...''Ekkora taglétszámmal... méltán lehetett igazi népmozgalomnak nevezni!''

Lipusz Zsolt előadása Csepelen - A Hungarista Népfőiskola keretében

A 2 Világháború egyik közvetlen kiváltó oka: A gyalázatos ELSŐ VILÁGHÁBORÚS JÓVÁTÉTEL, mely utolsó részletének a KAMATAIT; 56 MILLIÓ EURÓT, most 2010. október 3-án fizette ki végleg a Német Szövetségi Köztársaság.

...A Hortobágyi tankcsata, majd egy kurszki méretű összecsapás volt... ''A magyar harckocsizók küzdelmét rendkívül megnehezítette az, hogy a románok nem a jól felismerhető szovjet T-34-es tankkal jöttek ellenük, - hanem ugyanazzal a tanktípussal, amit a magyarok is használtak...''

Minden modern háború kulcskérdése; az energia, az üzemanyag...

"Magyarország 400 év után ismét a Nyugat utolsó védőbástyája" címmel, október 16-án délután Lipusz Zsolt, az ismert történész és publicista tartott előadást Budapesten, Csepelen.

A rendezvényt az Egységes Magyarország Mozgalom szervezte, - de minden érdeklődő számára nyitott volt. Bevezetésképpen az EMM egyik képviselője megemlékezett az 1944 október 15-én történt hatalomátvétel évfordulójáról, és méltatta az akkor tudatosan cselekvő elődök hősiességét. Rámutatva, hogy az akkor meghozott döntés, az egyetlen lehetséges út volt, a Nemzet becsületének és tisztességének megőrzésére.

Ezek után következett a történész-publicista Lipusz Zsolt előadása, az adott korról, s a történések háttereiről. - Jó néhány olyan adatot és tényt ismertetve, melyek újdonságnak számítottak, még a témában jártasabbak számára is.

Kiemelte, hogy ez a téma azért is rendkívül fontos, mert kifejezetten aktuális lett manapság. Ezért hát "Újra kell értékelni a Nyilaskeresztes Mozgalom szerepét!" - mondotta, - hogy megértsük az akkori történéseket, - s ezek alapján el tudjunk igazodni a ma zűrzavarában is.

"A harmincas évek beli Nyilaskeresztes Pártnak például, - folytatta - "a közhiedelmekkel ellentétben, nem mindenféle lepusztult egzisztencia, lumpen és alkoholista volt a tagja, - hanem becsületes munkásemberek, alkalmazottak, valamint a hivatalos adatok szerint; 1937-ben, a párt budapesti tagságának 25 százaléka doktori címmel rendelkezett..."

Nem beszélve arról, hogy a párt akkori taglétszáma, 300 ezres volt, s később, 1944-re elérte a fél milliót is! De mint Lipusz Zsolt is megjegyezte; ekkora taglétszáma manapság egyetlen pártnak sincsen, ezt csupán a Kádár rendszer 800 ezres MSZMP-s létszáma múlta felül. Hozzátéve azt, hogy Kádárék alatt a párttagság nélkül gyakorlatilag nem lehetett érvényesülni.

A harmincas években viszont az emberek szabad akaratukból csatlakoztak a Nyilaskeresztes Párthoz, - s ekkora taglétszámmal méltán lehetett igazi népmozgalomnak nevezni!

Az előadó kitért a 2. Világháború előzményeire is, - részletesen ismertette, hogy melyek voltak azok az okok, melyek miatt, - Németország, gyakorlatilag bele lett hajszolva ebbe a háborúba.

Kezdve az 1. Világháborút lezáró gyalázatos Versailles-i békeszerződéssel, melyet aztán követett Magyarország számára is végzetes Trianoni diktátum, - de Németországot is teljesen kivéreztette ez a végeredményben a tipikusan cion érdekeket szolgáló "béke"szerződés. Mely azon felül, hogy Elzász-Lotharingiát, a Saar-vidéket, Schleswig-Holstein északi részét, Nyugat-Poroszországot és Posen területét, valamint A balti tengeri Korridort, Felső-Szilézia egy részét, és Danzigot elvesztette Németország. Ugyanígy megfosztották az összes tengeren túli gyarmataitól is. A hadseregére is kemény szankciókat szabtak ki, - s mindezeken felül olyan irdatlan mennyiségű jóvátétel fizetésére kötelezték, melytől lényegében tönkrement az ország.

(Megjegyezzük, hogy ennek az ELSŐ VILÁGHÁBORÚS JÓVÁTÉTEL utolsó részletének a KAMATAIT; 56 MILLIÓ EURÓT, most 2010. október 3-án fizette ki végleg a Német Szövetségi Köztársaság.)

Az előadó külön kiemelte, - hiszen a történelem is bebizonyította; hogy Németország számára, az 1. Világháború után ez a hihetetlen mértékű, és irreálisan magas kamatokkal terhelt úgynevezett jóvátétel; lényegében FIZETHETETLEN volt! - A legteljesebb nyomorba, s az éhezésbe taszította német népet, a világháború utáni úgynevezett "demokratikus" "Weimari Köztársaságban"

Ez a "Jóvátételi visszafizetésnek" nevezett hihetetlen mértékű fosztogatás, - mely egyes években a német nemzeti össztermék majd 50 százalékát is külföldre vitte, - miközben szó szerint, mesterségesen tartották fenn az élelmiszer hiányt, többek között azzal, hogy vágóállatok százezreit vitték már közvetlenül a háború után is külföldre, - ennek a gyalázatos fosztogatásnak a következményeként, már 1918-19 telén 800 ezer német halt éhen, köztük nők és gyermekek tízezrei, - majd később a jóvátételek folyósítása idején a húszas években több millió, igen, több millió, egyesek források szerint 3 millió német ember halt éhen!

A munkanélküliek száma is minimum 6 millió volt, s ez a 6 millió ember adta a Nemzeti Szocialista Párt igazi szavazó bázisát.

Mindezekről a dolgokról azért is érdemes és kell is most beszélni, - mert a történelem megint ismétli önmagát! Itt Hazánkban is! A hihetetlen mértékűre nőtt államadósság, a kamatrabszolgaság, - a Magyar Nép szándékos tönkretétele, az egyre terjedő éhezés, az 1 milló munkanélküli...

Mindezekre rátelepül a pestisként terjedő idegen hódítás, a betelepülők egyre nagyobb száma, - kik elveszik a néptől az életlehetőségeit. S ezzel talán még súlyosabb helyzetben is van ma Magyarország, mint Németország, a Weimari köztársaság idején.

Éppen a fentebb leírt okok miatt nyerte meg a választásokat a Weimari Németországban, az Adolf Hitler vezette Nemzetiszocialista Német Munkáspárt.

Így Hindenburg, a köztársaság elnöke, kénytelen volt kinevezni Hitlert, Birodalmi Kancellárrá, aki amint hatalomra került, - egyszerűen beszüntette a horribilis összegű, és még brutálisabb kamatokkal terhelt, "jóvátétel" visszafizetését a cionista érdekcsoportok vezérelte nyugati szövetségeseknek.

Ezen intézkedése nyomán fellélegzett a német társadalom, s kikerülvén az adósságcsapdából, - azonnal emelkedni kezdett az életszínvonal. Így elérték azt, hogy Németország NÉHÁNY ÉV ALATT, 1937-38-ra jóléti társadalom lett.

Na és ez volt az az ok, amiért a nemzetközi cionista pénzügyi körök lényegében törvényen kívül helyezték Németországot és belehajszolták a háborúba.

Visszatérvén az 1944-es eseményekre, furcsa momentumként megemlítette azt, - hogy Budapest ostroma idején, melyet Második Sztálingrád néven is jellemeznek, - kifejezetten hideg tél csapott le az országra! A több hétig tartó kemény mínusz 25-30 fokos fagyban úgy befagyott a Duna, - hogy még a harckocsikat is elbírta.

"Hogyan lehetséges az, - tette fel a kérdést az előadó, - hogy az ostrom idején, a nyilasok zsidók ezreit lőtték volna bele a Dunába? Egy olyan folyóba, melyet vastag jég borít!"

Vagy ott van a másik vád, amivel Szálasi Ferencet illették a háború után, mert összegyűjtötte és deportáltatta Magyarországról a zsidókat, - eleve nem lehet igaz; azon egyszerű oknál fogva, hogy a Nyilas Kormánynak nem is terjedt ki a fennhatósága az egész országra. Mivel akkor már az Alföldet és Kelet-Magyarországot jó részben elfoglalták a Szovjet csapatok. A hatalomátvétel idején, 1944 október 15-én, nagyjából a Tisza vonalánál, Szolnoknál voltak a Szovjet és a szövetségesükké lett, áruló Román Király egységei.

Szálasi Ferenc kormánya, csak Közép-Magyarország megmaradt részén, és a Dunántúlon rendelkezhetett. December 23-án bezárult a gyűrű Budapest körül, s megkezdődött a főváros apokalipszise. Melynek védelmezésében a szövetséges német erők mellett a magyar katonák, és a Nyilaskeresztes Népmozgalom önkéntesei is részt vettek.

És egészen addig védték, míg az utolsó töltényt csőre nem töltötték. 1945. február 11-én. este 8 órakor, a Kitörés napján.

Mindezeken kívül, még sok érdekes dologról beszélt Lipusz Zsolt. Például megemlítette a Hortobágyi tankcsatát, melyet a Második Kurszki Tankcsata néven is említ a hadtörténelem. Mely 1944 október 14-től, 19-ig tartott. Az egyik legnagyobb páncélos ütközet volt a 2. Világháborúban. A Hortobágy sík terepe kifejezetten kedvezett a nagy létszámú páncélos haderők felvonulásának. Az I. Magyar Királyi Páncéloshadosztály, a Német szövetségesekkel együtt vállvetve küzdött a Malinovszkij vezette 2. Ukrán Front csapatai és a velük szövetséges román erők ellen, egyes történészek szerint még több is, mint 3 napig.

A magyar harckocsizók küzdelmét rendkívül megnehezítette az, hogy a románok nem a jól felismerhető szovjet T-34-es tankkal jöttek ellenük, - hanem ugyanazzal a tanktípussal, amit a magyarok is használtak, - a német gyártmányú Pz-IV közepes harckocsikkal. És így nem ismerték föl bennük azonnal az ellenséget! Visszaemlékező tisztek szerint, nemegyszer át kellett engedni az első lövéslehetőségét ahhoz, hogy megbizonyosodjanak a szemből érkező alakulat hovatartozása felől.

Ám, a derék magyar páncélosok áldozata nem volt hiábavaló. Kitartásukkal keresztülhúzták Malinovszkij azon szándékát, hogy az Erdélyben lévő két magyar és két német hadsereget a Tiszántúl felől körbezárja, azok az aradi és hortobágyi térségben harcoló csapatok, így a rétsági páncélosok önfeláldozásának köszönhetően, még idejében a Tisza mögé vonulhattak vissza.

Beszélt még az előadó a háború egy kifejezetten kulcskérdéséről, éspedig az ENERGIÁRÓL, s a mindig elérhető üzemanyag fontosságáról is. Mert a háború nemcsak manapság zajlik a kőolajforrások körül, hanem már a 2 Világháborúban is döntő, sőt mindent eldöntő kérdés volt, maga az üzemanyag léte, vagy nem léte.

Amikor Románia átállt a szovjetekhez, - akkor Németország lényegében elvesztette egyetlen nagy kőolajmezőjét, - és ez nagy valószínűséggel, el is döntötte a háborút. Ezek után szinte csak műbenzint tudtak használni a harci eszközök, mely gyártása drága volt és időigényes. Így sosem volt belőle elég. Nagy számban álltak tehetetlenül, mozgásképtelenül a Tigris tankok, szállító teherautók, vagy éppen a repülőgépek, mert komoly hiány mutatkozott az üzemanyagból és a kerozinból.

Így járt a 2. Világháború egyik leghíresebb vadászgépe is, a sugárhajtású; Messerchmitt 262-es is. Amelytől pedig kifejezetten rettegtek a szövetséges pilóták. "Turbo"-nak becézték az amerikaiak, - amire rá is szolgált. Az egyes változatainál elért majd 900 km-es csúcssebességével, - 200 kilométeres különbséget is rávert az amerikai "Mustang" riválisára, a brit Spitfire-re, még többet. A fegyverzete, még mai mércével is imponáló; az orrba épített 4, egyenként 30 mm-es automata gépágyújával, nagy riadalmat váltott ki a szövetséges terrorbombázók személyzete körében. (Az angolszászok egyes felvételein, melyeket a bombázók belsejéből késztettek a Me262-esről, jól lehet hallani a hajózó személyzet rémült kiáltásait, mikor meglátták ezt, az akkor szupergyorsnak számító vadászt. Mely annyira gyors volt, hogy egy átlag manuális kezelésű géppuskával, nem is lehetett nyomon követni!)

Ám az üzemanyaghiány a földre kényszerítette ezt a nagyszerű gépmadarat, s nem tudott kellően fellépni a nyugati szövetségesek embertelen kegyetlenséggel végrehajtott légitámadásai ellen. Mert a légiháború Németország fölött, minden elképzelhető szörnyűséget hozott a német polgári lakosságra. Porrá bombázták Hamburgot, porrá bombázták a Ruhr Vidéket, és bestiális kegyetlenséggel, egyetlen éjszaka alatt megsemmisítették Drezdát, - ahol semmilyen értékelhető katonai célpont nem volt! Ebben a légitámadásban, egyetlen éjszaka alatt 700 ezer, egyes történészek szerint 1 millió ember - polgári lakos égett el elevenen, - a világtörténelemben először alkalmazott napalmos szőnyegbombázásban. - Na, ez volt az igazi holokauszt, az égő áldozat.

A másik égő áldozat pedig maga Hirosima és Nagaszaki volt. S azoknak a légitámadásoknak sem volt közvetlen katonai haszna, mivelhogy akkor már Japánt, csak egy lépés választotta el a kapitulációtól. És mindezidáig csupán az Amerikai Egyesült Államok volt világtörténelemben az, aki tömegpusztító fegyvereket alkalmazott, aki egyik pillanatról a másikra, szénné égetett, polgári lakosok százezreit.

Fontos hát visszatekintenünk a történelemben, hogy ne kövessük el újra a múlt hibáit, s felül kerekedhessünk a jövőn...

Lipusz Zsolt kifejezetten érdekes előadását, élénk beszélgetés követte a témáról, melybe bekapcsolódott a hallgatóság nagy része is. A Hungarista Népfőiskola ezen programja mindenki épülésére szolgálva eredményesen ért véget.

Az előadásról videofilm is készült, melyet az ezen eseményről készült másik cikkünkben ITT >> tekinthetnek meg olvasóink.

2010.10.18.

Fort András – Szabad Riport Tudósító Iroda