Ahogy azt korábban megmondtuk, az európai adósságválság és a nyugati világ pénzügyi válsága a szabadkőműves vezetés alatt álló államok kormányzatainak nyílt egyesítése irányába való terelgetésre van felhasználva, úgy az amerikai médiában, mint az európaiban. A magyarországi fősodratú médiában is egyre rendszeresebben foglalkoznak Soros György kijelentéseivel, aki mint "bölcs guru" irányadóként van felmutatva az egységes európai állam képére továbbra is bizalmatlanul tekintő "magánbefektetőknek".

Soros legutóbb felkapott nyilatkozata szerint azonnali összeomlásra kell számítani abban az esetben, ha a pénzügyi válságra az egyes tagállamok önálló, általa következetesen nemzetinek nevezett megoldásokat keresnek. Minden tagállam vezetői tisztában vannak ugyanis a közelgő összeomlással, és bármilyen fegyelmezetten is ment végbe a nemzetgazdaságok leépítése, az egyes tagállamok vezetői az utóbbi időben mintha elbizonytalanodtak volna. Ezt Soros is megemlíti egy korábbi nyilatkozatában: felrótta az európai politikai elitnek, hogy a "szükséges" lépéseket vonakodnak meghozni, és ha meghozzák is, csak az utolsó utáni pillanatban. Emiatt az eurózóna elhagyása szélén táncoló tagállamok pénzelése is akadozik.

Jól mutatja a cionista elit lehetőségeinek, eszköztárának fogyását, hogy bár Európában (és Magyarországon is) megjelent az az erő, ami természetéből adódóan mindig jóval korábban már tisztában van a következő két lépésükkel, ennek ellenére nem tudnak elvonatkoztatni az előre eltervezett forgatókönyvtől, az egyre gyakrabban felmerülő akadályok ellenére sem. Ahogy az "európai" elit lépései egyre kiszámíthatóbbá válnak, egyre inkább vonakodnak végrehajtani az előre eltervezett lépéseket, de más lehetőségük végül soha nem marad. A hatalom kényszerpályán van.

Soros szerint az európai adósságválság egyetlen megoldása, ha az Európai Unió tagállamai azonnal létrehoznak egy közös gazdasági kormányzatot, ami rendelkezik azzal a joggal, hogy számon kérheti az egyes tagállamokon az általa diktált költségvetési politika végrehajtását. A fősodrató média propaganda-irányvonalát most ez határozza meg, és addig lesz folyamatban a válságpánik fűtése, addig fogják híresebbnél híresebb személyek azt nyilatkozni, hogy szerintük az egyetlen megoldás az egységes európai kormányzat, ameddig az átlag választópolgár tudatába be nem vésődik, hogy nincs más lehetőség.

A nemzetállamok tudatos leépítése idején ez még gördülékenyen ment: egy-egy vezető személyiség felvetette az új ideát, ami meghatározta az irányvonalat, majd rövid és hatékony kampányt követően a nagy többség lelkesen megszavazta. A mostani helyzetben ez nem ilyen egyszerű. Az "európai" politikai elit tisztában van azzal, hogy nem rendelkezik a tömeg támogatásával, tisztában van azzal, hogy a nép ellenében megy. Akármilyen küldetéstudata is legyen az ilyen szabadkőműves vezetőknek, azzal tisztában vannak, hogy a köz nem szavazna meg még egyszer se európai uniós csatlakozást, se NATO csatlakozást, és minden egyes lépésükből - a piac irányítására tett elkeseredett kísérletek, illetve saját hatalmuk bebetonozása - az látszik, hogy bár tudják, hogy a tömeg irányítás nélkül nem képes a változtatásra, félnek a tömeg pusztító erejétől.

Soros kijelentéseinek csúsztatásai közül az első, amire fel kell figyelnünk, hogy nem mond semmi újat. Az európai lakosság tekintélyes része tisztában van azzal, hogy a jelenlegi állapotok tarthatatlanok, a rendszer működésképtelen. A média már elvetette az összeomlás képét az emberek gondolataiban, most az irányba tesznek lépéseket, hogy ezt a kívánt irányba használják fel. "Azonnali összeomlás várható, ha a tagállamok nemzeti megoldásokban kezdenek el gondolkozni". Jól látjuk, a tömeg véleményének formálásánál sokkal inkább szükség van az egyes tagállamok vezetőinek megfélemlítésére, mert jelen helyzetben fokozott kockázatnak tekinthető az önfejűség - hogy egy-egy vezető pusztán a tömeg erejétől való félelemből sokkal inkább foglalkozik saját hatalmának megtartásával, mint - ahogy Soros fogalmazott - az "európai projekt" megvalósításával. Emiatt aztán a "döntéshozók" egy része vonakodik kijelenteni olyan dolgokat, ami a tömeg támogatása híján - az első hazugságok utáni népszerűségvesztést követően - hatalma elvesztésével fenyeget. A tagállamok bábkormányainak egy-egy tagja részéről már megtörténtek a felszólalások, miszerint azonnal létre kell hozni az Európai Egyesült Államokat, mert ez a válságból kivezető egyetlen járható út - de ezek a hangok rendre elhalkultak, a kiváltani szándékozott nagy hatás elmaradt, ugyanis a vezetők többsége tisztában van vele, hogy számára ez milyen következményekkel járna. Az Európa-szerte futtatott, indikátorként is működő álnemzeti pártok tömegbázisának gyors növekedése pedig azt mutatja, hogy a tagállamok lakossága hivatalosan egyáltalán nem akar lemondani a nemzeti önrendelkezésről (bár a gyakorlatban ez nem sok változást jelentene, csak a már most is érvényben lévő rendszer hivatalossá tételét).

Egy másik fő csúsztatás, miszerint az egységes gazdasági kormányzat kiút lenne valamiféle elkerülhetetlen, sajnálatos módon létrejött problémából. Ezért most ismét emlékeztetnénk mindenkit (igen, Sorost is), hogy a nemzetállamok módszeres lebontásának célja a jelenlegi állapot volt. Az az állapot, hogy az Európai Unió valamennyi tagállama visszafizethetetlenül el legyen adósodva egy és ugyanazon pénzügyi központ felé, vagyis minden tagállam függjön a központi gazdasági kormányzattól, akár elfogadja hivatalosan is annak fennhatóságát, akár nem - miközben állami vagyon híján lehetőség sem marad egy hirtelen bekövetkező kilépésre. Egy valamit mondott még a "magyar" gazdasági elit bálványa (és más személyek is, többek közt a lengyel pénzügyminiszter): ha nem sikerül azonnal megvalósítani a közös kormányzatot és így kilábalni a válságból, Európában háború lesz.

Azon kívül, hogy ez a lakosság megfélemlítésének céljából is elhangozhatott (a tömeg fogadja el a kisebbik rosszat: inkább az Európai Egyesült Államok, mint egy újabb háború), ez a kijelentés egy nagyon is fontos dologra hívta fel a figyelmet. A szabadkőműves Európai Egyesült Államok felépítése végső szakaszába érkezett. A korábbi nemzetállamok gazdasága működésképtelen, valamennyi tagállam a központi gazdasági kormányzattól anyagi függésben van. A "nagy terv" most késélen táncol: vagy beadagolják a tömegeknek, hogy az európai nemzeteknek hivatalosan is fel kell adniuk az önrendelkezést, vagy felbomlik az eurózóna, felbomlik az Európai Unió területi egysége, és egyes tagállamok sikeres kitörési kísérlete esetén a cionista befolyás háttérbe szorulhat.

Amiről most igyekeznek elterelni a figyelmet az, hogy a rendszer most sebezhetőbb, mint valaha. Az eladósodott, önmagában már működésképtelen tagállamok pénzelése akadozik, ezekben az államokban a lakosság megélhetése akármelyik pillanatban teljes egészében megszűnhet, de a tömegek még nincsenek kellőképpen kondicionálva arra, hogy végleg feladják a nemzeti önrendelkezést. A cionista elit régóta dolgozik ezért a pillanatért, de most mégsem tudja kezelni a helyzetet, mert rendre előkerülnek a materializmus korlátai. Egyetlen tagállam kilépése esetén is megindulhat a láncreakció. Akkor pedig eljön a vér és a vas ideje - ami egyben utolsó lehetőség a magyarság feltámadására.

Nógrádi Tamás - Jövőnk.info