Felháborodva értesült róla a liberális média, hogy a Gyulai Törvényszék nem oszlatta fel a Szebb Jövőért Egyesületet.

Egyben azt is kinyilvánította, hogy a feljelentés tárgyát képező tevékenység nem tekinthető általános jelleggel félelemkeltőnek. A Gyulai Törvényszék az ügy kapcsán egyben a cigányság definícióját is közölte, amin a liberálisok még jobban felháborodtak, mint magán az ítéleten. Ezzel a Gyulai Törvényszék úgy definiálta a cigányságot, ahogy a többségi lakosság látja.

Ebből a szempontból ez az ügy mérföldkőnek számít a magyar jogalkalmazásban, ami mindeddig a kisebbségek és befolyásos magánszemélyek érdekeit a többségi társadalmat érő atrocitások fölé helyezte.

„A »cigányság« mint kategória nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető, hanem az ekként jelzett életformát követő, faji hovatartozástól függetlenül a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, akik egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői” - áll a törvényszék ítéletében.

A felperes által rasszista viselkedésként leírt tevékenységről az ítélet indoklása kimondta, hogy "Egy ilyen megnyilvánulás ugyanakkor a törvényszék álláspontja szerint jellegénél fogva bár szorongást kelthet a helybeliekben, azonban maga a menetelés, nyilvános felvonulás jogát a gyülekezési jog garantálja." Amit úgy kell értenünk, hogy a rendezett sorokban tett "séta" egyedül a fent említett életvitelt folytató antiszociális elemek számára lehet félelemkeltő. Mivel a Szebb Jövőért Egyesület olyan helyszíneken tett "sétát", ahol az antiszociális elemek nagy számban jelen vannak, ezért a "félelemkeltés" relatívnak tekinthető, abszolút jelleggel nem lehet róla ítéletet mondani.

Egy többségi magyar lakosságú területen senkiben nem keltene félelmet a rendezett sorokban menetelő egyenruhások felvonulása, főként, ha azok a közrend fenntartásáért folytatják tevékenységüket. Az egyesület tevékenysége kizárólag azok számára okozhat félelmet, akiknek élete törvényszegések sorozatából áll, vagyis a közrend maga fenyegető számukra.

A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy a magyar jogalkalmazásban is várható az a fordulat, amit az orosz jog forradalmasítása indított el a kelet-európai államokban. Mikor megállapítást nyert, hogy Moszkva forradalmasíthatja a jogalkalmazást, pontosan erre gondoltunk. Teret fognak nyerni olyan jogértelmezések, melyek - bár kényszerből, de - a többségi társadalom érdekét a társadalomellenes csoportok érdekei fölé helyezik.

"Egy fecske nem csinál nyarat" - de csak idő kérdése, és jön majd a többi is.

Lehet úgy fogalmazni, hogy a magyar érdeket képviselő szervezetek érték el, kényszerítették ki ezt a változást, ami azonban megfelelő külpolitikai közeg nélkül soha nem bontakozhatott volna ki. Mostanra a hatalom kénytelen figyelembe venni, hogy a többségi lakosság rendet, biztonságot akar. Az a hatalom, ami ennek a követelménynek nem felel meg, közutálattal lesz övezve - és melyik politikus akarna egy választási vereséget?