A „hukúmá” (الحكومة), azaz az egyiptomi kormány a tegnapi nap folyamán erőteljes ellentámadásba lendült. A hírek arról szólnak, hogy „kormánypárti tüntetők” csaptak össze a napok óta a kairói Táhrír (Szabadság) téren tüntető emberekkel. Egyiptom sorsa valószínűleg a pénteki imanapon dől el.

Tegnap óta újból elérhető az internet és a Facebook Egyiptomban, így több ismerősömmel tudtam beszélni. A helyzet már korántsem olyan biztató, mint pár nappal ezelőtt. Úgy néz ki, a kormányzati propaganda az állami csatornákból rengeteg embernek meg tudta kavarni a fejét. Ehhez elég volt annyi, hogy civil ruhás rendőrök tömege, akik magukat Mubárak-párti átlagembereknek próbálták álcázni, bevonult az egyiptomi forradalom jelképévé vált Táhrír térre, ahol brutális támadást indított botokkal, késekkel, kövekkel és egyéb őskori szerszámokkal a napok óta békésen demonstráló emberek ellen.

Huszni Mubárak ezzel azt akarta sugallni, mint amikor visszavonta a rendőrséget, és fosztogatókat, szökött rabokat szabadított a városra, hogy ha ő elmegy, káosz és bizonytalanság szabadul Egyiptomra. Sajnos ez a szánalmas módszer sok emberben félelmet keltett, akikkel beszéltem, és már azt mondják, hogy jobb lenne, ha Mubárak tényleg maradna szeptemberig, hogy megmaradjon a stabilitás, és utána az emberek szabad választásokon új elnököt választva leváltják majd a kormányzó Nemzeti Demokrata Pártot is. Sokan azt a képtelenséget állítják, valószínűleg az állami televízió propagandájától ihletve, ha Mubárak lemond, akkor Amerika, vagy Izrael katonailag megszállja őket. Aki egy kicsit is tud gondolkodni, az tudja, hogy ennek semmi esélye. Amikor próbáltam rávenni több embert, hogy az állami televízió helyett nézze inkább az Ál-Dzsázírá tévécsatornát, ugyanazt a kormányzati szöveget mondták, hogy az Ál-Dzsázírá zsidó tulajdonban van, hazugságokat terjeszt, és zavart akar kelteni Egyiptomban. 

Természetesen az sem igaz, hogy az Ál-Dzsázírá szinte az egyetlen arab hírcsatorna, amely végig a Mubárak ellen tüntetők pártját fogta, ezért is tartóztatták le több tudósítóját Kairóban, és zárták be az irodáját. Sajnos mindezeket olyan emberektől hallottam, akik egyáltalán nem Mubárak támogatói, azt akarják, hogy elmenjen, de most egy picit mégiscsak maradjon, legalábbis szeptemberig...

Ahogy ismét elérhetővé vált az internet, a kormány ott is ellentámadásba lendült, a tüntetők eddigi legfőbb fegyverének számító Facebookon rengeteg helyen megjelent az elnök képe olyan szövegekkel, mint például „sajnáljuk, elnök úr ”, „Szeretünk, elnökünk” és ezekhez hasonlók. Továbbá elszaporodtak a Mubárak-párti csoportok és oldalak. Bár semmi kétség, hogy nem fogják tudni felvenni a versenyt a több százezer tagot számláló kormányellenes csoportokkal, de arra alkalmasak, hogy azt sugallják, vannak még Egyiptomban, akik szeretik Mubárakot. 

Hogy merre tovább, most nagyon kétséges. Az ellenzék jelenlegi vezéralakja, Mohámmád el-Baráda'í (محمد البرادعي) nem élvez jelentős támogatást a nép között, sokan azt állítják róla, hogy nem ért a politikához, illetve mivel egészen eddig külföldön élt, nem ismeri eléggé Egyiptom helyzetét, így aztán kétségbe vonják, hogy képes lenne egy átmeneti kormányt vezetni a választásokig.

Viszont ha Mubárak marad szeptemberig, megvan az esélye, hogy hatalmát átörökítse egy pártjához tartozó emberre, és a maradék fél évet arra használja fel, hogy még többet tegyen félre a békés, visszavonult öregkorra. Arra sem adott ígéretet, hogy a szeptemberi választások valóban demokratikus választások lesznek-e, vagy ugyanolyan bohózatok, mint az eddigiek voltak, amikor az elnök és pártja mindig fölényesen nyert. Mubárak továbbá kijelentette, hogy „egyiptomi földön fog meghalni”. Ez azt a kérdést veti fel, hogy mi lesz Mubárakkal, miután lemond a hatalmáról. Harminc év önkényuralom után, felelősségre vonás nélkül fogja élvezni az ország rabolt pénzét, és tengeti majd hátra levő éveit egy alexandriai tengerparti villában, úgy, hogy több ezer ember halála szárad a lelkén? De meg lehet halni egyiptomi földön egy börtöncellában, illetve az akasztófán is, ami az egyiptomi nép igénye lenne, de Mubárak magabiztosságát nézve biztos, hogy emiatt nem is aggódik, magyarán szólva már előre tud valamit, amit mi még nem.

Egyiptomban a helyzet egyre bonyolultabbnak tűnik, ám szerintem a pénteken, a muszlimok legfontosabb heti imanapján eldől a Nílus-parti nagy arab ország további sorsa. 

Kovács Ahmed Miklós - magyarországi, jobbikos muszlim