsereggel, az Ukrán Biztonsági
Szolgálattal és a belügyminisztériummal" - áll a nacionalista és
szélsőjobboldali szervezetekből összeállt tömörülés nyilatkozatában,
amelyet az Ukrajinszka Pravda című ukrán hírportál ismertetett.
"Ukrajna mindig támogatta a csecsen nép és más
kaukázusi népek felszabadító harcát. Most eljött az idő, hogy ti
támogassátok Ukrajnát. A Jobboldali Szektor vezetőjeként felszólítlak
benneteket, aktivizáljátok a harcot. Oroszország nem olyan erős, mint
amilyennek tűnik" - idézte Dmitro Jaros közleményét az ITAR-TASZSZ orosz
hírügynökség, amely szerint az első csecsenföldi háború idején Jaros
egyike volt a néhány ukrán fegyveresnek, aki az orosz csapatok ellen
harcolt Csecsenföldön.
"Nemzetiségüktől függetlenül emlékeztetjük Ukrajna
minden állampolgárát (köztük az orosz nemzetiségűeket is), hogy harcunk
a birodalmi törekvések ellen irányuló harc és nem oroszgyűlölő -
hangoztatja felhívásában a Jobboldali Szektor. - Az orosz birodalmat
szét fogjuk zúzni. Felszólítjuk a Kaukázusi Ellenállási mozgalmat,
továbbá Oroszország minden felszabadítási mozgalmát, hogy fokozzák
tevékenységüket."
A közelmúltbeli kijevi kormányellenes
összecsapásokban tevékeny szerepet játszó ukrán szélsőséges tömörülés az
elmúlt napokban a Kárpátalján is mozgolódott. Ungváron például pénteken
az esetleges fosztogatások és a szervezett bűnelkövetések elleni kemény
fellépésben állapodtak meg a nyugat-ukrajnai megye rendvédelmi
szerveivel.
Mentik az ukrán flottát
Kivonják a teljes ukrán hadiflottát a Krím
félszigeti Szevasztopolból. A flotta új lehetséges állomáshelyeként
Odesszát nevezték meg - jelentette szombaton a RIA Novosztyi orosz
hírügynökség, az ukrán vezérkarra hivatkozva.
Az ukrán határőrség még délelőtt közölte, hogy az
ország hadihajóit harckészültségbe helyezték, s ennek keretében kifutnak
majd a tengerre. Előzőleg több helyszínről is jelentették, hogy orosz
erők megpróbálják a Krímben ellenőrzésük alá vonni az ukrán erők
laktanyáit és parancsnoki posztjait.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek az ukrán
vezérkarra hivatkozó híre szerint elsőként az ukrán hadiflotta
zászlóshajója, a Hetman Szahajdacsnij őrnaszád futott ki
Szevasztopolból, amely az orosz Fekete-tengeri Flotta mellett az ukrán
flotta fő támaszpontja is. Ugyanilyen parancsot kapott az ukrán flotta
minden Szevasztopolban lévő hajója.
Az ukrán vezérkari forrás nem szólt arról, hogy a hajók más konkrét feladatot is kaptak-e.
Katonai felhatalmazás: nem jelenti azt, hogy Putyin "ebben a pillanatban élni fog vele"
Az orosz parlament felsőháza szombati rendkívüli
ülésén egyhangúlag jóváhagyta Vlagyimir Putyin államfő kérelmét, hogy az
ukrajnai rendkívüli helyzetre tekintettel, az orosz állampolgárok
védelmében Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában. Az
elnöki szóvivő szerint "ez nem jelenti azt, hogy közvetlenül ebben a
pillanatban élni fog vele".
Az orosz parlament felsőháza szombati rendkívüli
ülésén egyhangúlag jóváhagyta Vlagyimir Putyin államfő kérését, hogy az
ukrajnai rendkívüli helyzetre tekintettel, az orosz állampolgárok
védelmében Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában.
A Szövetségi Tanács határozata szerint az ukrajnai
helyzet normalizálódásáig alkalmazhatók az orosz fegyveres erők az
Oroszországgal szomszédos Ukrajnában. Korábban, a nap folyamán maga az
orosz törvényhozás felsőháza fordult az orosz elnökhöz, hogy "mindenre
kiterjedő intézkedéseket" foganatosítson az Ukrajnában élő orosz
állampolgárok védelme érdekében. Az elnök ezután terjesztette be
javaslatát.
Az orosz alkotmány szerint a fegyveres erők
külföldi alkalmazásáról a Szövetségi Tanács dönthet, és erre az orosz
államfő tehet javaslatot. A parlamenti határozat, a Vlagyimir Putyinnak
adott felhatalmazás akkor lép hatályba, ha azt az államfő aláírja.
A törvényhozás felsőházának rendkívüli ülése nyílt volt, azt élőben közvetítette a Rosszija 24 orosz állami hírtelevízió.
Az elnök beterjesztésében ez állt: "Az Ukrajnában
kialakult rendkívüli helyzettel, az orosz állampolgárok, honfitársaink, a
nemzetközi egyezmény alapján Ukrajna (a Krími Autonóm Köztársaság)
területén állomásozó orosz fegyveres erők személyi állománya életének
veszélyeztetettségével kapcsolatban, az Oroszországi Föderáció 102.
cikkelye 1. fejezetének G. pontja alapján kérelmet terjesztek be az
Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsához az orosz fegyveres erők
alkalmazásáról Ukrajna területén, a társadalmi-politikai helyzet
rendeződéséig ebben az országban". A javaslatot így fogadta el a
parlament felsőháza.
A Szövetségi Tanács rendkívüli ülésén az is
elhangzott, hogy Barack Obama amerikai elnök megfenyegette és ezzel
megsértette Oroszországot, ezért haza kell rendelni az Egyesült
Államokból az orosz nagykövetet. Valentyina Matvijenko, a felsőház
elnöke felkérte a törvényhozó szerv külügyi bizottságát, hogy készítse
elő az orosz nagykövet hazarendelésével kapcsolatos határozati
javaslatát.
Az amerikai elnök aggodalmát fejezte ki pénteken
az Ukrajnából jelentett orosz katonai csapatmozgások miatt, és
figyelmeztette Moszkvát, hogy minden ukrajnai intervenciónak "ára lesz".
Putyin még nem adott utasítást
Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője azt
közölte a Rosszija 24 hírtelevízióban, hogy az elnök nem adott utasítást
a fegyveres erők ukrajnai bevetésére. A Kreml befolyásos tisztviselője
az Interfax orosz hírügynökségnek megerősítette, hogy az elnök a döntést
"a helyzet alakulásától" függően fogja meghozni. Remélte, hogy "a
helyzet nem fog romlani abba az irányba, ahova most tart és nem jelent
veszélyt a Krím félszigeten élő oroszokra". Az Eho Moszkvi rádiónak
Peszkov azt mondta, hogy az államfőnek "joga van (a fegyveres erők
alkalmazására), de ez nem jelenti azt, hogy közvetlenül ebben a
pillanatban élni fog vele".
Peszkov Obama kijelentésével kapcsolatban az
Interfax hírügynökségnek azt mondta, hogy Vlagyimir Putyinnak megvan
minden eszköze a "helyzet rendezésére", beleértve az orosz nagykövet
hazahívását az Egyesült Államokból. Hangsúlyozta, hogy az orosz államfő
sem az orosz csapatok fellépése, sem az orosz nagykövet Egyesült
Államokból való visszahívása ügyében nem hozott döntést.
Az orosz parlament felsőházának szombati
határozata azt jelenti, hogy a törvényhozás szabad kezet ad Vlagyimir
Putyinnak ahhoz, hogy alkalmazhassa az orosz fegyveres erőket Ukrajna
területén, de egyáltalán nem biztos, hogy az elnök élni fog ezzel a
felhatalmazással - jelentette ki Grigorij Karaszin orosz
külügyminiszter-helyettes.
Az orosz külügyi vezető az államfő megbízottjaként
vett részt a parlament felsőházának szombati rendkívüli ülésén. Ő
olvasta fel a szenátorok előtt az elnök kérelmét.
Valentyina Matvijenko, az orosz Szövetségi tanács
elnöke a határozat elfogadását követően azt hangoztatta, hogy a
törvényhozás az alkotmánynak megfelelően járt el.
Kijev szerint Moszkva nem hajlandó konzultálni
Az ukrán külügyminiszter szerint Oroszország
elutasította, hogy konzultációkat folytasson a budapesti memorandum
aláíróival Ukrajna területi épségének garanciáiról. A memorandumot
1994-ben Budapesten írta alá Ukrajna, valamint az Egyesült Államok,
Nagy-Britannia és Oroszország. Ebben a felek vállalták Ukrajna
biztonságának szavatolását, továbbá kötelezték magukat arra, hogy
tartózkodnak a Kijevvel szembeni erő alkalmazásától, illetve gazdasági
nyomásgyakorlástól.
Orosz tengeralattjáró-elhárító hajók Szevasztopolnál
Két orosz tengeralattjáró-elhárító hadihajó jelent
meg az Ukrajnához tartozó Szevasztopol partjai előtt, ami sérti a
fekete-tengeri orosz hadiflotta fő támaszpontjának bérletére vonatkozó
orosz-ukrán szerződést - közölték katonai források szombaton az Interfax
hírügynökséggel.
A források szerint az említett orosz hadihajókat
egy szevasztopoli öbölben látták. Később az ukrán katonai forrás azt is
megerősítette, hogy a balti flottához tartozó két nagy
tengeralattjáró-elhárító hajó - a Kalinyingrád és a Minszk - helyi idő
szerint 21.10 órakor befutottak a szevasztopoli kikötőbe.
A Krím félszigeti Szevasztopol az orosz
Fekete-tengeri Flotta mellett az ukrán flotta fő támaszpontja is,
szombaton azonban a teljes ukrán flottát kivonták Szevasztopolból.
Orosz deszanthajó futott be Feodoszija kikötőjébe
A dél-krími Feodoszija kereskedelmi kikötőjébe
szombaton befutott a Zubr orosz deszant hajó, amely nem tartozik a
Szevasztopolban állomásozó orosz Fekete-tengeri Flotta kötelékébe -
jelentette helyi forrásokra hivatkozva a liga.novosztyi ukrán hírportál.
Szemtanúk arról számoltak be, hogy a légpárnás hajó azonosító jelzések
nélkül érkezett a kikötőbe.
Újságírók Feodoszijában azt is elmondták, hogy
hackerek megbénították az összes helyi hírportált, így azok nem
elérhetők. Beszámolójuk szerint kiiktatták az összes webkamerát, amelyek
korábban a város és a kikötő különböző pontjait mutatták.
Mint az Ukrainszka Pravda ukrán hírportál megjegyzi, a Zubr partraszálló
hajó tengerészgyalogosok és páncélos technika szállítására egyaránt
alkalmas.
Az Ukrainszka Pravda emlékeztetett arra, hogy
pénteken Ukrajna légterét megsértette nyolc Il-76-os orosz katonai
szállító repülőgép és tíz helikopter.
Az ukrán határőrség közben közölte, hogy az ország
tengeri védelmét ellátó hajók az elrendelt harckészültség keretében
kifutnak a tengerre.
Oroszok próbáltak elfoglalni egy támaszpontot
Orosz fegyveresek próbálták ellenőrzésük alá vonni
szombaton a Krím félszigeti Balaklavában az ukrán haditengerészeti
alakulatok egyik határőrposztját - közölte honlapján az ukrán
határőrség. A közép-európai idő szerint délben kezdődő akcióban mintegy
300, állig felfegyverzett rohamosztagos vett részt, akik tíz katonai
járművel érkeztek a félsziget nyugati szarván (Szevasztopoltól délre), a
Balaklavai-öbölnél fekvő településre.
Az ukrán támaszponthoz vonuló alakulat parancsnoka
közölte az ukrán féllel, hogy az orosz védelmi minisztérium parancsa
alapján kell ellenőrzése alá vonnia az ukrán egységet.
Az ukrán határőrség közben közölte: rendkívüli
intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy az orosz egységek ne
foglalhassák el az ország tengeri védelmét ellátó alakulatok
támaszpontjait és hajózó egységeit. Egy másik közlemény szerint az ukrán
tengeri védelem egységei az elrendelt harckészültség keretében kifutnak
a tengerre.
Janukovics támogatja a krími kormányfő segítségkérését
A magát továbbra is Ukrajna elnökének tekintő
Viktor Janukovics támogatja, hogy a Krími Autonóm Köztársaság
miniszterelnöke segítséget kért Vlagyimir Putyin orosz elnöktől -
közölte szombaton Andrej Klisasz, az orosz felsőház alkotmányügyi
bizottságának elnöke.
Andrej Klisasz közölte: a Szövetségi Tanács kérést
kapott Viktor Janukovics ukrán elnöktől. "Az elnök hangsúlyozza, hogy
tanulmányozta a krími hatóságok kérését, és elítéli, hogy a Kijevben a
hatalmat erőszakkal megragadók a saját rendjüket akarják a Krímre
kényszeríteni" - jelentette ki Klisasz. Elmondása szerint "Janukovics
támogatja a Krími Autonóm Köztársaság kérését". "Ez az alap elegendő,
hogy támogassuk az Oroszországi Föderációnak küldött kérést " - szögezte
le Kisasz.
Szergej Akszenyov, az autonóm köztársaság
csütörtökön megválasztott oroszpárti miniszterelnöke segítséget kért
Vlagyimir Putyintól a Krím félszigeti béke és nyugalom megőrzéséhez.
Viktor Janukovicsot az ukrán parlament múlt szombaton menesztette az
elnöki tisztségből, mert nem írta alá az előző nap az ellenzékkel kötött
megállapodás értelmében elfogadott törvényeket. Janukovics
Kelet-Ukrajnába utazott, majd nyoma veszett. Pénteken a dél-oroszországi
Rosztov-na-Donuban tartott sajtókonferenciát, amelyen leszögezte:
továbbra is Ukrajna elnökének tartja magát.
Krími magyarok: feszült és bizonytalan a helyzet
Feszült és bizonytalan a helyzet, sok a katona az
utcákon, de egyelőre nincs közvetlen veszély. A Híradónak arról
számoltak be, hogy a lakosság két csoportra szakadt: Oroszország-párti
orosz nemzetiségűekre és Ukrajna-párti tatárokra, ukránokra.
Szombaton folyamatosan mozogtak fegyveresek és
tengerészgyalogosok a Krím-félszigeten - mondta a Koktebel városban élő
magyar vállalkozó. Kerekes János már éjszaka hallotta a katonák
érkezését, de egyelőre szabadon lehet közlekedni, nap közben békés volt a
hangulat a városban, riadalomra csak az adott okot, hogy órákon át nem
volt internet, és a telefonok nem működtek a sziget egyes részein.
Gladkih Nagyezsda, a Krími Magyarok Szövetségének
tiszteletbeli elnöke nagy bizonytalanságot érez a félszigeten. Ő is sok
fegyverest látott az utcán, de senkit sem bántanak. Azt mondja, a krími
tatárok békésen viselkednek, de az utcákon csoportokba szerveződtek és
készülnek egy esetleges támadásra. A Szimferopolban tartózkodó nő
szerint két táborra szakadtak a krímiek: az egyik üdvözli az orosz
fegyverek adta biztonságot, a másik viszont nem szeretné, ha fegyveresek
lennének a városban.
A feszült helyzet és a bizonytalanság miatt az állami egyetem is bezárt. A következő hetekben biztosan nem lesz tanítás.
(MTI - Híradó nyomán)
Kapcsolódó hírek:
BIOLÓGIAI FEGYVERKÉNT HASZNÁLJÁK AZ EMBERT!
A drót mögött is gyarmat lesz!
KŐMŰVES GÉZA KÖZÍRÓ KONCHITÁRÓL!
"elrendeljük, hogy a magyarok KIÍRTASSANAK!"