Tárgy: kérelem a végrehajtás visszavonására

Magyar Érdekképviseleti Szövetség Magyar-ÉSz, 2011. március 24., 11:56

Tárgy: kérelem a végrehajtás visszavonására

Tisztelt Bíróság!

...

Kérjük a Tisztelt Bíróságot, hogy az ………(számú szerződés nyomán) a végrehajtást az alábbi indokok alapján szüntesse meg, mivel a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre.

INDOKOK

1, A jelzáloggal biztosított hitelszerződés (lásd: közjegyzői okirat ) törvényes tulajdonforma cserét ír elő a bank és a hitelfelvevők között, tehát törvényes ellenértéknek kellene lenni. A banknak a tulajdonában álló pénzt kellett volna a kölcsönvevőknek felajánlania, azonban a bank által kölcsönadott pénz sosem volt a tulajdonában, mivel a semmiből keletkezett, és a fedezete a kölcsön létrejöttekor a jelzálog, fizetési ígérvény lett. A bank tartalék alapja (ami a bank tulajdona) nem változott a kölcsön folyósításától. A pénz tehát nem a bank meglévő vagyonából származott, hanem számlapénzként számítógépében teremtették (feltalálták) így semmit sem adott hozzá saját vagyonából.

Ezek alapján a jelzálog kölcsönszerződés semmis.

2, Jelenleg kétszintű bankrendszer van hazánkban. A jegybank (vagy annak szerepét betöltő) bank bocsátja ki az ország pénzét. Meghatározva az embereknél, a gazdaság szereplőinél lévő pénz mennyiségét és a jegybanki kamatot. A kereskedelmi bankban jelen esetben az OTP nél elhelyezett betétesek pénzét a bank sajátjaként, megsokszorozva kezeli. (buborék effektus)

3, A banki képviselők kitalálták, bevezették, törvénybe foglaltatták a tartalékráta fogalmát. Ez azt jelenti, hogy a betétesek által a bankba elhelyezett pénz csak egy kis részét, a tartalékráta % a szerinti részt kell a készletben tartani a betétesek számára. Ha a tartalékráta 10% mint az USA ban, akkor a bankba betett pénz, pl 1 millió USD-ra 10 millió USD t adhat ki hitelbe egy vagy több adósnak. Magyarországon pl 2 % a tartalékráta, azaz 2 m Ft betétet elhelyez a kereskedelmi bank az MNB ben, és a bank 100 m Ft hitelt helyez ki, amely pénz egy fiktív, semmilyen ellenértéket nem képviselő pénz. (A pénzteremtésnek ezen formáját írja le Paul Samuelson/William Nordhaus: Közgazdaságtan című könyve Makroökonómia 385-404 oldal,- a 399 oldalon, a pénzteremtés láncolatáról (piramis) mutat ábrát is a szerző))

A BANKOK TEHÁT KAMATOZÓ ADÓSSÁGKÉNT TEREMTIK A PÉNZT, A TÖRVÉNYEK ÁLTAL TILTOTT PIRAMIS JÁTÉK ALAPJÁN

4, Erre a fiktív pénzre számítja fel a bank a kamatot, minden költséget, (THM) valamint az árfolyam kockázatot is ( deviza hitelnél nem is kell felvenni a banknak devizát, hogy kölcsön adjon, hiszen a semmiből állította elő azt , és a valuta árfolyamának kockázatát is az ügyfelekre hárítja. így a gazdasági erővel való visszaélés tényállását valósítja meg (GVH)

5, A szerződés megnevezése : DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT, JELZÁLOG TÍPUSÚ HITEL, KÖLCSÖN SZERZŐDÉS. A „számlapénzt” visszafizetéskor megsemmisíti a bank, de az utána beszedett kamatokat, egyéb átláthatatlan költségeket, terheléseket elteszi, lefölözi, abból a jegybanknál tartalékot képez, és magasabb összeggel újraindul a folyamat. (újabb piramis) Hazánkban működő jelenlegi bankrendszerek így állítják elő a tényleges munkától elvonatkoztatott, mögöttes értéket nem tartalmazó, bankok számítógépén születő a kamatból és az átláthatatlan tranzakciókból keletkező buborék pénzt.

6, Jelenlegi pénzügyi rendszer lényegében egy globális piramisjáték

Utolérhetetlen, tisztességtelen, etikátlan, törvénytelen gazdagodás a bankok számára. A banktitokra hivatkozva a hitelfelvevőket megtévesztik. A bank jelenlegi működése szerint az emberi mohóság, kapzsiság, hatalomvágy megtestesülése .( így került a föld javainak 99%-a a bankárok, a népesség 1%-nak a birtokába, hogy a nem létező pénz után kamatokat szedtek, továbbá a mások pénzét használták, hazardíroztak és mindezt „törvényesen”)

Az (EBH 1999,112) -A Ptk.200.§ (2) bek., 204.§ (1) bek., valamint a 237.§(1) bek. alapján a pilótajátékok elvén működő rendszerhez kapcsolódó szerződések jó erkölcsbe ütköznek, ezért semmisek.

A Bíróság álláspontja szerint a közfelfogással és a társadalom egészének általános értékrendjével mindenben összeegyeztethetetlen annak elfogadása, hogy egyesek mások nyilvánvaló károsodása árán sokszoros haszonhoz jusson. Az ilyen célzatú szerződések nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköznek, és mint ilyenek a Ptk 200.§ (2) bekezdése alapján semmisek.

Az 1996 évi LII Btk 299/C § alapján : aki mások pénzének előre meghatározott formában történő és kockázati tényezőt is tartalmazó módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára közvetlenül vagy a szervező útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek , büntettet követnek el (pilótajáték)

A fent hivatkozott szakkönyv alapján is egyértelmű, hogy a törvényesített bankrendszer a piramisjáték sémája szerint épül fel , úgy mint:- felülről lefelé haladva a piramis szinteken      (csak Magyarországi al-piramis): MNB-> Kereskedelmi bankok-> pénzügyi tanácsadó cégek -> brókercégek ( Bankbróker, Credithill , stb)-> értékbecslők,-> jogi tanácsadók, közjegyzők -> pénzügyi tanácsadó ügynökök ezrei -> betétesek, hitelesek( a piramis alja) A jelenlegi pénzügyi válság összes jellemzőjére egyértelmű bizonyíték mind a piramisjáték, mind a csalás, mind az erőfölénnyel való visszaélés törvénytelenségek tényállására.

7, A bankok fenti tevékenysége Btk 318.§ alapján csalásnak minősül, amely kimondja: aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésben tart, és ezzel kárt okoz , csalást követ el.

Kérjük T. Bíróságot, hogy a fenti tényállás alapján is érvénytelenítse a jelzálogszerződést, amely szerződés közjegyző előtt lett aláírva avégett, hogy az abban foglaltak ne lehessen jogvita tárgya, ez pedig iskolapéldája az erőfölénnyel való visszaélésnek.

Hun-föld, 2011. április

                                                                                    Tisztelettel: Magyar-ÉSZ