Szeged - Egyetlen Csongrád megyei iskolában sem kértek a szülők zsidó hitoktatást. A szegedi hitközség elnöke megérti a tartózkodókat, de hasznosnak tartja a vallástanítás bevezetését az iskolában. A megye legnagyobb zsidó közösségéhez 300-an tartoznak, de vannak „kultúr-" és „titokzsidók" is.

Csongrád megye legnagyobb zsidó közösségét, a Szegedi Zsidó Hitközséget egyedül a szegedi Juhász Gyula pedagógusképző kar gyakorló általános iskolája kereste meg azzal, hogy ha a szülők kérik, iskolai hittanórák keretében tanítsák a zsidó vallás tudnivalóit, hagyományait. Végül azonban ezt egy szülő sem kérte. 

– Nálunk, a hitközségnél folyik Talmud- és Tóra-oktatás, 12 gyereknek és külön 8-12 felnőttnek, ezt a rabbink mellett a budapesti rabbiképző egyetem judaisztikát végzett fiatal hitoktatója tartja, gyerekeknek és felnőtteknek is – mondja Lednitzky András, a hitközség elnöke. – Ha később mégis lenne jelentkező az iskolákban, a kérést tudjuk teljesíteni. Arra is felkészültünk, hogy ha bármelyik iskola kéri, tartunk előadást, szervezünk vetélkedőt az Ószövetség, a Tóra, a zsidóság hagyományai vagy a holokauszt témájában. Mi azért tartottuk nagyon jó döntésnek, hogy az állami oktatás keretében is bevezetik a hittant, mert igenis fontos, hogy az emberek megismerjék saját közösségük hagyományait, akkor is, ha nem válnak vallásossá. A gyökereinket firtató kérdésekre, amelyeket életünk során vagy jó- vagy rosszindulattal feltesznek nekünk, választ kell adnunk. És elérve a felnőttkort egyébként is foglalkoztat mindenkit családja eredete. 

Lednitzky András szerint többféle oka lehet a zsidó családok tartózkodásának. A szocializmus idejére jellemző elhallgatás után ma még mindig nehéz megvallani egy vallási közösséghez való tartozást, a gyerekek világában különösen az. Ezt a sokfelé jelentkező, elsősorban látens antiszemitizmus sem könnyíti meg. – A második világháború előtt az iskolai zsidó hittan természetes volt Szegeden, ahol a zsidók hozzájárultak a város építéséhez, palotákat emeltek, vállalkozásokat indítottak, és a legnagyobb adófizetők között is ott voltak. Természetes volt a hittanoktatás az 1944 és 1948 közötti koalíciós időkben is. Aztán 1956-ban egy rövid időre ismét bevezették, Szegeden például a hajdani Árpád téri és a Gutenberg utcai iskolában. Az én osztályomból akkor hatan jelentkeztünk. 

A körülmények miatt ez ma a felnőttek vallása. – A 170 ezres Szegeden most körülbelül 500 zsidó él. Közülük 300-an feliratkoztak a hitközségbe. Van 100-110 úgynevezett kultúrzsidó. Ők származásuk révén hozzánk tartoznak, de a vallás nem érdekli őket, a kulturális rendezvényeink kedvéért járnak hozzánk. És vannak azok, akiket én titokzsidónak szoktam nevezni: mindenki tudja róluk, hogy azok, de nem vallják be, maguknak sem. 

Lednitzky András szülei nem jártak a zsinagógába, csak a nagyszülők. Az ő révükön került kapcsolatba a vallással, és a 60-as években, amikor a közösség programokat szervezett főiskolásoknak, egyetemistáknak. A kilencvenes évek közepén keresték meg a hitközség idős vezetői, vállaljon szerepet a vezetésben. 1996 óta elnök. – A közösség jellemzően idősekből áll: még vannak holokauszt- túlélőink, a 60-asok, 70-esek járnak a zsinagógába, a középkorosztályhoz tartozók inkább az ünnepek első napján. A gyerekek között vannak visszatérők, de sokan elköltöznek a városból, miután befejezték tanulmányaikat. Az idősebbek járnak vissza a rendezvényeinkre. Közöttük akadnak, akik anyagilag és nem jelképes összegekkel támogatják gyerekkoruk színhelyét. 

(delmagyar.hu)

Jövőnk.info Megjegyzés: Micsoda nagy gond ez mindenkinek, hogy ebből még cikket is kell preferálni. Nekik ez a legnagyobb problémájuk, hogy nem tudják a zsidaj létszámot növelni a térségben. Azért vannak bőven sábeszesek nem kell aggódni, csak szeretik magukat sajnáltatni, meg szokásukhoz híve mindig siránkoznak. Aki egy kicsit is ismeri a fajtájukat az tudja milyenek is pontosan. Az embereket nem nagyon érdekli a zsidóság, meg a velük kapcsolatos dolgok. Ez nekik rossz és mindent elkövetnek, hogy mindig a felszínen maradjanak. A mai fiatokat sajnos semmi sem érdekli, de hogy még őket sem keresi senki ez tényleg felháborító, oly annyira, hogy ezt tudomásul kell hozni egy cikkben is. Persze számunkra nem csak az a zsidó aki zsinagógába jár, és sábeszdekli van a fején, hanem akit mi annak mondunk. Aki úgy él úgy viselkedik olyan a mentalitása az is zsidó. Nekik még mindig az a bajuk, hogy keresztények többen vannak és velük nem foglalkozik senki. Ezért kell nekik mindig valami ürüggyel a felszínen maradni. Miért nem mennek oda ahol a többi sábeszes hajolgat nap mint nap a fal előtt. Menjen mindenki oda ahova való, de itt semmi keresnivalójuk nincs. Nekünk megvan a magunk hazája és hite!

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Varró Péter - Jövőnk.info