Az ellenségem ellensége2010-04-06 20:01 barikád.hu 

Én igazán nem értem ezt a hajcihőt. Csaptak már pofán a politika hazug hullámai, de ilyen ízléstelen kamu kampányt még életemben nem láttam. Túl fiatal volnék? Lehet, de ahhoz sajnos nem elég hülye, hogy csak úgy ukmukfukk átlapozzak a Jobbikot ért támadások kereszttüzén, letudva felmerülő gondolataimat annyival, hogy áh, kampány van, majd elmúlik.

Nem tartozom azok közé, akik mint szektás hintalovak bólogatnak mindenre, amit pártjuk prominensei légbe kiáltanak, de az utóbbi időben, a Jobbikot ért támadásokat aligha hagyhatom szó nélkül. Mi ez a műbalhé? Komolyan a Jobbik a legnagyobb baja az országnak? A Fidesz és az MSZP szerint legalábbis igen. Értem én, hogy miért!

Veszélyes egy olyan párt, amelyik nyílt lapokkal játszik. Naná, hogy egyetlen párt képviselője sem mer nyílt vitába szállni a Jobbikkal, holott Vona többször szópárbajra hívta már Orbán Viktort, és Mesterházy Attilát is. Utóbbi úgy reagált, hogy „antidemokratikus” párttal ő bizony nem vitázik, előbbi pedig szóra sem méltatta a pártelnököt. Sokkal egyszerűbb nyolc év bevált módszere szerint hazudni és sarat dobálni, semmint a választókat sokoldalúan tájékoztatni.

Apropó nyolc év: számonkérés tervét épp a minap gondolta újra a Fidesz. Eszerint csak olyan ügyekben lép majd fel, amelyekben már vizsgálat, vagy büntetőeljárás is folyik. Tessék mondani, a többi, még nyilvánosságra nem került disznósággal mi lesz? Mi lesz a pátyi gazemberséggel, a főváros különböző mutyijaival, a 4-es metróval, a terézvárosi tolvajlásokkal és a többivel? És miért csak nyolc évre visszamenőleg számoltatnának el?

Nyilván, annál messzebbre nyúlni már öngól volna, sőt Pokorni kétélű fegyvere után Kövér László azt rebesgeti, hogy közelíteni kéne az MSZP-hez, persze csak akkor, ha azok beismerik bűneiket, és bocsánatot kérnek. Erre jönnek ezek a radikálisok, belerittyentettek a levesbe és nem hagyják, hogy egymás között elmismásolják egy ország ellopását néhány pardon pardonnal.

Szóval érthető, hogy sokak szemét szúrja a radikális párt. Annál is inkább, mivel az EP választásokat megelőző időkig azt sem tudta egy átlagos választó, hogy mi az a Jobbik, egy évvel később pedig már 30%-os parlamentbe való bejutási arányt jósolnak egyes közvélemény kutatók.

Így Választás 2010 címén, a vélemények konstruktív ütköztetése és a választók korrekt tájékoztatása helyett, csak annyi történt, hogy a kampány egy pocskondiázó lejárató hadjárattá süllyedt, holmi bazári cirkusszá, amiben a Jobbikra kell lövöldözni.

A szebb napokat látott, mára bulvárlappá avanzsált Magyar Hírlap egyenesen a Jobbik toszogatására szakosodott. Huth Gergely, aki korábban műsorába hívta Vonát, most vezércikkben ugrik neki a Jobbiknak. A magyarhirlap.hu folyamatosan a radikális pártot és holdudvarát szapulja és tartja ezen írásait főcímen, mellőzve minden aktualitási elvet. Teszi mindezt az oldal remek szerkesztésben, hiszen az egyik cikkcím azt harsogja, hogy a „A Jobbik volt MSZMP-sből csinálna minisztert”, a következő írás címe pedig az, hogy „Martonyi lesz a következő Orbán-kormány külügyminisztere”. Mármost Martonyi MSZMP-s volt. Ami egyébként önmagában nem lenne kizáró ok, nem mondom, hogy jó ajánlólevél, de aki nem volt irányítója az MSZMP-nek, attól nemigen van joga elvitatni senkinek a megtérés jogát. A tettek minősítenek, Nyikos Lászlónál éppúgy, mint Martonyinál. Külön tréfa egyébként, hogy épp Széles Gábor lapja dobálózik az MSZMP-vel, miközben a külpolitikai rovat vezetője Thürmer Gyula fia, Máté T. Gyula álnéven, aki nem oly rég még a Marxista Ifjúsági Szövetség harcos vezére volt.

Megjegyzem a Jobbikban az MSZMP-s múlt tagságot kizáró tényező. Két rendkívüli esetben tett kivételt az elnökség, az egyik Korondi Miklós, Pest megyei elnök, aki a kezdetektől szervezi a pártot, illetve Nyikos László esetében, aki a párt alakulása óta Vona Gábor gazdasági tanácsadója. Slussz. Ezzel szemben a Fideszben szinte hemzsegnek a volt MSZMP-s káderek, hogy Kövér Lászlónál messzebb ne menjünk.

És ha már lúd, legyen Kövér, sőt László, aki a HírTV Péntek8 című műsorában effektív lebunkózta az egész jobbikos szavazótábort. Azóta nem tudom eldönteni, hogy Kövér László-e a nagyobb bunkó, vagy Bayer Zsolt, aki lakossági fórumon seggfejezte le szó szerint a jobbikosokat. Kövérnek ráadásul egyetlen normális érv nem hagyta még el eddig a száját a Jobbikot illetően, csak üres ócsárolás.

Ekkor felmerül a kérdés, hogy miféle elszámoltatásra számíthatunk a Fidesz részéről, ha egy bocsi is elégnek bizonyul, és miféle kormányzásra számíthatunk, ha a Fidesz - elnézve a miniszter-jelölteket - ott kívánja folytatni a kormányzást, ahol nyolc éve abbahagyta?

Keserédes dolog látni, ahogyan pánikba esett a Fidesz és sajtóját hadrendbe állítva vagdalkozik. Viszont elkeserítő, hogy például a máskülönben példásan hiánypótló Célpont stábja beáll a sorba és tökéletesen impotens riportokat készít, mintegy „leleplezve” a Jobbikot. Tényleg így akar a Fidesz szavazókat az oldalára állítani? Nem tűnt fel eddig, hogy bármiféle támadás eddig a Jobbik javára vált?

Hiába, kommunikációban sosem volt jó a Fidesz. Az elefántcsont toronyból nehéz is a nép baját megérteni. Épp ezért egyet felejtenek el: a magyar társadalomnak húsz évre volt szüksége, hogy megtanulja átlátni és dekódolni az üzeneteket. Örömmel tudatjuk, hogy a magyarok már értik a politikusok nyelvét, meg tudjuk különböztetni az igaz szót a hazugságtól, sőt tovább megyek, azt is értik milyen célból teszik ezt.

Lehet, sőt kell is kritizálni a Jobbikot, de erre csak a választók, a magyar állampolgárok jogosultak, ha az elkövetkező négy évben ígéreteinek ez a párt sem tesz eleget.

És bocs, még valami: jót tenne Magyarországnak, ha a Fidesz nem az MSZP felé közelítene, hanem azon tűnődne, kikkel és miképpen lehetne eltakarítani azokat, akik romba döntötték az országot és inkább azokat segítségül hívni, akik építeni akarnak.

Ágoston Dániel
[Megjelent a Bar!kád április 1-i számában.]