A napokban a következő hírt olvastam a szentkorona rádió oldalán: „2010. október 9-én a Magyar Nemzeti Arcvonal nyílt hazaárulásra készül a megszállt felvidéki Komáromban. A Slovenská Pospolitost nevezetű hungarofób mozgalommal közösen tüntetnek a "sovinizmus" ellen”.

Elöljáróban azt azért szeretném leszögezni, hogy én előttem is „ott lebeg a történelmi Magyarország sziluettje”, s nem titkon remélem, hanem hiszek a feltámadásában. A továbbiakban pedig a sárdobálóknak megpróbálom vázolni, hogy mekkora sületlenséget sikerült már megint állítaniuk.

Egy dologra szeretném mindjárt az elején felhívni ezen sárdobálók figyelmét. Az általuk favorizált Horthy-korszakban ez volt a magyar országtérképekre írva: „a Szent Korona országai és népei”. A szlovákok már akkor is a Szent Korona oltalma alá tartoztak. A Szent Korona országainak polgárai ugyanis a Szent Korona tagjai. Tehát nem csak a magyar nemzetre, hanem a velünk együttlakó vendégnépekre is vonatkozik a Szent Korona Tan, akiket az külön is védelmez. Tehát a Szent Korona tagjai a politikailag szervezett népek, vagyis a nemzetek. Mivel a Szent Korona a legfelsőbb szuverén felség, ez megfelel a népfelség elvének. A Szent Korona egyesíti az egész magyar politikai nemzetet. A "politikai nemzet" fogalmát Deák mondta ki, és ez a fogalom mutatja a Szentkorona-tan folyamatosan bővülő tartalmát. A "politikai nemzet" fogalma tartalmazza azt a kiterjesztést, ahogy a társadalmi viszonyoknak megfelelően a társadalom különböző részei rendelkeznek a Szentkorona-tagsággal. A Szent Koronának tagja a politikai magyar nemzet valamennyi egyéne (beleértve anemzetiségeket is).

A Szent Korona tagja Magyarország és a rajta lakó politikai nemzet minden tagja. Trianon utáni időkre felveti a nagy kérdést: mi van az elrabolt területekkel, és a rajta lakó hungarus-okkal (valamikori magyar állampolgárokkal)? A hungarusok és a Szent Korona közötti viszonyt szerintem külső erőszak szakította meg, ami a tagok és a Szent Korona közötti misztikus kapcsolatra magában nem volt hatással. Ami hatással volt, az az agymosás, amelyik nem ismertté teszi ezt a kapcsolatot. Vagyis a Szent Koronának továbbra is tagja mindenki, akit ennek valós megélési lehetőségétől a történelem, és idegen erők akarata megfosztotta. A Földön pedig a Szent Koronáé - még ha idegen bitorló is birtokolja - minden olyan ősi terület, amelyen a Szent Korona tagjai élnek (azok a földek is tagjai a Szent Koronának)

Számomra a hazaárulás nem az, hogy a Szent Korona tagságába tartozó két nemzet nacionalistái békejobbot nyújtanak egymásnak és felhívják a figyelmet arra, hogy ha Európa fehér fajtájú népei nem fognak össze, akkor nem hogy nemzetállamokról nem beszélhetünk, hanem fajunk puszta léte is veszélybe kerülhet. Míg mi egymásra acsarkodunk, addig a zsidó nyíltan leigáz minket, a cigányok és a különböző bevándorló népek meg szépen túlszaporodnak minket, de nekünk az a fontos, hogy irtsuk egymást. Nem baj, hogy kipusztulunk és minden napi létünk nem jobb egy rabszolgáénál, de azért mi vagyunk a tökös magyar gyerekek: jól megadtuk a tótoknak.

Tudomásul kell venni, hogy Európa fehér fajú népeinek össze kell fognia! Létre kell hoznunk az úgynevezett Nemzetek Európáját, mert különben elveszünk! A mai időkben, mikor a nemzetiségi provokációk további erősödése és durvulása várható mind itthon, mind a szomszédos országokban, észre kell vennünk, hogy ezek mögött pedig a nemzetközi zsidóhatalom áll. Mindenki, aki beugrik ezeknek a provokációknak, magatartásával támogatja azt, elősegíti a feszültségek szítását, a zsidóhatalom malmára hajtja a vizet!

A hungarizmus alaptétele, hogy a magyar nemzet a Kárpát-medencében élő egymásra utalt népek élet-, társ- és sorsközössége, amelynek vezető és szervező népe a magyar; lévén a magyar volt az a nép, amely az idetelepült népeknek képes volt közös hazát, közös identitást (Szent Korona tagság) biztosítani és e népeket egy politikai nemzetbe szervezni.

Sajnos magyar népünk 1526-ban elveszítette vezető szerepét. Ettől az időtől kezdve véres harcokat vívott, hogy azt újra visszaszerezhesse. A mi feladatunk, hogy ezt a szerepet visszaszerezzük, és a „Hősvértől pirosult gyásztér helyébe a Hungarista Magyar Birodalom dicsőségét, nagyságát és boldogságát építhesse meg minden jóakaratú és jó szándékú népe jó hasznára és életbiztonságára. Nincsenek kiválasztott vagy kiválasztatlan népek… csak életképes vagy életképtelen népek vannak.” Hiszem, hogy a mi népünk életképes, és hiszem, hogy az SP és az MNA összefogása egy szebb magyar jövendő érdekében jött létre. Hiszem, ha a két nép a háttérhatalom uszítása nélkül tud egymással őszintén kapcsolatot teremteni, megszűnnek az egymás elleni atrocitások is.

Írásom elején a Szent Korona Rádió közleményét idéztem, így a végén is egy náluk megjelent írást idéznék az általam nagyra becsült Baranyi Tíbor Imre tollából:

„minden ez irányú illúzió ellenére a „Szovjet-” utáni új „unió”, az „Európai Unió” a semmi nem sok, annyit nem enyhített. Magyarország szomszédai -ezen belül is jelenleg leginkább a szlovákok- fáradságot nem ismerő propaganda módszerekkel előállított, és adott esetben szintén megfelelő hő-, sőt robbanásfokra szítható magyarellenessége, „külügyileg” ugyanazt a szerepet játszhatja, mint a cigányhergelés és a cigánybűnözéssel kapcsolatos rendőri impotencia „belügyileg”. Ha minden kötél szakad, és bensőleg nem sikerülne elintézni az esetlegesen fellázadt magyarokat, rájuk lehessen kívülről uszítani a mélységesen frusztrált és tudatalatti bűntudattól gyötört (egy vagy több) szomszédjukat. Ennek kapcsán mondta valaki némi iróniával, hogy Magyarország az egyetlen hely a világon, amely minden irányban önmagával határos. Mivel pedig magyar haderő – ugyanazon háttérerők jóvoltából – jóformán egyáltalán nincs (ami van, maximum a „bennszülöttek” féken tartása kapcsán ér valamit), egy intelligens, gyökeres változtatásra képes ország vezetésről nem is beszélve, a helyzet ha ténylegesen előállna, e tekintetben nem csak kvázi reménytelen, de egyszersmind felettébb vészterhes lenne.

Mindezeket a pillanatnyilag hipotetikus fikciókat természetesen könnyedén el lehet intézni a jól bevált „összeesküvés-elmélet” kategóriába való sorolással. Ugyanakkor, ha az úgynevezett konkrétumok kétségtelenül nagyban ki is vannak téve a változás lehetőségének, az elmondottak benső logikája megéri a higgadt végiggondolást. Hogy az olyan jellegű „érvek” mennyit érnek, hogy „ilyesmi a XXI. században vagy Európában nem történhet meg”, arra kár is a szót vesztegetni. Ha a jelen korban valami nem történik meg, az elsősorban azért van, mert a felbomlasztás erőinek pillanatnyi érdekei mást diktálnak. A szellemi éberség kialakítása, általános fenntartása és fokozása mellett az mindenesetre tanácsolható mindenkinek, hogy a jelenkort velejéig átható szuggesztiók és propagandák hatása alól igyekezzen minél tökéletesebben kivonni magát, valódi szellemi függetlenséget és szabadságot megvalósítva, hacsak nem akarja egy a vélt ellenség helyett egészen más helyről és irányból vezénylő, valóban ellenséges erő kezében a balek szerepét játszani. Az embert, s így az emberek által alkotott országot is mindenek előtt a valódi intelligencia, a tradicionális értelemben vett tudás és jéghideg, manipulálhatatlan józanság mentheti meg, amiből minél több lenne meghatározó helyzetben, annál kevésbé lenne reménytelen az általános helyzet.”

Végszóként nem mondhatok mást csak azt, hogy ezek a „hazaárulók” a mi bajtársaink, és büszkék vagyunk a barátságukra. Kérem az Öregistent, hogy vezesse az ellentábort az igaz útra, és soha ne kövessenek el nagyobb hazaárulást az MNA tetténél.

Kitartás! Küzdelem! Áldozat!

Lajdi Róbert - Aranykopjások N.H.H.