Auschwitz-látogatásra ítélt olvasónk írása: A holoipari jogállam Alaptörvénye

Manapság nagy divat lett baloldali körökben a jogállamért és az Alkotmánybíróságért aggódni. Nem volt ez mindig így! Nem is kell a történelemkönyvek lapjait bújni, elég a közelmúlt emlékeiben lapozgatni, hogy felelevenítsük a karhatalmi tömegbe lövéseket vagy a Drazsé parancsára koholt vádakkal és hamis bizonyítékokkal meghurcolt hazafiak máig tartó kálváriáját. Valami furcsa oknál fogva ezek a kirívó esetek nem érték el a nyüszítőkórus ingerküszöbét.
Megfigyeltétek, hogy liberálisék egyetlen esetben sem említenek konkrétumokat vagy jogszabályokat, amelyek ellen lázadnak? Mindig általánosságban beszélnek. S amikor elvakkantják magukat, mindig akad ott egy kamera, és főműsoridőben tudósítanak az ajvékolásukról, s persze van egy naiv riporter, aki elfelejti megkérdezni, hogy konkrétan melyik jogszabály vagy jogszabálytervezet és annak melyik része ellen tüntetnek, és mi vele a bajuk.
Cionkáék talán még annyira nem bátrak, hogy kimondják, de már régen éreztetik, mennyire közel járnak ahhoz, hogy a jelenleg hatályos magyar alaptörvényt hivatalosan is lecseréljék a Talmudra. Jó példa erre a szólásszabadságért aggódó klubrádiósok csapata, akik egyedül azt felejtik el kihangsúlyozni, hogy az általuk folyton szidalmazott törvények szerint Magyarországon egyedül Izraelt és barátait nem érheti kritika. Az tiltva van! Igaz, ugyanez a törvény rendelkezik a kommunista bűnök tagadásának, illetve jelentéktelen színben való feltüntetésének tiltásáról is, de ezt nem kell komolyan venni. Egyszer ugyan már majdnem alkalmazták Biszku Béla ellen, de akkor a kendermagos Juhász Péter szerint éppen megszűnőfélben lévő Alkotmánybíróság gyorsan megmentette szeretett Béla bácsijukat. Emlékszünk, ugye: a Biszku ellen folyó büntetőeljárást felfüggesztették, amíg az Ab nem dönt arról, alkotmányos-e az említett, a "nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek tagadása" fedőnevű furcsaság a Büntető Törvénykönyvben.

Ugyanezt az Alkotmánybíróságot azonban már nem hatja meg, ha az első és másodfokú bíróság, mint az én esetemben is, saját hatáskörben lecseréli a hatályos alaptörvényt a Talmudra, és ugyanezt a jogszabályt gond nélkül alkalmazza egy jogerős ítélet során. (Persze össze sem lehet hasonlítani Béla bácsi évtizedekkel ezelőtti, rég elfelejtett "botlását" és azt az emberiségellenes bűntettet, hogy valaki felemelt egy héber nyelvű táblát, amelyen az ő "soá"-jukat nem a szájízük szerinti kontextusban olvashatták.)
Nézzünk csak néhány szemelvényt az Alaptörvényből, ahogyan az a 2011. évi 43. Magyar Közlönyben megjelent! A XV. cikk (1) bekezdése kimondja: „A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.”
Hát persze... Az én esetemben külön kérésre sem kérték ki az Alkotmánybíróság véleményét, Biszku Béla esetében viszont tárgyalás nélkül fordult a bíró az Alkotmánybírósághoz, aki/ami 2011 óta sem hozott döntést. Vajon az Alkotmánybíróság a büntetőeljárás elszabotálásával bűnpártolást követ-e el? S vajon sérti-e a bíróság eljárása magát a Btk. 269/C §-át, ugyebár a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek tagadását (a továbbiakban NSZKRBT, bár még ez is hosszú)? Hiszen az egyiket jelentéktelen színben tünteti fel, míg a másikat túlsúlyozza.
Nézzük tovább azt a csodálatos Alaptörvényt! XV. cikk (2). "Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja."
Ez így magában annyira szép, mint amikor Rákosi elvtárs a néphatalomról szónokolt. Engem persze lehet a bíró által vélt politikai hovatartozásom miatt üldözni. Szó szerint idézve az ítéletből:
"A vádlott szélsőjobboldali beállítottságú, többször közölte írásait a kuruc.infon, ő készített „börtöninterjút“ az előzetes letartóztatásban lévő Budaházy Györggyel."
Nem mellesleg említve ezen ítélet mellékbüntetését, miszerint politikai rendezvényeken való részvételtől a továbbiakban el vagyok tiltva. Ez hogy fér össze a XV. cikkellyel egy „jogot végzett“ fejében, rejtély! S az is, honnan vette a bíró, hogy ilyen mellékbüntetés létezik? Van olyan, hogy "közügyektől való eltiltás", de ilyen, hogy "politikai rendezvényeken való részvételtől eltiltás" nem létezik. Ezzel az erővel eltilthatna a kocsmába járástól vagy a paprikás csirke fogyasztásától is... (Íme az ítélet.)
Arról nem is beszélve, hogy a bírónő többször kikelt magából a tárgyaláson viselt kuruc.infós pólóm miatt. Nem a cselekményre koncentrált, hanem, mintha a stylist-om lenne egy divatbemutatón: megszólta az öltözékemet. A szólásszabadságért aggódó millások pedig, akik serényen tanúskodtak ellenem, ezt nem gondolták jogtiprásnak. Az egyenlőség, testvériség jegyében a szólásszabadság csak őket illeti meg.
Jogászkodjunk csak tovább. Alaptörvény, T) cikk (3) bekezdés: "Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel."
Dénes Vera bíró az általa kreált ítéletben és annak indoklásában mégis hosszan sorolja szerinte releváns nemzetközi precedenciákat. Annak ellenére, hogy alaptörvényünk ezt tiltaná és kötelezővé tenné az XV. cikk (1) és XV. cikk (2) betartását, netán alkalmazását. Arról nem beszélve, hogy olyan gittegyletek (pl. ENSZ) határozatait és állásfoglalásait hozza fel alátámasztásul, mely gittegyletek rendelkezéseit például Izrael Állam teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. Pedig ott nem holmiféle vélt sérelmeket szankciónál, hanem népirtást.
Az Alaptörvényt közzétevő Magyar Közlöny 2. oldalán található „Nemzeti hitvallás" blablájában található a következő rész: „Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.”
E mondat értelméről Navracsicska ruhatárügyi miniszter sem tudott mit mondani. Pláne úgy, hogy Biszku feljelentője, a jobbikos Szilágyi György interpellációjára kellett megnyilatkoznia az Országgyűlés színe előtt. Azt csak nem mondhatta, hogy már az egész alaptörvény-blabla érvényét vesztette, és a Talmud lépett a helyébe? Kénytelen-kelletlen beérte hát egy kis elhatárolódással, majd takonygombócot gyúrt magából, és elkenődött.
Az Alaptörvényt megéri tovább olvasni. XXIV. cikk (1): "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni."
Vajon mit jelenthet Biszku kommunista bűnöket tagadó bűntette esetében az „ésszerű határidő“? Az én tolokauszt-haladásos esetemben viszont kirekesztettek a saját másodfokú tárgyalásomról. (Erről később részletesen beszámolok.) Ezzel megfosztottak a védekezés amúgy is csekély esélyétől. Ez lenne a „részrehajlás nélkül“ szóösszetétel jelentése? Hol tanultak ezek magyarul?
R) cikk (1).: "Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja."
Ezek szerint a bíróság tényleg a Talmudot alkalmazza helyette, mert az Alaptörvényt több ponton is súlyosan megsértette.
R) cikk (2): "Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek."
Csak a a bíróságra nem... Próbálnám meg én ennyire szelektíven értelmezni mondjuk az adótörvényeket. Egy sóbányában dolgoztatnának életem végéig.
R) cikk (3): "Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni."
Ezt sem elsőfokon nem tudta a Vera, sem a másodfokú bírói tanácsnak nem szóltak. Ha a jogalkalmazó hatalmi ág nem tartja be az Alaptörvényt, ami - legalábbis a fentiek szerint - jogrendszerünk alapja, akkor hogy várják el bárkitől is, hogy komolyan vegye?
Nagy György


További részletek: http://kuruc.info/r/7/109203/#ixzz2NLgOAV8h