"Ukrajnában színtiszta államcsíny történt" - amerikai újságíró országa vezetőinek álszentségéről
Álszentséggel vádolja a washingtoni vezetést
Robert Parry vezető amerikai oknyomozó újságíró, aki szerint Ukrajnában
"színtiszta elnöki államcsíny" történt.
A
Consortium News nevű független amerikai agytröszt honlapján, illetve az
AlterNet amerikai hírportálon a hét végén olvasható írásában Robert
Parry úgy véli: az ukrajnai és venezuelai események azt sugallják, hogy
"már nem divatos a választások eredményeinek tiszteletben tartása és a
törvényes, habár tökéletlen politikai rendszerekkel való együttműködés,
hacsak nem az Amerika-párti fél győz". Ha ez utóbbi veszít, akkor
viszont jön a "megbotránkozás doktrinája", és az "ellenséges" vezető
démonizálása.
Viktor Janukovics leváltott ukrán elnök biztosan
nem a politikus archetípusa, egyébként is úgy tűnik, hogy ilyenekből
kevés van a hatalomért manőverező, hűbéreseiket a korrupt politikusok
közé becsempésző milliárdos oligarchák ellenőrizte Ukrajnában.
Janukovicsot azonban tisztességesnek tekintett választásokon
választották meg 2010-ben. Egyes nemzetközi megfigyelők ráadásul a
normális ukrajnai politikai élet felé tett fontos lépésként értékelték a
választást - emlékeztet Parry.
Janukovics azonban szívélyes viszonyt akart
fenntartani a szomszédos Oroszországgal, ami szemmel láthatólag
felbosszantotta az amerikai neokonzervatívokat. A hivatalos Washington
továbbra is befolyásos neokonzervatívjai dühösek voltak Vlagyimir Putyin
orosz elnökre, amiért együttműködött Barack Obama amerikai elnökkel az
Irán és a Szíria elleni amerikai háború elhárításában - írja Parry az
iráni atomprogramról novemberben megkötött genfi megállapodásra, illetve
a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítéséről Damaszkusszal létrejött
egyezségre utalva.
Putyin így a neokonzervatívok fő célpontja maradt -
olyan "hibáinak" köszönhetően is, hogy védelmébe vette a homokosok
elleni oroszországi "intoleranciát", és rendkívül sokat költött a szocsi
téli olimpiára. Ő lett az ügyeletes "gonosz", folyvást bírálták és
nevetségessé tették a neokonzervatívok ellenőrzése alatt lévő vezető
médiában, például a The Washington Postban.
Ukrajna esetében az volt a kérdés, hogy Janukovics
elfogadja-e az Európai Unióval való szorosabb együttműködést, amely
lényeges gazdasági "reformokat" követelt, köztük a Nemzetközi Valutaalap
diktálta megszorító csomagot. Janukovics azonban megtorpant a nyers
feltételektől, és Moszkvához fordult, amely 15 millió dolláros kölcsönt
és alacsonyabb gázárakat ígért. Az amerikai oknyomozó újságíró szerint
vitatható, hogy az EU tárgyalt túl keményen, vagy Ukrajnának kellett
volna elfogadnia ilyen fájdalmas gazdasági "reformokat", avagy
Janukovicsnak kellett volna egyensúlyoznia megosztott - orosz többségű
keleti és nyugatbarát nyugati országrészből álló - országa érdekei
között.
A nyugat-ukrajnai tüntetők - közöttük a
szélsőjobboldali nacionalisták - ezt a politikai vitát eszközként
használták fel a megválasztott kormány megdöntésére a szerző szerint. A
zavargások elnyomására irányuló rendőrségi erőfeszítések erőszakba
fordultak, amelyért Parry szerint nem csak a rendőrség a felelős. "A
rendőrség fegyveres neonáci rohamosztagokkal találta szembe magát,
amelyek Molotov-koktélokkal és más fegyverekkel támadtak rájuk" - írta.
Bár az amerikai média bemutatta ezeket az
erőszakos összecsapásokat, szinte egyhangúlag Janukovicsot okolta, s
szinte örömmel fogadta, amikor a megválasztott kormány összeomlott, és a
kormányzati épületeket őrző szélsőjobboldali milicisták kerültek
hatalomra - jegyzi meg az újságíró.
A szerző szerint míg Janukovics és több más
támogatója az életét féltve elmenekült, az ellenzéki pártok megszerezték
az ellenőrzést a parlament felett, és szinte egyhangúlag "drákói"
törvényeket fogadtak el, míg a környéken a "neonácik" járőröztek. "Az
amerikai média mindezt egy zsarnok elleni népfelkelésként taglalta, nem
pedig erőszakos szélsőségesek közreműködésével végrehajtott
államcsínyként". "A feje tetejére állított amerikai médiában a
demokratikusan megválasztott elnök diktátor, a közvetlen szavazáson
megválasztott elnököt megdöntő puccsisták pedig 'demokrácia-párti'
aktivisták" - így Parry.
Az amerikai média szerepét elemezve - a Szabad
Európa Rádiónak és a Szabadság Rádiónak Ronald Reagan elnöksége, a
hidegháború idején játszott szerepére és Ukrajnával kapcsolatos
állásfoglalásaira is utalva - Parry idézi a The Washington Post február
24-i vezércikkét. Szerinte a szerkesztők "demokratikusnak" nevezik a
demokratikusan megválasztott elnök megdöntését, és vigaszt merítenek a
törvényhozás "demokratikus" lépéseiben, "miközben a szavazás a
kormányzati épületeknél járőröző neonáci rohamosztagok vigyázó szeme
előtt folyt".
A szerző szerint "hosszú és dicstelen az amerikai
kormányzatnak a különböző megválasztott kormányok megdöntését támogató
története". Példaként az iráni Mohamed Moszadek 1953-as, a guatemalai
Arbenz 1954-es, a chilei Allende 1973-as, a haiti Aristide kétszeri, a
venezuelai Chávez 2002-es rövid időre történő, a hondurasi Zelaya
2009-es, illetve az egyiptomi Murszi 2013-as megbuktatását idézi,
hozzátéve, hogy Janukovics után az új célpont várhatóan a Nicolas Maduro
venezuelai elnök lesz.
"A tökéletlen vezetőiktől 'megvédett' országok
népeinek sorsa gyakran rosszra fordul. Rendszerint hosszú időre
diktátorok brutális megtorlása alá kerülnek, ez azonban tipikus módon
már nem kerül az amerikai média homlokterébe. Ezek a szerencsétlen
országok ugyanolyan gyorsan kikerülnek a látókörből, mint ahogyan a
színpad közepére lökték őket, s démonizálták választott vezetőiket" -
írja végezetül az oknyomozó újságíró.
(MTI)
Kapcsolódó hírek:
BIOLÓGIAI FEGYVERKÉNT HASZNÁLJÁK AZ EMBERT!
A drót mögött is gyarmat lesz!
KŐMŰVES GÉZA KÖZÍRÓ KONCHITÁRÓL!
"elrendeljük, hogy a magyarok KIÍRTASSANAK!"