Nem sokkal az új kormány megalakulása után írta alá Kamarás Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója azt a szerződést, amellyel egy legalább félmilliárd forintos budai, XII. kerületi állami ingatlant térítésmentesen átad a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványnak.

Az ingatlan a volt kanadai nagykövetség épülete volt. Kamarás Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. június 12-i hatállyal felmentett vezérigazgatója, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) társelnöke és a kiemelkedően közhasznú szervezet alelnöke, Kardi Judit szerződést kötöttek egymással június 9-én, egy állami vagyonba tartozó ingatlan ingyenes alapítványi tulajdonba adásáról.

Nevezettek Budapest egyik legértékesebb részén, a XII. kerületi Budakeszi úton lévő lakóházról és a hozzá tartozó udvarról állapodtak meg.

Kamarás Miklós, a 2009-es zárszámadási törvényre hivatkozik, amely előírja, hogy melyik egyháznak mely ingatlan jár vissza. A vagyonkezelő volt elnöke szerint „az égadta világon semmiféle összefüggés nincs”, hogy június 9-én írta alá a szerződést és két napra rá már távozott posztjából.

A Magyar Nemzet birtokába jutott szerződés szerint a 4500 négyzetméter alapterületű ingatlan bruttó értéke 560 millió forint, azt a közalapítvány – az állami vagyonról és a 2010. évi költségvetésről szóló törvények rendelkezései értelmében – kulturális, szociális és hitéleti célra használhatja.

A megállapodásnak azonban van két olyan pontja is, amelyek az ingatlan értékesítésére is lehetőséget biztosít. Amennyiben a közalapítvány kulturális, szociális és hitéleti céljait másképp nem tudja ellátni, eladhatja a budai ingatlant az MNV „egyidejű tájékoztatása mellett”. Ha az értékesítés öt éven belül történne, akkor az innen származó bevétel ötven százalékát a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványnak be kellene fizetnie a központi költségvetésbe – írja a lap.

További érdekesség(ek) az origo-ról: Az 1947-es párizsi békeszerződés ugyanis kimondta, hogy nem szállhat az államra a holokauszt idején megölt magyar zsidók vagyona. (Más esetben, ha valaki örökös nélkül hal meg, akkor hagyatékát az állam kapja.)

Ezek a vagyontárgyak egy 1997-es törvény szerint a MAZSÖK-öt illetnék meg, 2003 végéig azonban a közalapítvány nem kapott olyan hagyatékot, amelyeket az állam azóta szerzett meg, és nem is született erről jogszabály. Ennek a helyzetnek a rendezése mellett az ÁSZ többek között azt is javasolja a kormánynak, hogy adjon támogatást a közalapítványnak lerobbant ingatlanai felújításához.

A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványt a kormány hozta létre még 1997-ben az 1947-es párizsi békeszerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésére.

A közalapítvány célja – a szervezet hivatalos honlapja szerint – többek között az, hogy megteremtse a lehetőségét annak, hogy a fasiszta rendszerekben szenvedő zsidók és azok utódai “újjászervezhessék vallási, kulturális, oktatási rendszerüket, erősíthessék zsidó identitásukat”. A MAZSÖK azon kevés közalapítványok közé tartozik, amelyek az állami források mellett külső pénzt is kapnak.

Takács Tamás
sit-e.hu