Török-francia hidegháború
2012. január 26. 02:07:18

A Nyugatnak ez „kellett” még: egyik legfontosabb szövetségese, Törökország most már nemcsak Izraellel fordult szembe, de Franciaországgal is felsejlik a totális szakítás rémképe.

Előzmények: két napja hagyta jóvá a francia szenátus azt a törvényt, amely bűncselekménynek tekinti, ha valaki a hivatalosan elismert népirtásokat tagadja, beleértve az 1915-ben kezdődött „örmény népirtást”. Aki vét ellene, egy évre a rácsok mögé vonulhat és akár 45 ezer euró pénzbüntetésre is ítélhető.

Tegnap Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök kijelentette, hogy a törvény „egyértelműen diszkriminatív, rasszista és a szólásszabadság lemészárlása”. Majd megígérte, hogy „habozás nélkül” megteszik az ellenlépéseket.

A beígért ellenlépések (mint a mai angol nyelvű török lapok írják): a francia cégeket kizárják a közbeszerzési folyamatokból, megszüntetik a katonai, politikai és kulturális együttműködést francia intézményekkel, valamint lezárják a török légi- és tengeri kikötőket a francia repülők és hajók előtt. Ankara egyszer és mindenkorra visszavonja párizsi nagykövetét. De a török kormány kiveszi a Euronews-ba fektetett 15,5 %-os részesedését is.

Lélegzetállító ellenlépések, amelyek 15 nap múlva azonnali hatállyal életbe lépnek, amikor és ha Nicolas Sarkozy francia elnök aláírja a törvényt.

Hogy műhelyünk melyik oldalon áll, annyira nem kétséges, minthogy a Klubrádió kinek a pártját fogja a vitában.

A török félnek maradéktalanul igaza van. A gondolkodás nem regulázható börtönnel. És miért csak a Párizsnak kedves népirtások nem vitathatóak? Miért nem vették fel a listára az indiánok kiirtását? Miért nem büntetik azt, aki szerint nem vagoníroztak el Szibériába félmillió magyart a II. világháború után? Vagy azon röhögni is szabad? Büntetlenül?

A nyugati világ most megkapja a képébe azt, amit Washington és Brüsszel Magyarország képébe vágott és vág. De a többszörösét. Egy stratégiailag hiperfontos, az elhúzódó  nyugati válságban gazdaságilag robbanékonyan fejlődő regionális nagyhatalomtól, amelynek helyén van a szíve és fütyül a nyugati demokráciafelfogásra, azaz a demokrácia és egyéb értékek köntösébe csomagolt meztelen hatalmi törekvésekre.