14/88

14 Szó:"We must secure the existence of our people and a future for white children"
"Biztosítanunk kell a fehér faj fenmaradását a fehér gyermekek jövõje érdekében"
A 88 alapszabály:

Forrás: http://www.solargeneral.com/library/88Precepts.pdf 
Amíg a fehér faj nem veszi észre, hogy csakis egy forrásból juthat tartós igazságokhoz, nem lesz béke vagy stabilitás a Földön. A természet megváltoztathatatlan törvényeiben vannak az élet, rend és megértés kulcsai. Az emberek szavai, még azok is, melyeket a sugallat szülte, másra fordíthatóak, a szavaktól függnek, hozzájuk lehet adni és el lehet belõlük venni, és esendõ halandók eltorzíthatják õket. Ezért minden írást vagy befolyást, régit vagy újat át kell szûrni a természeti törvény szûrõjén. A Föld fehér embereinek meg kell érteniük, hogy éppen úgy alá vannak rendelve a természet vastörvényeinek, mint a teremtés más elemei, ellenkezõ esetben nem lesz biztonságuk és békéjük, mi több, puszta létük is ettõl függ.A világ lángokban áll, mert fajokat, alfajokat, nemzeteket és kultúrákat arra kényszerítenek, hogy megsértsék saját természetadta ösztöneiket a fönnmaradásra. Sok jóindulatú, de kevés értelemmel bíró ember tünetek ellen harcol, melyek a természet törvényeivel szembeni engedetlenség következményei. Mivel az emberi természet olyan, hogy keskeny, helyi álláspontokat formál a közvetlen környezetébõl, a jelen körülményekbõl és a belenevelt dogmákból. Az az erõs törzs, amely számtalan évszázadon át irányította a világ eseményeit az emberiség legalapvetõbb ösztöneit használva ki. A tudatlanok közti harcok és konfliktusok az irányítók álarca. Az embereket irányító alapvetõ törvények mélyebb megértése szükséges, ha meg akarjuk védeni kultúránkat kizsákmányoló hóhérainktól. Ez a pár oldal nem mutatja be a kormány részletes mûködését, csak azokat az alapelveket, melyeket ha megértünk, segítenek a népnek egyénként és a nemzet részeként.
1. Minden olyan vallás hamis, amely tagadja a világmindenség természetes törvényeit.
2. Bárhogyan is fogjuk fel Istent vagy az Isteneket, a világmindenség hatóerejét, aligha tagadható, hogy a természet törvényei ennek az erõnek a munkája és célja.
3. Isten és a vallások egymástól különálló és gyakran egymásnak ellentmondó elvek. A természet bizonyítja az isteni tervet, hogy a természetes világ vagy az emberi intelligencia isteni mû. A vallást halandók hozzák létre, ezért alapvetõen esendõ. A vallás megõrizhet vagy tönkretehet egy népet, függõen szerkezetétõl, melyet az õsöktõl kapott, terjesztõi szándékától és a történelmi körülmények szeszélyétõl.
4. Az imádság legigazabb formája a természettel való mély kapcsolat. Ez nem beszédet jelent. Menjen egy magányos helyre, ha lehet, egy hegytetõre, egy világos, tiszta éjjelen, és gyönyörködjön a végtelen világegyetem méltóságában és rendjében. Fogja föl, hogy Ön egyrészt következetlen a dolgok nagyságának megítélésében, másfelõl a mindenség láncában Ön értékes láncszemet képez. Ott kezd majd rájönni, hogy hogy tud a büszkeség és az én együtt létezni tisztelettel és nagyrabecsüléssel. Ott megtaláljuk az összhangot a természettel, és az összhanggal megjön az erõ, béke és a biztonság.
5. A világi rendszerek védik és támogatják a vallásokat, melyek a túlvilági életrõl tanítanak. Így tanítják a népeket arra, hogy lemondjanak fegyvereikrõl a ragadozókkal szemben ebben az életben.6. A világi és vallási történelem önkiszolgáló csalás eredménye, melyek olyanok hirdetnek, akiknek ebbõl hasznuk van.
7. A vallás Legelõnyösebb formájában a nép és kultúra szimbolikája. Egy fajok közti vallás megsemmisíti az egyediség érzését, a különállást, és azokat az értékeket, melyek a faj túléléséhez szükségesek.
8. Az emberek azt nevezik természetfölöttinek, amit még nem értettek meg és fedeztek föl a maguk számára.9. A törvények szaporodása egyidejûleg a szabadság csökkenésével a nemzet lelki betegségének jele.
10. Ha egy nemzetnek nincs szellemi egészsége és erkölcse, akkor a kormány és elvtelen emberek töltik ki az ûrt. Ezért a szabadság erkölcsi értékekben él, a zsarnokság erkölcsi ûrbe dönt.
11. Az igazságot nem kell hosszan magyarázni. Ezért óvakodj a hosszan magyarázott tantételektõl. A nagy elveket röviden be lehet mutatni.12. Az igazság nem fél a vizsgálatoktól13. A megalapozatlan hit csapda. Aki nem vizsgálja meg hitének érvényességét és hatásait, szenvedni és pusztulni fog.
14. A természettel egyhangban semmi sem helyesebb, mint a saját fajunk megõrzése.
15. Nincs annál nagyobb hajtóerõ, mint a biztos meggyõzõdés abban, hogy amit teszünk, helyes.16. Az egészséges emberek jellemzõje a tisztánlátás. A beteg vagy halódó népeknél, kultúráknál vagy fajoknál a tartalmat a külsõségek helyettesítik.
17. A tisztánlátás magába foglalja a képességet, hogy meg tudjuk a hitet és a bemutatható valóságot különböztetni.
18. A természet törvényei nem ismernek jogokat vagy elõjogokat. A szarvas, melyet az éhes oroszlán becserkészett, elvesztette jogát az életre. Az életre való jogot azonban megszerezheti, ha aláveti magát a természetnek - ösztönei intik óvatosságra és menekülésre. Hasonlóképpen, az embernek nincs joga életre, szabadságra vagy boldogságra. Ezeket megszerezheti családja, törzse vagy õsei által, de ezek csak szerzések, és nem jogok. Ezen szerzések értékét csak óvatosan és a természeti törvényeknek való alávetéssel lehet biztosítani.
19. Olyan népek, melyek nincsenek meggyõzõdve saját egyediségükrõl és értékükrõl, el fognak pusztulni.
20. A fehér faj évezredek során szenvedett az ázsiai és afrikai fajok hódításától és kegyetlenségétõl. Például Dzsingisz kán hódítása idején, majd a török megszállás idején. (Megjegyzendõ, hogy az amerikai indiánok fajilag mongoloidok). A 8-adik században, évszázadokkal a négerek Amerikába szállítása elõtt az északafrikai kevertfajú mórok megszállták és meghódították Spanyolországot, Portugáliát és Franciaország egy részét. Így az a kísérlet, mely a fehéreket bûnösnek akarja ábrázolni érvénytelen mind a történelmi tényeket tekintve, mind a természet törvényeit, melyek tagadják a fajok közötti szánalmat. Tény, hogy az összes faj mérhetetlenül sokat nyert az árja faj alkotóképességébõl.
21. Az olyan népek, melyek megengedik, hogy más fajok köztük éljenek, ki fognak pusztulni, mert ez a keveredés elkerülhetetlen következménye, mert megsemmisíti a befogadó faj jellegét és létezését. Az erõltetett beilleszkedés szándékos és rosszindulatú népirtás, különösen a fehér faj számára, akik a világon apró kisebbséget tesznek ki.
22. Végsõ soron egy fajt nem teljesítménye alapján ítélnek meg, hanem túlélési képessége alapján.
23. Politikai, gazdasági és vallási rendszereket meg lehet szüntetni és újra föltámasztani,de a faj halála visszafordíthatatlan.
24. Egyetlen faj vagy nép sem képes területi különállás nélkül létezni, mivel csak saját területén képes saját faját védeni, támogatni és fenntartani.
25. Kulturális különállás nélküli népek ki fognak halni.
26. Az antipátia fajok és egyedek között a természet adománya az egyéniség és a megmaradás érdekében. Az említett természetes antipátia fenntartásához szükséges területi különállás elveinek megsértése vagy konfliktusokhoz vezet, vagy elkorcsosuláshoz.
27. Nem konstruktív más fajokat vagy akár keverékfajokat gyûlölni. De szét kell válni tõlük a saját faj túlélésének érdekében. De szívbõl és energikusan kell gyûlölni a fajárulókat saját sorainkban. Gyûlölni kell mindazokat az embereket és cselekedeteket, melyek népeket, kultúrákat pusztítanak, vagy a területek faji különállását rombolják.
28. A többfajú társadalom a fajmegtartás minden természeti törvényének ellentmond.
29. Az egyenlõség elvét a természet minden törvénye cáfolja. Ez csak a legkisebb közös nevezõ keresése, és célja minden felsõbbrendû faj, nemzet és kultúra megsemmisítése. Ha azt akarjuk, hogy a szántó ló ugyanolyan gyors legyen, mint a versenyló, meg kell nyomorítani a versenylovat. Ha viszont azt akarjuk, ahogy a versenyló olyan teherbíró legyen, mint a szántóvetõ ló, akkor a szántóvetõ lovat kell megnyomorítani. Mindkét esetben az egyenlõsdi célja a kiválóság megszüntetése.30. A faji és egyedi megmaradási ösztönt a természet adományozta.
31. Az ösztönök a természet tökéletes módszere a fajok és egyedek túlélésére. Az emberi gyengeséget a helyzetek magyarázatánál saját elõrehaladás céljaira nem szabad megengedi, mert az a természetes ösztönöket elnyomja.
32. A faji keveredés, a korcsosodás az árja faj fönnmaradásának a legnagyobb veszélye volt, és ma is az
33. Fajok közötti részvét ellentétes a természet törvényeivel, és emiatt öngyilkosság. Ha a farkas meg akarná a bárányt szabadítani az oroszlántól, megölnék. Ma az történik, hogy a fehér ember adói olyan magasak, hogy nem tud gyerekeket fölnevelni. Ezeket az adókat arra használják, hogy nemfehérek tízezreit nevelik belõlük föl, akik közül sokan fehér asszonyokat vesznek partnerül. Az ember nyilvánvalóan a természet törvényeinek van alávetve. ennek semmi köze nincs erkölcshöz, gyûlölethez, jóhoz vagy rosszhoz. A természet nem ismeri a jó és rossz fogalmát, vagy a fajok közti kapcsolatokat. Ha az oroszlán megeszi a bárányt, az jó az oroszlánnak és rossz a báránynak. Ha a bárány megmenekül és az oroszlán éhenhal, az jó a báránynak és rossz az oroszlánnak. Tehát ugyanaz a tény rossz is és jó is. A természet törvényei ellentmondásmentesek, ezért nem ismerik a jó és rossz fogalmát.
34. A nemi kapcsolatok ösztöne a természet tökéletes mechanizmusa a fajmegõrzésre. Korán kezdõdik, és gyakran az élet végéig tart. nem szabad elnyomni: célja a fajfenntartás, az szaporodást nem szabad korlátozni. Évek ezrein át a nõk fiatalon szültek gyerekeket. Most egy idegen kultúra nyomására tagadni próbálják természetadta ösztöneiket és kötelességeiket. Taníts felelõsséget, de légy észnél. Egy faj élete a nõk méhében van. Aki ítélni akar, annak elõször meg kell értenie, hogy mi a jó és mi a rossz.
35. A homoszexualitás bûn a természet ellen. A természet azt mondja, hogy a nemi ösztön egyetlen célja a szaporodás, azaz a faj megõrzése. A férfiak nemi ösztönét a nõk tulajdonlása irányítja, valamint területi és hatalmi ösztönök, melyek a fennmaradáshoz szükségesek.
36. Nemi pornográfia lefokoz minden benne résztvevõt. Egy szép meztelen nõ mûvészet; a térde között levõ fényképezõgép, mely másra nem tartozó részeit mutogatja, pornográfia.
37. Ha egy faj férfiai nem harcolnak nõik megtartásáért és az azokkal való egyesülésért, elpusztulnak. Minden egészséges ösztönû fehér férfiben undort és ellenérzést kelt, ha fajának egy nõjét másfajú férfival látja. Kik ma ellenõrzik a médiákat és a nyugati világ ügyeit azt tanítják, hogy ez rossz és szégyenletes. Rasszizmusnak nevezik. Ment az izmusok általában ez csupán védelmet jelent, pl. a nacionalizmus a saját nemzet támogatását jelent; a rasszizmus pedig a saját faj létének és életének védelmét. Ez talán a létezés legbüszkébb szava. Aki nem engedelmeskedik ezeknek az alaptörvényeknek, természetellenes.
38. Egy beteg és halódó nemzet, kultúra, faj vagy civilizáció esetén a politikai más véleményt és a hagyományos értékeket bûnként bélyegzik meg nemzeti álruhába bújó inkvizítorok.
39. Egy nép, mely múltját nem ismeri, bemocskolja jelenét és tönkreteszi jövõjét.
40. Egy fajnak elsõsorban földi dolgokat kell becsülnie, és tisztelni azokat, akik életüket adták a szabadságért és a nép fennmaradásáért.
41. A nép, azaz a faj részei a nemzet. A faji hûségnek mindig túl kell lépni a földrajzi és nemzeti határokon. Ha ezt tanítják és megértik, ez megelõzi a testvérháborúkat. Nem szabad más fajok javára háborúzni.
42. A nemzet vezetõi nem uralkodók, hanem szolgák és õrök. Nem saját személyes elõnyökért szolgálnak. Csak olyan õröket válasszunk, akiket nem saját javaik növelése érdekel.
43. Így válasszuk és ítéljük meg vezetõinket, akik a nemzet õrei: akik a kormány hatalmát korlátozni akarják, azok öntudatos, jószívû emberek. Akik a kormány hatalmát növelniakarják, azokból lesznek a zsarnokok.
44. A kormány csak úgy ad, ha elõtte valakitõl elveszi azt. A kormány, természeténél fogva a törvényes elvétel eszköze. Bizonyos mennyiségû kormány szükséges a honvédelem és a belsõ rend fenntartására. Bármi, ami ezt meghaladja, kontraproduktív a szabadság szempontjából.
45. Az alaptörvényt, azaz a nemzet alkotmányát nem változtathatja meg semmi más, csakis minden résztvevõ egyhangú határozata, ahol minden résztvevõ jelen van. Másképp nyitva állnak a kapuk, hogy elkezdõdjön a legveszélyesebb halálos kormányzási forma, az ún. demokrácia.
46. A demokráciákban a médiák irányítói irányítják a nép gondolkodását, hatalmukról nem is álmodtak a királyok és diktátorok.
47. A demokrácia legegyszerûbb leírása: Három ember kormányt alapít, mindnek egy szavazata van. Ezután kettõ elrabolja a harmadik javait.
48. A demokrácia utolsó szakaszait idegenekkel folytatott háborúk jellemzik, mert a csõdbe ment rendszerek más nemzetek kirablásával szeretnék magukat fönntartani.49. A demokráciában ritka az erkölcs, és ami erkölcsös, az gyakran tilos.
50, Demokrácia után mindig egy erõs ember jön, akit némelyek diktátornak neveznek. Ez az egyetlen útja annak, hogy újra rendet teremtsünk a demokrácia káosza után. Válasszuk a diktátort bölcsen! Neki szívében védelmezõnek kell lenni. Olyannak, aki megmutatta, hogy egyetlen célja a nép megóvása. Végcélja az kell, hogy legyen, hogy újra olyan rendet vezessen be, mely a természet tökéletes rendjén alapul. Ne válaszd ki szavai alapján. Olyat válassz, aki mindenét feláldozta az elnyomás idején; olyat, aki elszánt és kitartó. Csak ez igazolja, hogy értékes és igaz szándékú.
51. Egy erõs rendszer mindent, megtesz, legyen az bármilyen korrupt vagy brutális, hogy megmaradjon.
52. A zsarnokságok csak erõvel szüntethetõk meg.
53. A fajárulók bûneiket hazafiaskodó nyilatkozatokkal takargatják.
54. A propaganda fõ eszköze minden hatalmi rendszernek, vallásinak és világinak. Hamis propaganda az elvtelen hatalmi rendszerek fõ eszköze. Minden hatalmi rendszer arról akarja meggyõzni alattvalóit, hogy a rendszer jó, elõnyös és nemes, és érdemes a továbbélésre és megvédésre. Minél sovinisztább a propaganda, annál gyanakvóbbnak kell lennünk igazságában.
55. Politikai hatalmat vésõ soron erõvel tartanak fönn.
56. Olyan rendszer, világi vagy vallási, mely folyamatosan hazafias jelszavakat használ, és szóbõ módon igazolja saját szükségességét, zsarnokságot takargat.
57. A propaganda szükséges és jogos fegyver minden harcban. A sikeres propaganda elemei: egyszerûség, érzelmek, ismétlés és rövidség. Mivel az emberek azt hiszik, amit hinni akarnak, és mivel azt akarják hinni, amirõl úgy hiszik, hogy elõnyös számukra, a sikeres propagandának figyelembe kell vennmi azok személyes érdekét, akiket meg akar gyõzni.
58. A zsarnokságok elõírják, hogy mit gondoljunk; a szabad emberek gondolkozni tanulnak.
59. Óvakodjunk azoktól az emberektõl, akik szavakkal növelik vagyonukat. Különösen óvakodjunk az olyan ügyvédektõl és papoktól, akik tagadják a természet törvényeit.
60. Az a hazafit, akit az inkvizítor vagy a hóhér bárdja alá vezetnek, a leghangosabban régi barátai és szövetségesei ítélik el; így akarják sorsát elkerülni.
61. A béke édes Istennõje csak a háború harcrakész Istenének védelme alatt élhet.
62. A nemzet alaptörvényének félreérthetetlenül és visszavonhatatlanul meg kell azt a homogén faji, kulturális csoportot határozni, melynek javára alkották, és hogy a nemzet további fönnállása kizárólag annak a csoportnak a jólététõl függ.
63. Amelyik kultúra vagy faj megengedi, hogy mások irányítsák az alantiak egyikét, pusztulásra van ítélve:- információs intézmények.- oktatási intézmények- vallási intézmények- politikai hivatalok- pénzcsinálásuk- jogrendszerük- kulturális intézményeik- gazdasági életük
64. A törvényekhez önmagukban kevés magyarázat kell. Jelentésük megmásíthatatlan egyszerûségében és hatásában.
65. Az emberek érzelmeit a kimondott szó jobban megmozgatja, mint az írott. A hatalmon levõ zsarnokság erõteljesebben tud máshitûek gyülekezetére reagálni, mint könyvekre vagy irományokra.
66. Egy nemzet szerves alaptörvénye, vagy bármilyen törvény pontosan annyira maradandó, mint az akarat és az erõ annak betartatására.
67. Fegyvertelen és nem harcias nép rabszolgává lesz.
68. Néhányan azt mondják, hogy a toll erõsebb fegyver a kardnál. Lehet, hogy ez igaz. De a tollat kard nélkül nem tisztelik.
69. A zsarnokságokat lépésrõl lépésre hozzák létre, és nemes szóvirágokba burkolják.
70. A terrorista és a hazafi közötti különbséget a sajtó uralma teszi ki.
71. Az õrök, vezetõk ítélete a természet törvényeit kell, hogy tükrözze és az értelem kell, hogy átitassa õket.
72. A materializmus alacsonyrendû és bomlasztó. A nemzet õreinek folyamatosan óvni kell a nemzetet és harcolni a nemzetben levõ materialista szellem ellen. Ha valaki becsületes úton jut gazdagsághoz a saját és családja jóléte érdekében, ez nem kifogásolható. A kizsákmányolás, különösen az uzsora és spekuláció, pusztító a nemzetre.
73. A materializmus célja mesterséges állapot létrehozása gazdagság és tulajdon útján. Az igazi szociális állapotot a család, faj és nemzet szolgálata adja.
74. A materializmus nyilvánvaló szükségtelen fogyasztást eredményez, amely végül a természet megerõszakolását jelenti és a környezet pusztítását. Természetellenes. A nemzet igazi vezetõinek nem szabad a materializmustól szennyezetteknek lenniük.
75. A kereskedõ vagy eladó feladata a csere létrehozása- Olyan kereskedõket, akik szükségtelen fogyasztást vagy anyagiasságot hirdetnek, nem szabad eltûrni.
76. A pénz egyetlen megengedett használata az, hogy az árucsere eszköze legyen, más használata, különösen az uzsora, törvénytelen. A kamatszedés (uzsora) bármilyen százalékban komoly bûn, melyet nem szabad eltûrni.
77. Egy olyan nemzet, melynek arisztokráciája a pénz, ügyvédek és kereskedõk, zsarnoksággá fog válni.
78. Az uzsorán alapuló központi bankrendszer legegyszerûbb leírása: A bankárok a nemzet vagyonát szeretnék kölcsöneik biztosítékaként. Több pénzük van a kamatokból, mint amit kiadnak kölcsönbe. Így végül a bankok bekebelezik a nemzetet.
79. Uzsora (kamat), infláció és nagy adók lopás, melyet csalók hoznak létre, és ezek megsemmisítik a nemzet erkölcsét.
80. Olyan gazdagságot, mely áldozatok vagy becsületes munka nélkül jött létre, általában rosszra használnak.
81. A természetben semmi sem állandó; vagy növekszik és fejlõdik, vagy zsugorodik és eltûnik.82. A tiszteletet meg kell szolgálni; nem lehet megkövetelni vagy feltételezni.
83. Kerülje el a gonosz embereket, mert mérgük önt is megmérgezi.
84. A magasabbrendû ember jele az önfegyelem.
85. Az embert barátságosságán lehet mérni, melyet baj esetén mutat.
86. Az ostoba az embereket szavaikon méri. A bölcs tetteiken és eredményeiken méri õket.
87. Kapcsolatainkban vagy kölcsönhatásainkban, mint mindenütt a természetben minden akciónak megvan a reakciója. amit elvetünk, azt aratjuk le, ha nem mi, akkor mások,
88. Egy beteg és halódó fajnak a jelei a következõek. Ha bármelyiket észreveszi, védekeznie kell:. az alapító faj keveredése és süllyedése- a család lerombolása- elnyomó adózás- a törvényes szervek korrupciója- terror és elnyomás azok ellen, akik óvnak a nemzet hibái ellen- erkölcstelenség, iszákosság, kábítószerek, stb...- gyerekhalál (ma magzatelhajtásnak mondják)- a pénz romlása (infláció vagy uzsora)- idegenek beszivárgása az országba, idegen kultúra- materializmus- idegen háborúk- olyan vezetõk, akiknek csak a gazdagság és saját dicsõségük számít- homoszexualitás- olyan vallás, mely nem a természeti alapokon nyugszik