A legújabb holodogma cáfolata, avagy miért „nem védte meg a magyar állam a saját polgárait”?
A holokauszt-vallás legújabb kőbe vésett
hittétele a következőképpen szól: „A magyar állam nem védte meg saját
polgárait 1944-ben”. Ezt a blődséget hajtogatják most a cionisták,
valamint a zsoldjukban álló politikusok és értelmiségiek. A dogma kettős
tanulságot kíván a fejünkbe sulykolni: az egyik, hogy a „zsidók is a
nemzet részei”, a másik pedig, hogy a magyarságot kollektív felelősség
terheli „hatszázezer zsidó kiirtásáért”. Természetesen ennek a ránk
erőszakolni kívánt újabb holodogmának vajmi kevés köze van a valóságos
történelmi eseményekhez.
Vegyük sorba az alapvető történelmi tényeket, és a belőlük levonható logikus következtetéseket:
1. Magyarország kis ország, hadserege a németek
katonaságával aligha volt összemérhető. Ezért teljes mértékben
reménytelen, öngyilkos vállalkozás lett volna fegyveres erővel
szembefordulni a németekkel a zsidók megmentése érdekében.
2. A zsidók magyar állampolgárok voltak, ennek
ellenére érdekeik nem estek egybe a magyarokéval. (Ami korábban is
világosan megmutatkozott, legfőképpen a Károlyi-féle hatalomátvétel,
illetve a Tanácsköztársaság idején.) A zsidók az angolszász-szovjet
szövetség győzelmét várták és remélték (hiszen a nemzetközi zsidóság
ennek a szövetségnek az összekovácsolója és vezető ereje volt), míg
Magyarország csakis akkor bízhatott Trianonban elveszett területei
legalább egy részének visszaszerzésében, valamint a bolsevik veszedelem
elhárításában, ha a Németország vezette koalíció arat diadalt. (Vagy
legalább egy tisztességes megegyezéssel sikerül lezárni a háborút.) A
zsidóság deportálására tehát a háború körülményei között végleg elfajuló
(bár már korábban is megmutatkozó) érdekellentétek következtében került
sor, és tévúton jár az, aki valamiféle érthetetlen fanatizmussal és
gyilkos őrülettel magyarázza.
3. Ha a zsidóság vonatkozásában állandóan azt
hajtogatják, hogy „nincsen kollektív büntetés”, akkor ugyanezt az
alapelvet alkalmaznunk kell a lemészárolt drezdaiak, hamburgiak,
nagaszakiak, hirosimaiak, budapestiek, győriek (és persze a bűnössé
nyilvánított magyar nemzet egészének) esetében is. Sajnos a háború egész
népeket kollektíven büntet, de ez nem valamiféle speciális német vagy
magyar „kegyetlenkedés” vagy „fanatizmus” következménye.
4. Azért is képmutatás a magyar hatóságok fejére
olvasni a németekkel történő „kollaborálást”, mivel a zsidóság
befolyásos vezetői is tárgyaltak és egyezkedtek a hazánkat megszálló
németekkel. Ha a zsidók bármiféle cselekedete (legyen az erőszakos,
legyen az kollaboráció, vagy bármi) mindig igazolható a „zsidóság
érdekével”, akkor a magyarok tetteinek megítélésénél is figyelembe
kellene venni a „magyarság érdekeit”.
5.. Ha elítéljük a németeket és magyarokat a
zsidók deportálásáért, akkor pontosan ugyanazon az erkölcsi alapon kell
elítélnünk a szövetségeseket a német, magyar, japán városok polgári
lakosságának bombázásáért, a német és magyar lakosság háború után
történt kitelepítéséért, az oroszokat az ellenségessé nyilvánított népek
tömegeinek munkatáborokba kényszerítéséért, a nők millióinak
megerőszakolásáért és az indokolatlan vérengzésekért. (Mint amilyen pl.
Katynban történt.) .
6. Amennyiben újra és újra hamut kellene szórni a
fejünkre azért, mert 1944-ben a „magyar állam nem védte meg a saját
polgárait”, akkor miért veszi a nyugati világ a legteljesebb mértékben
természetesnek, hogy Izrael másodrangú polgárként bánik saját palesztin
lakosságával? Miért nem téma a nyugati világ közbeszédében az a tény,
hogy Izrael évtizedek óta nem védi meg saját polgárait?
7. Tekintetbe véve, hogy a mai magyar állam
képtelen megvédeni polgárait a harácsoló bankárokkal és a
cigánybűnözőkkel szemben, mennyire hitelesek azok a politikusok, akik
megsemmisítő ítéletet mondanak a magyar államot a háború körülményei
között irányító személyek, sőt az akkor élő magyarok cselekedetei
felett?
Perge Ottó - Kuruc.info
Kapcsolódó hírek:
Ami fontosabb, mint a holokauszt: a száz évvel ezelőtt kitört világháború elhallgatott tanulságai
Részletek az Első Nemzetközi Zsidóellenes Konferencia gyűlöletkeltő nyilatkozatából
Bécsi cukrászda helyett újabb holokauszt-agymosó programokkal kedveskedik az EU a tagországoknak
Íme Európa "legfeketébb báránya", az új közellenség: az egyetlen német nemzetiségű "náci" képviselő az EP-ben