Amennyiben az iszlám elbukik, „a fény szinte teljesen kialszik, és a globalizmus sötétsége előtt már nem marad érdemi ellenfél. Akkor tényleg véget ér a történelem" - vélekedik a napokban megjelent, Született augusztus 20-án című könyvében Vona Gábor. A Jobbik-elnök a kötetben Adolf Hitlert a liberalizmus végtermékének nevezi.

Vona emlékezteti olvasóit, hogy a Jobbik és maga is számtalanszor kifejezte a muszlim világ irányába érzett szimpátiáját: már 2002-ben felszólalt egy Vácon szervezett palesztin kiállításon, később Jemenbe utazott egy ifjúsági konferenciára, és jelen volt számtalan palesztin ügyben szervezett demonstráción. Mivel ezen „irányultságát" a saját táborában is gyakran értetlenség fogadja, Vona magyarázattal szolgál: véleménye szerint a világ életben maradásának záloga a tradicionális kultúra fennmaradása. Ugyanakkor véleménye szerint jelenleg egyetlen kultúrkör létezik, amelyik igyekszik őrizni tradícióit: „ez pedig az iszlám világ" - állapítja meg, majd sietve hozzá teszi, hogy természetesen „nem öngyilkos merénylők és véres háborúk mellett tör lándzsát".

Mindazonáltal a Jobbik elnöke meg van róla győződve, hogy „az emberiség tradicionális - a transzcendenst a hétköznapival együtt megélő - kultúrájának az utolsó védőbástyája az iszlám világ maradt." Vona „római katolikus vallású emberként" úgy véli, hogy amennyiben az iszlám elbukik, „a fény szinte teljesen kialszik, és a globalizmus sötétsége előtt már nem marad érdemi ellenfél. Akkor tényleg véget ér a történelem" - vonja le a konklúziót Vona, amiből szinte logikusan következik, hogy ennek a küzdelemnek a kimenetele számára „az emberiség szempontjából lényeges."

Amennyiben Vona világképében az iszlám a védőbástya, nyilvánvalóan lennie kell támadó félnek is. Van is: az Egyesült Államok-Izrael tengely, valamint „a világ melléjük kényszerítet maradéka", összefoglaló nevén az „antitradicionális erők". Ezek célja egy globalista világkormány létrehozása, gyakorlatilag az emberiség igába hajtása - derül ki a Jobbik-elnök könyvéből. Vona persze tisztában van vele, hogy még saját köreiben is ellenérzéseket szülhet, hogy „római katolikus keresztény" emberként az iszlám mellett foglal állást „a zsidó-keresztény (vagyis Izrael - Egyesült Államok) tengellyel szemben".

Vona szerint egy ilyen felvetés a kérdező teljes vakságát igazolja, ugyanis - mint írja - „Izraelnek semmi köze a zsidó valláshoz, mint ahogy az Egyesült Államoknak sem a kereszténységhez. Ebből a szempontból nézve a tradicionális muszlim társadalom - amely Máriát tiszteli, Jézust prófétaként tartja számon - sokkal közelebb áll a kereszténységhez, mint a hatalmát igazságtalan, haszonszerző háborúkkal fenntartó Egyesült Államok vagy Izrael" - állapítja meg az iszlámról szóló fejezet végén a Jobbik elnöke.

Vona a könyvben Adolf Hitlerrel kapcsolatos nézeteit is közzéteszi. Úgy véli, „Hitler saját korának logikus terméke", „a pőrére vetkőzött neoliberalizmus", illetve annak „végterméke" volt. Nem a nemzetiszocializmus „szülte", hanem a céltalanná vált neoliberalizmus. Vonánál tehát a „Führer" nem tömeggyilkos, nem a hetvenmillió halálos áldozattal járó második világháború kirobbantója és első számú felelőse, nem gyermekek százezreit gázkamrába küldő vezér, hanem egy torz eszme - a liberalizmus - „torz szülöttje." „Története nem más, mint egy szimbolikus családi dráma, a fiú mindent elsöprő erejű, gyilkos lázadása az őt megrontó apa ellen" - állapítja meg Vona Gábor. A Jobbik elnöke pártja május 1-i rendezvényén mutatta be könyvét. Beszédében viccelődve a „gyöngyöspatás ördögnek" nevezte magát.

(atv)