2013.10.16.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség a Biszku Béla ellen indult bűnügyben háborús bűntett és más bűncselekmény miatt vádiratot nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez, olvasható az ügyészség közleményében.

A vádirat lényege szerint a Magyarországon 1956 októberében kezdődött forradalom, majd szabadságharc leverését követően Biszku Béla vádlott szavazati és döntési joggal felruházott tagja volt az 1956. november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi irányító és döntéshozó testületének – és ezáltal a legszűkebb pártvezetésnek –, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak.

A tényleges hatalmat gyakorló, a pártállami rendszerben az állampárt szerepét betöltő MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága létrehozta az úgynevezett „karhatalmat” mint fegyveres alakulatot azzal a céllal, hogy a forradalom és szabadságharc leverése után részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő szervezet legyen. Az Ideiglenes Intéző Bizottság közvetlenül irányította a karhatalom vezető testületét, a Katonai Tanácsot, részére feladatokat határozott meg, és célokat tűzött ki, melyeket a karhatalmi erők végrehajtottak.

Ennek eredményeként a karhatalmi alakulatok polgári lakosságra leadott sortűzzel elkövetett szándékos emberöléseket követtek el az ország területén: így 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvari „vörös zászlós” tüntetésen, ahol három ember vesztette életét, majd 1956. december 8-án Salgótarjánban, ahol összesen 46 ember – köztük nők és gyerekek – vesztették életüket.

Továbbá, a vád szerint, 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom tagjai Martonvásárra érkeztek többek között azzal a céllal, hogy egyes ellenforradalmár-gyanús személyeknél házkutatást tartsanak. Ezen személyek között volt a Magyar Tudományos Akadémiának a forradalom eseményeiben részt vett három kutatója, akiket a házkutatások után letartóztattak, majd súlyosan bántalmaztak, három órán keresztül ütöttek; a bántalmazások következtében az egyik sértett 8 napon túl – több hét alatt – gyógyuló súlyos sérülést szenvedett.

Biszku Bélának a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést 1957. április 9-én bemutatták, azonban ő büntetőeljárást (az akkor hatályos törvényi rendelkezéssel is ellentétben) hivatalból nem kezdeményezett, az ügy iratait irattározni rendelte, figyelemmel arra, hogy a bűncselekmény elkövetésére a forradalom és szabadságharc leverését követő kíméletlen leszámolás keretében az ő és társai utasítására került sor.

A vád tárgyává tett cselekmény jogi minősítése az ügyészség közleménye szerint: az 1954. évi 32. törvényerejű rendelettel kihirdetett, polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó genfi egyezményben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő, felbujtóként, aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntett, amelynek maximális büntetési tétele életfogytig tartó szabadságvesztés.

Biszku Béla lakásán 2012. szeptember 10-én házkutatást tartottak, amelynek során lefoglaltak 11 darab engedély nélkül tartott lőszert, emiatt is vádat emelnek ellene.

http://www.origo.hu/itthon/20131016-vadat-emeltek-biszku-bela-ellen.html#

>>>

Jobbikos siker a vádirat Biszku Béla ellen

Kiterjesztették a vádat Biszku Béla ellen

2013.10.17.

Éles a vita a Biszku-ügyben. Az ügyészség vádat emelt a volt kommunista politikus ellen, azt mondják, ő adott parancsot a salgótarjáni sortűzre 56-ban.

A Főügyészség szerdán jelentette be, hogy háborús bűntett miatt vádat emel a 92 éves Biszku Béla ellen. Bizonyítottnak találták, hogy volt belügyminiszterként felel több ’56-os sortűzért. Biszku a rendszerváltás után visszavonultan élt, míg el nem készült a Bűn és büntetlenség című dokumentumfilm. Ebből derült ki, hogy nem bánt meg semmit. Kitartott amellett is, hogy '56 igenis ellenforradalom volt, amiért jogos volt a megtorlás. Most akár életfogytiglant is kaphat. A Hír24-ben megszólalt Dr. Magyar Gábor, Biszku Béla ügyvédje és a műsor vendége volt Gellért Ádám nemzetközi jogász, aki elmondta: kiterjesztették a vádat az ügyben.

http://www.hir24.hu/belfold/2013/10/17/kiterjesztettek-a-vadat-biszku-bela-ellen/

>>>

Biszku-ügy: 80 évre titkosított felvétel a bizonyítékok között

2013.10.18.

A Fővárosi Főügyészség vádat emelt Biszku Béla ellen. Az 56-os forradalom utáni megtorlások egyik irányítójának tartott Biszku Bélát többek között háborús bűntett vádjával állítják bíróság elé. A martonvásárhelyi eseményekkel kapcsolatban konkrét bizonyítékok állnak rendelkezésre – mondta Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész, aki közölte azt is: a bizonyítékok között szerepel egy 80 évre titkosított interjú is.

A vádirati tényállás az 1956. december 6-i és december 8 –i vörös zászlós tüntetésen történt, illetve a salgótarjáni sortűz vonatkozásában keletkezett, valamint ebben a vádpontban került sor a Martonvásáron történt atrocitások miatti vádemelésre is – mondta el Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész. Hozzátette, a második vádpont a házkutatás során megtalált lőszerek alapján lőszerrel való visszaélés is.

Közölte: vitatják Bócz Endre korábbi fővárosi főügyész állítását, miszerint nem volt elég bizonyíték Biszku Béla ellen. Mint mondta, minden, a büntetőeljárás során keletkezett iratot átvizsgáltak és azok a bizonyítékok között szerepelnek.

Ibolya Tibor azt mondta: olyan bizonyítékuk - például írásos parancs – ugyan nincsen, amely arra vonatkozik, hogy lőjenek bele a tömegbe, a vádirat felépítése azonban olyan logikai menetet tükröz, amely a '90-es évektől eltelt jogfejlődés eredménye. Utalt a német egyesítés után lefolytatott, nürnbergi büntetőeljárásokra, amikor Németországban is felelősségre vontak pártfunkcionáriusokat a határon, a falnál történt sortüzek miatt.

A nürnbergi perek logikája szerint járnak el – szögezte le a megbízott főügyész, aki azt is hangsúlyozta, a bizonyítékok mérlegelése mindig az eljáró ügyész kötelessége, és felelőssége. „Mi a rendelkezésre álló bizonyítékokat másképpen értékeljük, mint annak idején” – fogalmazott Ibolya Tibor.

Titkosított felvételt foglaltak le

Ibolya utalt arra, hogy Biszku Bélával készült egy interjú, amely 80 évre titkosítva van, ám a büntetőeljárás szabályai alapján a főügyészség azt lefoglalta, és a bizonyítékok között szerepel.

Ibolya Tibor azt is elmondta: az 1949 évi IV. genfi egyezmény a jogi alapja a vádemelésnek.

Kiemelte: a korábban eljáró ügyészek szerint abban az időszakban nem volt nemzetközi fegyveres összeütközés 1956. december 6-án és 8-án. „A mi álláspontunk szerint azonban ez az időszak nemzetközi fegyveres összeütközésnek számít” – szögezte le Ibolya Tibor.

A megbízott főügyész hangsúlyozta, hogy jelenleg is zajlik a nyomozás a Biszku-ügyben, és elkülönítő határozat született; a feljelentések között szerepel többek között hazaárulás, hűtlenség, és kényszervallatás is.

Konkrét bizonyítékok

A martonvásárhelyi eseményekkel kapcsolatban egészen konkrét bizonyítékok állnak rendelkezésre – közölte Ibolya Tibor. „A 1957 márciusában történt események után 3 embert rendkívül súlyosan bántalmazott a karhatalom, az akkori törvények szerint az akkori nyomozóhatóság és az ügyészség részéről megindult emiatt egy vizsgálat. Ennek összefoglaló jelentését tették le Biszku Béla asztalára. Ez egyértelműen bűncselekmény volt, ugyanakkor Biszku Béla irattárba rendelte elhelyezni a dokumentumokat, vagyis nem rendelte el az elkövető felelősségre vonását” – mondta a szakember.

A megbízott főügyész úgy fogalmazott: a Martonvásáron történt eseményekkel kapcsolatos vádpontja szerint Biszku Béla felbujtó volt.

„A mi logikánk a nürnbergi felelősségre vonások logikája: az akkori pártvezetés – amely létrehozta a katonai tanácsot – utasításai parancsok voltak, a parancsokat pedig végre kellett hajtani” – fogalmazott Ibolya Tibor.

http://www.hirado.hu/Hirek/2013/10/17/18/Biszku_ugy_80_evre_titkositott_felvetel_a_bizonyitekok_kozott.aspx

>>>

Mi vár Biszku Bélára?

2013.10.18.

Letöltendő börtönbüntetéssel és akár életfogytiglani szabadságvesztéssel is számolhat a 92 éves Biszku Béla az ellene háborús bűntett miatt szerdán emelt vád alapján. Tényleges életfogytiglan azért nem jön szóba, mert a vádbeli tettek elkövetésekor ez a szankció még nem létezett.

Az ügyészség közlése szerint a vádat az új Btk. alapján, az elkövetés idején hatályban lévő törvények szerint kell elbírálni.

A vád szerint az 1956-os forradalom leverését követően Biszku az MSZMP központi irányító testületének, a megtorlásokat, a polgári lakosság ellen bevetett karhatalmat irányító Ideiglenes Intéző Bizottságnak tagja lett.

Eszerint Biszku adott volna parancsot az 1956. december 6-án a fővárosban, a Nyugati pályaudvarnál történt, 3 ember halálával járó lövöldözésre, majd a két nappal későbbi salgótarjáni, 46 ember halálával járó sortűzre.

Ugyancsak vádolják Biszkut az MTA három kutatójának kínvallatása kapcsán, amiért hivatalból nem járt el a kínzókkal szemben, ellentétben az akkor hatályos törvényekkel.

Biszku a pártállami vezetők közül az első, aki a vádlottak padjára ülhet, a megtorlások politikai és katonai felelőseinek többsége ma már nem él. Az ügyészség hivatalból járt el 1994-től kezdve a sortüzek ügyében, miután az 1993-ban megalakult Történelmi Tényfeltáró Bizottság fel tudta deríteni a megtorlásokat.

Ennek ellenére kevés eredményre jutottak a hatóságok: 1994-ben még 33 ügyben folytattak nyomozást, de csak 8 esetben jutottak a vádemelésig, mivel az elévülés miatt az eljárásokat meg kellett szüntetni.

Az első ítélet épp a salgótarjáni sortűz kapcsán született 1995-ben, melyben a helyi kapitányság előtt tüntető ezerfős tömeget sortűzzel oszlatták fel.

A Fővárosi Bíróság emberiség elleni bűntett miatt Orosz Lajost öt év fegyházra, Lévárdi Nándor és Szoboszlai Ferenc karhatalmistákat 2-2 év börtönre ítélte, de a többi 9 vádlottat bizonyítékok hiányában felmentette, a döntést fellebbezési eljárásban a Legfelsőbb Bíróság (LB) is helyben hagyta 1997 januárjában.

A bíróságok ezután több ügyben elakadtak, mert a genfi egyezmények nemzetközi fegyveres konfliktusokra vonatkoznak, ám ez a helyzet Magyarországon csak 1956. november 4-e után állt be - így elévülés miatt zárták le akkor a kecskeméti gyilkosságok, illetve a tiszakécskei és a tatai sortűz ügyét.

A jogi helyzetet részben rendezte, hogy 1999-ben az LB elvi döntést hozott arról, hogy soha el nem évülő emberiség elleni bűntett a civil lakossággal szembeni fegyveres fellépés, és ezzel új eljárásokat írt ki.

Az egri sortűzper kapcsán azonban jogerősen is felmentő ítélet született 2000. júniusában úgy, hogy öt közül még három élő vádlottat bizonyítottság hiányában mentettek fel.

A tatai sortűz miatt 2001. novemberében az LB jogerősen 5 év szabadságvesztésre ítélte a 72 esztendős Korbely János nyugalmazott alezredest, és bár ez volt a salgótarjáni sortűzper után a második olyan ítélet, amely letöltendő börtönbüntetést állapított meg, az 1990-es közkegyelmek miatt a büntetést nem kellett letöltenie.

Néhány héttel később ugyancsak az LB hozott jogerős ítéletet a tiszakécskei és a kecskeméti kivégzések ügyében: Tiszakécskén 1956. október 27-én repülőgépről lőttek a fegyvertelen tömegre, amely 17 ember halálával járt, Kecskeméten két tüntetőt öltek meg. Mindkét ügyben 2-3 évig terjedő börtönt szabtak ki, amit ugyancsak a közkegyelem miatt nem hajtottak végre.

http://nepszava.hu/cikk/1000904-mi-var-biszku-belara

>>>

fotó : internet