Dörzsölik már a markukat

A Magyar Nemzeti Bank, az Erste Group Bank, az MKB Bayerische Landesbank, az OTP Bank és a Creditanstalt bank elleni gyűjtőkereset szerint az alperesek vagy elődeik részt vettek a népirtásban, bűnrészesek voltak benne, és felbujtottak rá azáltal, hogy kifosztották a zsidó áldozatokat...

A felperesek, „a banki lopás holokausztáldozatai” 1944-es árfolyamon számolt 2 milliárd dollár vagyoni kár és a kamatok megtérítésére tartanak igényt. Ezenkívül büntető jellegű kártérítést is követelnek, amelynek összegét később állapítanák meg.

A csütörtökön, 10-cv-1884-es ügyszámon iktatott keresetet – akárcsak a másfél hónappal ezelőtt a MÁV-val szemben indított per esetében – Illinois állam északi kerületi bíróságán nyújtották be. A meseszerű perirat szerint a szóban forgó bankok vagy elődeik a magyarországi holokauszt „gazdasági karjaként” szolgáltak, ezáltal mintegy felbujtva annak „politikai karját”, amely ténylegesen elrendelte és fizikailag végrehajtotta a magyar zsidók tömeges deportálását Auschwitzba. A bankok kifosztották ügyfeleiket: eltulajdonították a zsidók bankszámláin levő vagyont, valamint a széfjeikben őrzött értékeket, köztük ékszereket, műtárgyakat és értékpapírokat.

Az állítólagos túlélők által beadott kereset szerint a bankok 1944-ben összeesküvésben vettek részt a nácik által megkezdett genocídium befejezésére. Gondoskodtak a zsidó közösségek fizikai megsemmisítéséről részben vagy egészben: lehetetlenné tették a holokauszt túlélőinek és örököseiknek, hogy valaha is visszatérjenek otthonukba vagy üzleti tevékenységükhöz az egykori Nagy-Magyarország területén.

A felperesek azzal vádolják a bankokat, hogy a nemzetközi jogot megsértve jogtalanul gyarapították vagyonukat a zsidóktól elrabolt értékekkel. A bankok és utódaik mindmáig folytatják az érintett zsidó csoport „népirtó megsemmisítését” egyebek mellett azzal, hogy törvényt sértve elutasítják a zsákmányolt vagyon visszaadását, azt hazudják, hogy nem szerezték meg azt, valamint szándékosan és jogtalanul titkolják az egykori vagyoni kimutatásokat. Az ellopott vagyonból a bankok befektettek, profitáltak, és tagadják, hogy tudtak annak létezéséről vagy nagyságáról.

A dokumentum szerint 1944-ben zsidó vagyont őriztek mintegy hatvan pénzintézetben, amelyek nevét felsorolják. A keresetet 25 többségében amerikai és izraeli állampolgár nevében (lehet, hogy a tudtuk nélkül, lásd kapcsolódó linkek) nyújtották be, felsorolva, milyen értékekkel rendelkeztek: vagyonos üzletembereket, kereskedőket és bankárokat fosztottak meg személyes és üzleti vagyonuktól.

(MTI)

Ajánló: Holokauszt-ipar - avagy a pénztőke vallása (X)

• Kiderült: egy nagy szélhámosság a MÁV elleni zsidó kereset
• Meghallgatás a MÁV holokauszt perében - már most milliókba kerül az ügy