Történelmünk során rengeteg művészeti stílus alakult ki. A pusztító és ártó jellegűek csak ott jöttek létre, ahol nagy volt a szabadkőműves befolyás. Tehát például Franciaországban. Nem is kell különösképpen kitérnem az avantgárd szó jelentésére. Ennek irányzatai semmi jót nem szolgáltak, sőt mi több, lelkesen támogatták a degenerált művészetet, s olyan képeket alkottak, amit egy majom is megfesthetett volna. 1930-ban azonban a stílus hanyatlani kezdett, érthető, hisz a világban nemzetiesedtek az országok, s nemet tudtak mondani ezeknek, ám mikor legyőzték őket, egy kis időt várva, 1960-ra visszatért neoavantgárd néven, s erősebb lett, mint valaha. Ma a modern művészet korát éljük. Valójában ez nem is művészet, hanem pont hogy a művészet, a szépség és az alkotás kigúnyolására és lealjasítására jött létre. Most nézzük meg a 30-as évek előtt, mi is volt a művészet:

Dadaista, szürrealista, kubista, konstruktivista művészet

És most nézzünk meg pár modern „festményt”. Az olvasó is szebbet tud alkotni.

A múltkor hazafelé menet megpillantottam egy kiállítást, s a képeken ledöbbentem. No nem azért, mert annyira jók voltak, hanem hogy ennyire drasztikusan kifordult önmagából Európa művészete. Sok helyen például a kereszténységet is kigúnyolták. Ilyet már az Iszlámmal is tettek, amit a muszlimok nem felejtenek el egyhamar…

1960 egy nagyon fontos évszám, mert ekkor indult el egy újabb liberális lökethullám a művészetben, aminek köszönhetően például a hippi felfogás is teret nyert. Ironikus, de az algiz - jelentése az élet, mert úgy néz ki, mint egy fa – megfordított verziója a halált jelképezi, a peace jel annyival különb, hogy meg van toldva egy körrel körülötte. Germán rúnaírásban ismert. Tehát mikor a háború ellen tiltakoztak, közben ez minden fiatalon rajta volt, s ezzel társadalmilag lezüllöttek, drogoztak, ittak, szexuálisan erkölcstelenül kicsapongtak. További erkölcstelen életvitelű stílusok az anarchisták, skinheadek/konzumnemzetiek, akik a szabadkőművesek bábjai. A graffiti is a 60-as években terjedt el, ahogy a rapp bűnözői eredetű műfaj is ekkor jutott el a fehér emberekhez. Nyugodtan lehet még keresni, mert van rengeteg példa, a különböző elektronikai zenék csak a jéghegy csúcsát képezik. Wagner mit szólna?

Épületeknél is láthatjuk, hogy a mai épületek szimplán üvegházak vagy dísztelenek, „modernek” lettek. Régebben még volt szépsége, díszelemei, ma, feltéve ha ilyet is készítenek, undorító. A Las Vegasi művészet pedig még annál is inkább, mert a pénz miatt a kaszinókat a történelmi nagy hatalmak épületeivel díszítik, piramisokkal, görög-római istenekkel, kínai mintákkal, tehát az egészből gúnyt űznek. Filmművészetükről ne is beszéljünk, elég, ha összevetjük az orosz filmművészettel.

Az öltözködés sem különb. Az alsónadrág kilóg a farmer alól, akárcsak a gettókban a négereknél. A színkavalkád, amit hordani képesek, felér egy bohóc ruhájával. Nagy kereszt a nyakukon, közben ateisták. A telenyomott pentagrammos mintájú ruhák meg csak tarkítják a látványt a palesztin sállal vegyülve (sok zsidó is hordja a nyugati államokban). Szemük alól nem látnak ki, mert eltakarja a hajuk, néha még magát a nemet se lehet megkülönböztetni. Az emoság, mint kiábrándulást az életből, már annyira megtapasztalták a tizennégy év alattiak, amennyit eddig éltek, ha csak a felét tudnák annak, mi folyik az életben, megőrülnének. A tetoválás, piercing és fültágító mára már nagyon elterjedt, a raszta hajról ne is beszéljünk. Nos ezek mind Afrikából származnak, ahol még kultúraépítő eszközök is, mivel a vadászat eljárásaihoz és ősi hiedelmeikhez használják (még ha számunkra szokatlan is). Ma már értékelhetetlen, kulturálisan összeegyezhetetlen divat, hisz szellemileg ezek alacsonyabb nemzetekből erednek, amit a nyugati világ zombi módjára majmol a másiktól. Az Iszlám országaiban, Indiában, Kínában, Oroszországban miért nincs ekkora súllyal jelen? Sőt van, ahol egyáltalán nincs. Japánban meg miért van több, mint ezen országokban? Jobban tud rá hatni az USA művészete. A mostani fiatalok is Japánt, mint az anime (japán stílusú rajzfilmek összefoglaló neve) baromságait követik, úgy öltözködnek, közben életükben soha nem volt rajtuk – még farsangkor se – nemzeti ruha.

Nagy munka lesz, ezt a felszalámizott magyar társadalmat megmenteni a fertőtől, mert ez a szabadkőművesség célja, hogy ne léphessen fel egy egységes gondolkodású nemzet, ha hívja a kor parancsolata. Majd meglátjuk!

Széles Krisztián - Jövőnk.info