Olvasónk "jogi túlélési tippjei" rendőrségi eljárás alá vont magyarok számára
Bevezető
Közeledik 2013. március 15. és március 22., melyek vagy teljesen, vagy erőteljesen nemzeti érzelmű tömegesemények lesznek. Ezeket figyelembe véve, valamint levonva a 2006-os események tapasztalatait, szeretnék néhány gyakorlatias tanácsot adni a nemzeti oldal iránt elkötelezett magyar férfiaknak és nőknek, fiúknak és lányoknak azzal kapcsolatban, hogy mi a teendő, ha a balsorsuk a kormány embereivel és erőszakszervezeteivel hozza össze őket.
/A szerkesztőség megjegyzése: Nem gondoljuk, hogy bármelyik említett rendezvénynek olyan kimenetele lesz, mint 2006 októberének, sem azt, hogy olvasóink bűncselekmények elkövetésére készülnének, legyen az nemzeti ünnep vagy focimeccs, sem pedig azt, hogy szinte már üldözési mániásan kellene felkészülnie annak, aki kimegy egy nemzeti ünnepre, ennek ellenére közöljük az összeállítást, mert összességében tartalmaz hasznos információkat azok számra, akiket érdekel ez a témakör./
Akinek túl hosszú az anyag, használjon könyvjelzőt, és több nekifutással olvassa végig. Az anyag végén van egy rövid összefoglaló, azonban annak a használatát megkönnyíti az, ha Ön legalább egyszer veszi a fáradságot, hogy a teljes anyagot végigolvassa.
A kormányzat ellenérdeke
Miért nem tanítják a szabadságjogok gyakorlását az iskolákban? Nos, ki is tartja fenn ezeket az iskolákat? A kormányzat. Ebből egyértelmű, hogy miért nem tanítanak ilyen dolgokat, vagy ha igen, akkor azt miért elnagyolva, gyorsan letudva teszik: a kormányzatnak az az érdeke, hogy az iskolából kikerülő személyek elég tanultak legyenek ahhoz, hogy a rendszert fenntartsák (munka és adófizetés), de annyira már ne legyenek tanultak, hogy gondolkozzanak, mert akkor még képesek lennének kínos kérdéseket feltenni, illetve akadályt gördíteni a kormányzati monstrum elé.
A kormányzatnak az az érdeke, hogy a kormányzati (állami, önkormányzati) iskolákból szorgalmas, de alapvetően engedelmes személyek kerüljenek ki.
Nyíltan vagy fedésben?
Mindenki, aki nemzeti jellegű rendezvényen vesz részt, számítson arra, hogy arcát akár láthatóan elhelyezett, akár titkos rendőrségi kamerával fel fogják venni, vagy megpróbálják felvenni. Ezen kívül mindenki számítson arra, hogy már most, vagy a közeljövőben, drónok repkednek, vagy fognak repkedni egy-egy tömegrendezvény résztvevői felett, valószínűleg látó- és hallótávolságon kívül, de azért annyira közel, hogy a drónra szerelt nagyfelbontású kamera és lehallgatóberendezés rögzítse az ottlévőket, illetve az általuk folytatott kommunikációt.
Mindenki számítson arra, hogy a rendőrségi kamerák felvételeit - arcfelismerő program segítségével - átfuttatják azokon a kormányzati és magán adatbázisokon, ahol az emberek arcképe fellelhető. Tipikusan ilyen magán adatbázis a személyiigazolvány-másolatokat tartalmazó, mobiltelefon-előfizetőkkel kapcsolatos, a szolgáltatóknál fellelhető adatbázis. Ezen kívül mindenki tartsa észben, hogy a mobiltelefon még kikapcsolt állapotban is sugároz, tehát a cellainformációk alapján visszakereshető, hogy egy időben ki merre járt. A toronysűrűséget figyelembe véve a pontosság akár néhány tíz vagy néhány méteres pontosságú is lehet. A kormányzati adatbázis pedig a személyi igazolványok, gépjárművezetői jogosítványok, útlevelek, katonai igazolványok, köztisztviselői és közalkalmazotti igazolványok stb. adatbázisát jelenti.
Elvileg törvény írja elő, hogy egy meghatározott időn belül, a bűnvádi eljárásban fel nem használt felvételt meg kell semmisíteni, azonban az Orbán-Gyurcsány-Bajnai triótól - a tapasztalat alapján - eléggé kevéssé feltételezhető, hogy a törvény betűjét követni fogja, illetve hiába semmisítik meg a felvételeket és az elemzések eredményeit, ha azok másolatát már eleve átadják, vagy nagy valószínűséggel átadják például a Moszad vagy a Serviciul de Informatii Externe (SIE) magyarországi rezidensének.
Aki eddigi tevékenysége vagy életvitele alapján nyíltan felvállalta a nemzeti oldal ügyét, az - információvédelmi, illetve műveletbiztonsági szempontból, azaz a nemzeti oldal győzelme iránti sikeres tevékenysége szempontjából - semmi újat nem tesz akkor, amikor az n+1. nemzeti szellemű rendezvényen részt vesz, hiszen eddig is tudni lehetett róla, hogy hova húz a szíve. Ennek, azaz a nyílt felvállalásnak is van létjogosultsága, mert a tömeg ösztönösen szeret az erőt felmutató személy(ek) mögé állni.
Aki viszont eddigi tevékenysége és életvitele alapján fedésben tevékenykedett, és így - például korrupt politikusok vagy rendőrök ügyeinek kiszivárogtatásával - támogatja a nemzeti ügyet, helyesebben cselekszik, ha fedését továbbra is megőrzi.
Mobiltelefonnal vagy nélküle?
Ha csupán telefonálásra vinné magával, a cellainformációkon keresztül való nyomkövetés miatt nem javasolt, hogy a mobiltelefon Önnél legyen.
Ha a telefon képes képet vagy filmet rögzíteni, Önnél lehet, mert a felvételt a rendőrség által elkövetett törvénytelenségek bizonyítására fel lehet használni. Ezzel kapcsolatban azonban két dolgot ne felejtsen el:
Először, a felvétel akár visszafelé is elsülhet, mert lehet, hogy saját magát, családtagját vagy barátját helyezteti vád alá, ha az látszik a felvételen, hogy Ön vagy ő bűncselekményt követett el.
Másodszor, ha a telefon a saját memóriájában rögzíti a felvételt, nem pedig automatikusan, egy külső adathordozóra (pl. távoli szerverre) játssza át a felvételt, és a rendőr a telefont az Önnel szemben alkalmazott testi kényszer alkalmazása közben, „véletlenül” összetöri, akkor a felvétel is megsemmisül.
Mindenki mérlegelje az előnyöket, illetve a hátrányokat, és utána döntsön!


Rendőri vegzálás a Jobbik Ponta-ellenes tüntetésén
Igazoltatás gyalog és kocsival
Sajnos Magyarország olyan ország, ahol bárkit bármilyen indokkal meg lehet állítani és igazoltatni, például olyan semmitmondó és általános indokkal, mint bűnmegelőzési vagy közbiztonsági intézkedés vagy fokozott közúti ellenőrzés. Ezt a kormányzat hűséges kiszolgálói, a rendőrök arra használják fel, hogy a kormányzattal elégedetlen embereket vegzálják.
Az igazoltatáskor javasolt ellentevékenység:
Fel kell tenni a következő kérdés: „Milyen bűncselekménnyel gyanúsít?” Ennek egy továbbfejlesztett változata a „Milyen bűncselekménnyel gyanúsít, [vezetéknév + rendfokozat + azonosítási szám]?”, ahol a konkrét adatokat - szerencsés esetben - a rendőr egyenruhájáról le lehet olvasni. Ha a rendőr azt válaszolja, hogy nem gyanúsítja Önt semmivel, akkor kérdezze meg: ”Akkor távozhatok?”. Ha a válasz igen, távozzon! Ha a válasz nem, térjen vissza az alapkérdésre: „Milyen bűncselekménnyel gyanúsít?”. Ezt a körbe-körbe módszert folytassa addig, amíg eredményes választ nem kap!
Ha a rendőr meg tudja nevezni a konkrét okot, azt jegyezze meg! Ha nem tudja megnevezni, vagy ha kifogásokat hoz fel, vagy kitér a válasz elől („Parancsba kaptuk.” vagy „Ne kérdezősködjön!”), vagy nem is válaszol, azt is jegyezzük meg! Ez utóbbi esetekben ugyanis megtudtuk, hogy b@szogató igazoltatásról van szó, ami mind nekünk, mind ügyvédünknek jól fog jönni. A rendőr néven, rendfokozaton és/vagy azonosítási számon nevezése azért hasznos, mert ezzel a rendőr elveszti azt a státusát, hogy ő egy távoli és megfoghatatlan hatalom félistene, és olyan emberré válik, akinek a cselekedetei személyhez köthetők, azaz személyes felelősséget kell vállalnia. Nem véletlen, hogy 2006-ban maszkban, azonosítási szám nélkül tevékenykedtek, hogy elkerüljék az egyéni, személyes felelősségre vonást.
A személyi igazolvány átadása után hallgasson, azaz egyetlen kérdésre se válaszoljon!
Tanulságképpen nézze meg az alábbi filmet, amit ugyan az USA-ban készült, de a benne lévő tanulságok Magyarországra is érvényesek:

Aki nem beszél angolul, az se keseredjen el! Hadd foglaljam össze a felvétel tanulságait:
Először, teljesen mindegy, hogy Ön milyen szívhez szólóan tud beszélni, hogy milyen nagy formátumú szónokként tudja előadni magát, nincs olyan, hogy a rendőr meghatódik, és szabadon fogja Önt engedni. Ha a rendőrnek alapos gyanúja van, hogy Ön bűncselekményt követett el, akkor őrizetbe fogja venni, ha nincs, akkor szabadon fogja engedni. Azzal, hogy Ön beszédbe elegyedik vele, azt kockáztatja, hogy esetleg saját magát gyanúsítja meg.
Másodszor, a rendőr is ember, és előfordulhat, hogy rosszul mondja vissza azt, amit Öntől hallott. Erre szolgált példaként az a kísérlet, hogy a felolvasott cikkel kapcsolatban, az utólagos visszakérdezés után, a hallgatóságból sokan azt állították, hogy a cikkben három lelőtt emberről van szó, holott szó sem volt lőfegyverrel elkövetett bűncselekményről, mert a cikkben csak az szerepelt, hogy három ember sérelmére emberölést követtek el. Mivel azonban a cikkben olyan szófordulatok szerepeltek, mint pl. „bandaháborúra utaló öldöklés”, sokan ezt automatikusan lőfegyveres elkövetésként értelmezték és jegyezték meg.
Harmadszor, az igazoltatás, illetve a kihallgatás stresszhelyzet. Könnyen előfordulhat, hogy Ön az adrenalinhullám hatására hosszú monológba kezd, és a monológjába óhatatlanul becsúszik egy füllentés vagy tévedés, ami lehet, hogy nem is kapcsolódik szorosan az ügyhöz, de felhasználható Ön ellen. A rendőrség, illetve az ügyészség azt az egy darabkát fogja felhasználni a bíróság előtt, azzal fogja bizonyítani, hogy Ön hazug, hitelét vesztett ember.
Negyedszer, lehet, hogy Ön ártatlan, még csak nem is füllent vagy takargat, azonban az intézkedés során, illetve a kihallgatáson tett vallomását a rendőrség úgy fogja felhasználni, hogy az a vád ügyét segítse elő. A felvételen az alábbi példa szerepel:
Ön ezt mondja a kihallgatás során: „Nem tudom, hogy miről beszél. Nem öltem meg Jones-t, és nem tudom, hogy ki tette. Annak a helyszínnek a közelében sem voltam. Nincs lőfegyverem, soha életemben nem is volt lőfegyverem. Azt sem tudom, hogy hogyan kell lőfegyvert használni. Persze az igaz, hogy soha nem kedveltem a fickót, de végül is, ki kedvelte? Nem öltem meg. Életemben senki sem bántottam, és ilyen dolgot sohasem tennék.”
Hogy fog ez visszajönni a bírósági tárgyalás során?
Ügyész: „[Brooks] biztos úr, volt valami, ami a gyanúsított kihallgatása során felkeltette a figyelmét, hogy a gyanúsított lehet az elkövető?”
Rendőr: „Igen. Bevallotta, hogy sohasem kedvelte a fickót.”
A fenti előadás tanulsága, amit Önnek meg kell értenie, az az, hogy Önnek sem az utcai rendőrségi eljárás, sem a kihallgatás során semmi előnye nem származik abból, ha beszél, különösen nem, ha a racionális gondolkodást elhomályosító, érzelmektől vezérelt hadarásba és fecsegésbe kezd. Legyen az az alapvető hozzáállása, hogy rendőri / ügyészi eljáráskor hallgat!
Ezen kívül legyen Önnél toll és papír, amire az alábbiakat írja fel: időpont, helyszín, a rendőr adatai (név, rendfokozat, azonosítási szám), az intézkedés célja (konkrét megnevezés, vagy kitérő válasz, vagy a válasz megtagadása)! Ha a rendőr elveszi ezeket Öntől, akkor próbálja a vonatkozó adatokat válogatva memorizálni (arc, név, helyszín, egyéb körülmények stb.)!
Ha Ön gépjárművel közlekedik, és megállítják, az eljárása ugyanaz legyen: „Milyen bűncselekménnyel gyanúsít?” stb. Ha a rendőr át akarja kutatni a gépjárművet (pl. bele akar nézni a csomagtartóba), tegye fel a következő kérdést: „Van kutatási végzése?” Ha a rendőr tovább erősködik, Ön mondja a következőket: „Nem járulok hozzá, hogy átkutassa a járművemet, de nem állok ellent.”
Fogság az őrizetbe vétel után
Mi történik akkor, ha az embert a rendőrség őrizetbe veszi? Mi történik a fogságban?
A fogság stresszhelyzet.
Először, az ember kikerül a természetes közegéből, és egy új, addig nem tapasztalt környezetbe kerül. Amíg nem alkalmazkodik az új színekhez, szagokhoz, élményekhez, idegenül fogja magát érezni.
Másodszor, az őrizetbe vétel idején adrenalinhullám önti el az embert, ami később lecsendesedik. Ekkor - ez lehet akár már a rabomobilban, azaz az őrizetbe vetteket a helyszínről elszállító rabszállító kocsiban - a tapasztalatlan, azaz az első őrizetbe vételét megélő fogolynál beüt a pánik, általában ilyen formában: „Mit tettem?! Mi lesz a családommal? Mit fognak szólni a szomszédok, ha megtudják, hogy >>bűnöző