Forintosítaná a devizahiteleket a kormány - jelentette be Matolcsy György az egyik kereskedelmi televízióban szombaton. A leendő gazdasági miniszter ezzel lényégében a Jobbik megoldási javaslatát tette magáévá. Vona Gábor az elmúlt hetekben több fórumon is sürgette a devizában felvett kölcsönök összegének forintra való átváltását, melynek költségeit a bankok állnák.

A devizaalapú kölcsönök forintosításával mentené a lakáshiteleseket a hamarosan felálló új kormány. Az elképzelés megvalósítására több módszer is szóba jöhet, egy tömeges átváltás azonban mindenképpen százmilliárd forintos nagyságrendű költséggel jár.

Egy „állami devizakövetelési alap” felállításáról beszélt a TV2 tegnap reggeli adásában Matolcsy György. A leendő nemzetgazdasági miniszter szerint Görögország és más mediterrán uniós államok problémái, illetve ezeknek a forintárfolyamára gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt lehetőséget kell adni a devizaalapú jelzáloghiteleseknek arra, hogy kérhessék hitelük forintosítását.

Ebben játszana – közelebbről egyelőre meg nem nevezett – szerepet az alap, a részleteken még dolgoznak. – Ez sokba kerül majd a bankrendszernek, talán az államnak is, de a devizahiteleseket ebből a helyzetből ki kell mentenünk, az a vihar, ami most jön, nem érinthet másfél millió magyart – tette hozzá Matolcsy György.

A lakossági devizahitelek forintosítása nem először kerül szóba, több mint egy évvel ezelőtt Orbán Viktor Fidesz-elnök már javasolta az átváltást, s nagyjából egy időben a kormány elé is bekerült egy ilyen tárgyú elképzelés. A devizahitelek forintalapúra váltására persze most is van lehetőség a bankoknál, ám ezzel csak igen kevesen élnek, hiszen ezzel egyrészt realizálják az árfolyamveszteséget, vagyis a törlesztőrészlet akkor sem csökken, ha a forint visszaerősödik, másrészt a piaci alapú forintkonstrukciók kamata még mindig magasabb, mint egy hasonló, de svájci frankban jegyzett kölcsöné, így a havi terhek a kamatkülönbözet miatt még tovább nőnek.

A megoldást nyilván az jelenthetné, ha az állam vagy maguk a bankok részben vagy teljes egészében átvállalnák ezt a különbözetet, mivel az ügyfeleknek csak úgy éri meg váltani, ha törlesztőrészletük legalább az adott szinten marad.

A Pénzügyminisztérium (PM) tavaly márciusban meg is vizsgálta, hogymennyibe kerülne a devizaalapú lakáshitelek forintosítása olyan feltételek mellett, amely még az ügyfelek nagyobb része számára is elfogadható lehet. A tárca több verziót is megvizsgált: nagyobb árfolyamkedvezményt, magasabb kamattámogatást, illetve ezek egyfajta kombinációját. A PM úgy kalkulált, hogy az ügyfeleknek ne kelljen az eredetinél 30 százalékkal magasabb törlesztőrészletet fizetniük, amely a vegyes verzió esetében tízszázalékos árfolyamkedvezményt és 7,5 százalékos támogatott kamatot jelent.

A számítások szerint az összes devizaalapú lakáshitel átváltása esetében az árfolyamkedvezmény egyszeri, 250–300 milliárd forintos kiadást jelentene, míg a kamattámogatás évi 200 milliárdot emésztene fel.

Matolcsy György az interjúban ugyan csak a lakáshitelekről beszélt, de azok ugyanúgy elveszíthetik otthonukat, akik devizaalapú szabad felhasználású jelzáloghitelben ülnek, ez pedig közel ugyanakkora kört érint, vagyis így a költségek az említett duplájára is nőhetnek. (Az MNB március végi adatai szerint a lakossági devizaalapú lakáscélú hitelek állománya 2510 milliárd, míg a szabad felhasználású devizaalapú kölcsönöké 2080 milliárd forint volt.)

A bankároknak nem tetszik

Bármilyen megoldást válaszszon is a Fidesz-kormány, az garantálható, hogy bankoknak nem fog tetszeni – s nemcsak azért, mert sokba kerülhet nekik, ahogyan arraMatolcsy György utalt. A téma szóba került a Portfolio. hu szerdai konferenciáján is. Király Júlia, az MNB alelnöke úgy fogalmazott, hogy a devizahitelezés kockázatainak megszüntetésére nem jómegoldás a kölcsönök forintalapúra váltása, ennek ugyanis „mérhetetlen költségei” lennének. – A devizahiteleseket nem kell szabályozással megkülönböztetni a forinthitelesektől, ezt utóbbiak nevében is kikérném – mondta.

Gyuris Dániel, az FHB vezérigazgatója szerint a devizahitelesek helyzetét az adós és a bank viszonyát jelentő kölcsönszerződés keretei között kell rendezni, erre épülhet rá egy állami eszközrendszer, melynek a szociálpolitikai szempontok részei lehetnek. Papp Edit,az Erste elnök-vezérigazgatója szerint a pénzintézetek által bevezetett átsrukturálásokkal kezelhető a probléma, s bár adott esetben forintra is átválthatók a devizahitelek, ám ez valószínűleg nem oldja meg a fizetésképtelenségi problémát.

A Magyar Bankszövetségnél igen szűkszavúan reagáltak a Matolcsy György által elmondottakra. Müller János vezető tanácsadó csupán annyit mondott, hogy várják a hivatalos, kidolgozott javaslatot. Emellett emlékeztetett arra, hogy a szövetség még tavaly javasolta a kormánynak, hogy hozzon létre egy alapot a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek ingatlanjainak megvásárlására. Az elképzelés szerint az alap a tulajdonába került lakást bérbe adta volna az adósnak, így az az otthonában maradhat.

barikád.hu