Most jön a legfontosabb része a zsidó történelemnek:A judaista zsidók és az izraeli cigányok ketté váltak,mert nem voltak hajlandók a cigányok dolgozni a here zsidóra:

Izrael és Júdea királyságai [szerkesztés]
A Biblia szerint Salamon halála után a királyság kettészakadt, helyén két jelentéktelenebb, egymással versengő állam alakult ki: Északon Izrael királysága, délen Jeruzsálem fővárossal Júdea. Ez, sőt a két ország egymás elleni háborúi meggyengítették mindkettőt. Hosszú hanyatlás után I. e. 722-ben Izrael királyságát elfoglalták az asszírok és a népet elhurcolták. Júdea később babiloni uralom alá került (i. e. 597), a világi és vallási vezetőket száműzték Babilonba (Babiloni fogság), ekkor rombolták le a Salamon által emelt első Jeruzsálemi Templomot.

Válasz

Az egységes királyság [szerkesztés] Negyedik rész:

Dávidhoz és Salamonhoz kötik legtöbbször Izrael utolsó nagy politikai, szellemi és vallási virágzását. Rájuk hivatkoznak a későbbi korok prófétái és az egyesítési törekvések képviselői. A Bibliában leírt tetteiket és körülményeiket eddig még nem sikerült kétségtelen bizonyítékokkal alátámasztani, ám a legújabb jeruzsálemi ásatások meglelni vélik az ún. Dávid palotáját. Konkrét utalást csak Dávidra találtak, az 1993-ban talált ún. Tel Dán sztélén ("és öltem meg {Achaz}jáhut, {Jeho}rámot, Dávid házának királyát"), amely Hazáelnek, Arám-Damaszkusz urának sikerét örökíti meg az izraeli Omri-dinasztia fölött. Ezenkívül a Kr. e. 9. századi moábi király, Mésa is utal sztéléjén Dávid házára.

Dávid építkezéseit a 10 izraeli törzs végezte, a judaista zsidók már akkor sem dolgoztak, eltartatták magukat.

Válasz

Az egységes királyság [szerkesztés] Harmadik rész:

Dávidot fia Salamon követte a trónon, aki kb. Kr. e. 970-931-ig uralkodott. Ő szintén Moria hegyét választotta és felépítette a zsidóság legfontosabb helyét, a jeruzsálemi Első Templomot, amely Jeruzsálemet a Jahve-kultusz központjává emelte. Ennek a kultusznak a követője volt (és mindvégig maradt is) a Názáerti Jézus is, aki a kereszténység alapítója. A templomot Kr. e. 586-ban a behatoló babiloniak lerombolták, de később a zsidók újjáépítették.

Válasz

Az egységes királyság [szerkesztés] Második rész:
Dávid az új fővárosba, Jeruzsálembe költözött (és a frigyládát is ide hozatta át Hebronból), ahol később Arauna jebuzeus származású személytől vásárolt a Moria-hegy tetején egy sík területet. Itt fia Salamon templomot emelt az Úr tiszteletére és elhelyezte benne a Hebronból idehozott Frigyládát, Isten és Izrael népe szövetségének szent szimbólumát. Dávid elérte célját és Jeruzsálemet a birodalom politikai központjává tette. Uralkodása alatt Palesztina további városállamainak meghódításával megnövelte Izrael területét, amely ekkor már nem a törzsszövetséget – amelynek tagjai Palesztina térségének egy részét elfoglalták –, hanem a földrajzi egységet jelentette.

Válasz

Az egységes királyság [szerkesztés] Első rész:



Dávid és Góliát (Maciejowski biblia)


Dávid király birodalma


A Salamon király által építtetett első templom képe a Biblia leírása alapján
Az egységes Izraeli Királyság első uralkodója, Saul nem építette ki az állami élet intézményeit, a törzsszövetség szokásai megmaradtak, csak állandó hadsereg alakult ki. Saul kb. Kr. e. 1025-1005 között uralkodott, majd Dávid került az ország élére, aki kb. Kr. e. 1005-970 között uralkodott.
Saul trónörököse fia, Esbaál volt, de a trónöröklés elve nem volt kötelező, így Dávid Júdea királya lett Hebronban. Esbaal egy ideig még a többi 10 törzs fölött uralkodott, de mindössze két évig, mert cselekvésre képtelen és gyenge uralkodó volt. Két tisztje meggyilkolta, és Dávid lett egész Izrael királya. A filiszteusok nemsokára megtámadták, ám Dávid seregétől vereséget szenvedtek.

Saul vezetésével tehát megalakult egy laza törzsszövetségen alapuló hadi királyság,akik nem csak a filiszteusokkal vívtak háborút,hanem valamennyi környező törzzsel,várossal,állammal.

Válasz

Itt lecigányoztam a zsidaját,pedig egy pár a kettő.

Wikipédiát szerkesztőt hívom segítségül:

Őstörténet [szerkesztés]Ez egy fércmunka. A zsidók őstörténete sokkal korábbról datálódik.

A zsidók őseinek megjelenése Izrael területén a Biblia elbeszélése alapján az i. e. 2. évezred első felére tehető. A történet szerint Ábrahám ősatya családjával és félnomád törzsek egy csoportjával kijött a mezopotámiai Urból majd Harránból, és hazát keresett azon a földön, amelyet Isten (elohim) mutatott neki a következőképp: „És mondá az Örökkévaló Ábrámnak: Menj el országodból, szülőföldedről és atyád házából azon országba, melyet én neked mutatok. És teszlek téged nagy néppé és megáldalak, s naggyá teszem nevedet; és áldás leszel. Megáldom a téged áldókat és megátkozom a téged átkozókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.” [1]
Ezek a nomád vándorok azonban nem hagytak maguk után vándorlásaikról tárgyi történelmi emléket, mely nem is szokatlan egy vándorló patriarchális kiscsoportnál.
A bibliai Izrael az ókorban [szerkesztés]

Az ókori Izrael történetéről a szó tulajdonképpeni értelmében csak az i. e. 13. századtól lehet beszélni. A régészeti leletek és korabeli írásos emlékek alapján az i. e. 13. század végén Palesztinában egy letelepedett népet találunk, amelyet többek között hébereknek hívtak. A Palesztinában letelepedett héberek tizenkét törzs szövetségének szervezetében éltek, amelyek a következők voltak: Rúben, Simeon, Lévi, Júda, Issakár, Zebulon, Gád, Ásér, Efraim, Benjámin, Dán, Naftáli.
A törzsi társadalom a Biblia elbeszélése szerint a bírák kora (i. e. 13. század - i. e. 1023) végén átalakult hadikirálysággá. A Kréta irányából érkező, új hazát kereső filiszteusok (a későbbiekben róluk nevezik el a rómiak Judea provinciát Palesztinának – filisztea, i.sz. I. század) az i. e. 13. század vége körül szintén Palesztinában telepedtek le. A két nép folyamatos ellentétben állt a filiszteusok terjeszkedése miatt. A veszély hatására Kr. e. 1023-ban Saul király megválasztásával a zsidó törzsszövetséget erősebb vezetés alá vonták.

Válasz

Ha nem ismernénk a cigányokat,akkor csodálkoznánk,s helyt is adnánk a majom állításainak.

Két dolog kényszerítette, a távozásra:

A legfontosabb és elsődleges,hogy a zsidók fogják megölni, s ezért ment Kanadába,nem pedig az övéheihez Izraelbe, nem alayázott be a lüke ,agy mosott cigánya,mert már a reptérről vagy kikötőből nem jutott volna ki élve.

A másik,hogy a hatóságok felébrednek és letartóztatják és jó pár évre bekasznizzák és a börtönben végeznek vele.

Mind a kettőt megérdemelné az elvetemült cigánya.

Válasz