• Publicisztika

“A te atyádfiától ne végy kamatot: se pénznek kamatját, se eleségnek kamatját, se semmi egyébnek kamatját, a mit kamatra szokás adni. Az idegentől vehetsz kamatot, de a te atyádfiától ne végy kamatot, hogy megáldjon téged az Úr, a te Istened mindenben, a mire kinyujtod kezedet, azon a földön, a melyre bemégy, hogy bírjad azt.” (V Mózes 19-20)

“Uzsorára adott és kamatot vett: és az ilyen éljen? Nem él! Mindezeket az útálatosságokat cselekedte, halállal haljon meg, az ő vére legyen ő rajta!“ (Ez 18,13)

“Akik uzsora kamatot habzsolnak, úgy támadnak fel a túlvilágon, mint az, aki vergődik a sátán érintésétől, azért, mert azt mondták: "Az adásvétel ugyanolyan, mint a kamat." Allah azonban megengedte az adásvételt, ám megtiltotta az kamatot. Aki intést kap Urától és véget vet annak, ami megtiltatott neki, annak maradjon meg az, ami a tiltás előtt történt. A végső döntés felőle Allah kezében van. Akik azonban a tilalom után visszatérnek az uzsora kamat habzsoláshoz, azoknak a tűz lesz az osztályrészük és benne égnek örökké.” (A Tehén szúra, 278)

Az Újszövetség nem fogalmaz meg semmit a hitellel és a kamattal kapcsolatban, mivel elvileg a kereszténynek a vagyonközösség elve miatt nem is lehetne olyan vagyona, amit hitelre helyezhetne ki. Ezért elvileg nem fordulhatna elő olyan helyzet, hogy keresztény hitelez kamatra kereszténynek. Emiatt a keresztény embernek egy keresztény államban nem lehet hiteltartozása, sem kamattartozása, de a hitelből és a kamatból származó bevétele sem.

Aquióni Tamás véleménye szerint az idő Istené, és ezért az idő múlása után nem lehet kamatot szedni, vagyis a kamat törvénytelen.

Akárhonnan is közelítjük meg a kérdést, azt látjuk, hogy a hitel és a kamat a keresztény szellemiséggel ellentétes. A hitel és a kamat rabságában vergődő nemzet azért juthatott erre a sorsra, mert az Isten értékrendjét elutasítva kiszolgáltatta magát a sötétség erőinek. Rabságba is jutott. A szabadság útja egyedül az, ha a nép visszatér Istenhez, és az igazság szellemisége szerint semmisnek nyilvánítja a tartozásokat, elenged minden hitelt és kamatot.

Ez is egy olyan ügy, amelyben az állítólag keresztény egyházaknak fel kellene emelniük a szavukat, mégsem teszik.

Az iszlám szintén elutasítja a kamatszedés nyugati gyakorlatát, és könnyű belátni, hogy ezzel egy élhetőbb világot valósított meg ezen a téren, mint amilyen a jelenlegi európai viszonyok közt tapasztalható.

És akkor vegyük szemügyre az Ószövetségi részeket. A Mózes könyvében megfogalmazott tiltás arra vonatkozik, hogy zsidótól nem lehet kamatot szedni, a nem-zsidóktól lehet.

A mai világban ez annyit jelent, hogy a zsidó kaphat kamatmentes támogatást, a nem zsidó nem kaphat. Ha visszaemlékszünk a történelemben és a közelmúltban tapasztalt példákra, hogy a zsidó származású gyárosok, vállalkozók milyen kedvező feltételekkel kaphattak hitelt, míg senki más nem, akkor láthatjuk, hogy ezeknek a szabályoknak a betartása a zsidók számára ma is elsődleges. Nyilvánvalóan az idézet végén lévő részt sem a történelmi Izrael földjére értelmezik (“a te atyádfiától ne végy kamatot (…) azon a földön amelyre bemégy, hogy bírjad azt”), hanem minden országra. Vagyis a mai zsidó észjárás szerint: amelyik földre bemegy akár csak egyetlenegy zsidó is, oda azért megy, hogy ott uralkodóvá váljon, és kamatot szedjen, az ott élőket kamattal és uzsorával tegye a szolgájává.

Ezékiel próféta szavai szerint a zsidótól kamatot szedő zsidót halállal kell büntetni.

Nyilvánvaló tehát, hogy a kamat a hitetlenek büntetése, mivel a hit minden formája a magas kamat és az uzsora ellen van. Ezért a jövő hungarista államában a kamatrabszolgaság és az uzsora elképzelhetetlen. A jelenlegi magas kamat és uzsora törvénytelen, ezért minden ilyen jellegű kamattartozást és hitelt azonnali hatállyal semmisnek fogunk nyilvánítani!

Tamási Attila – Jövőnk.info