Az alább teljességében olvasható cikk legfontosabb megállapításai:

"„Raffiék” erőszakos fellépése és tevékenysége – üzletek, szórakozóhelyek támadása, védelmi pénz szedése – ismert volt ugyan a rendőrség előtt is, de semmit sem tettek a társaság visszaszorítására. Tavaly például nem merték előállítani Raffael János "vajdát", amikor azzal szemben zsarolás miatt eljárást indított a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Az ügyet egyébként még nyomozati szakban megszüntették."

Értsd: nem akarták / merték előállítani a büdöscigányt, sőt, még meg is szüntették az ügyet. És még mondja azt valaki, hogy a cigányokat nálunk hátrányosan megkülönböztetik, és hogy csak őket szívatják, a „gádzsókat” persze futni hagyják...

„A Cozma-gyilkosság kapcsán az érdeklődés középpontjába került az enyingi banda. Megerősödését rendőri berkekben azzal magyarázzák, hogy jelenleg nincs Magyarországon olyan erős alvilági csoport, amely felléphetett volna velük szemben.”

Izé... nem a rendőrségnek kellett volna fellépniük ellenük? Egyáltalán: miért vannak sünjeink, ha nem csinálnak semmit, ha a gyilkoscigányokat szabadon hagyják bűnözni? Hol élünk?

És még van pofája a rajvédő, Soros György-kitartott TASZ-nak sorozatban bűnpártoló, kifejezetten bűnelkövető cigányok védelmére szakosodó TASZ-pontokat nyitnia (már 15 van az országban, lásd EZT) és azon siránkoznia, hogy szegínromákat mennyire diszkriminálják a magyarok...

A teljes, kapcsolódó cikk (Figyelem! A Magyar Nemzet tegnapi, kapcsolódó, kitűnő anyagát nemsokára hozzuk! Éppen szkennelés alatt van)

Az enyingi bűnbanda gyors alvilági karrierje - háttér
A Cozma-gyilkosság kapcsán az érdeklődés középpontjába került az enyingi banda. Megerősödését rendőri berkekben azzal magyarázzák, hogy jelenleg nincs Magyarországon olyan erős alvilági csoport, amely felléphetett volna velük szemben. Az egyenruhások pedig nem tudták megakadályozni, hogy a csapat kinője magát. Második változat szerint az enyingiek csupán "szolgáltatnak" a balatoni maffiának.

A rendszerváltással nem csak a magyar gazdaság és társadalom alakult át, hanem a bűnözésben is új szelek kezdtek fújni. A 70-es, 80-as években betörésekből és gépkocsi-feltörésekből élők egy része önállósította magát, és saját csapatokat hozott létre. Egy idő után – ráérezve a nagy pénzkereseti lehetőségre – áttértek lányok futtatására, és rátették a kezüket a night klubokra és lokálokra. A módszer a szokásos volt: a társaság egyik fele megtámadta a szórakozóhelyet és balhét csinált bent, a másik része pedig biztosította a hely tulajdonosát, hogy a hasonló incidenseket meg tudja akadályozni, aminek persze ára van.

A hatalmas bevételre azonban az olajozásból tettek szert – trükköztek a halasztott vámfizetéssel, a fűtőolaj-támogatással, a pancsolással, majd az orsó-, illetve a fütőolajjal. Az olajbiznisz volt az, amelyben a különböző csoportok együtt tudtak működni, mert a milliárdokból mindenkinek jutott. Ám miután az olajozás megszűnt, az egység megbomlott, és a csapatok egymássa is szembefordultak. Ez történt az egykori conti carosoknál, energolosoknál. A társaság vezetői közül többen az elhíresült kecskeméti maffiaperben rács mögé kerültek, de akadtak, akik megúszták a felelősségre vonást. Éppen ezért híre ment, hogy Radnai Lászlót és Csüllög Zsigmondot társaik juttatták börtönbe.  A pórul jártak ezt állítólag azzal "hálálták meg", hogy 2008-ban egy zsarolási ügyet kreáltak korábbi barátaik – Drobilich Gábor, Turi Tibor és Dévényi Tamás – ellen. Kreálták, nem kreálták, mindenesetre a rendőrök vádemelési javaslattal éltek.

Az éjszakai élet ismert alakjai a fővároson kívül is terjeszkedtek,  minden régiónak megvolt és jelenleg is megvan az erős csapata. Budapesten többen osztoztak – első körben Csobolya Attila, az 1996-ban lelőtt Prisztás József és az 1999-ben meggyilkolt Seres Zoltán –, de a Balatonnak saját császára volt Szlávy Bulcsú személyében. Az ő megölése után, 1997-ben Boros „Óriás” Tamás lépett a helyére, igaz, csak rövid időre, hiszen ő volt az, akit az Aranykéz utcában 1998-ban felrobbantottak. A magyar tenger azonban nem maradt „gazda” nélkül. Rendőrségi és éjszakai körökben ugyanis az terjed, hogy a déli part Drobilich Gábor, az északi rész – Keszthely–Balatonfüred–Ajka – pedig Turi Tibor "igazgatása" alá tartozik. Igaz, az utóbbi szerint ezt csak a maffiaperben elítéltek terjesztik róla. 

A hvg.hu rendőrségi forrásai szerint a bandák tagjai "biztonsági emberekként" jelen vannak a szórakozóhelyeken. A siófoki Móló Caféban tavaly nyáron az enyingi Raffael-klánhoz tartozók összerúgták a port ezekkel a biztonsági emberekkel, s állítólag ezt követte az a fenyegető felvonulás, amelyről felvételek kerültek ki a netre.

Raffaelék társasága 5-6 éve erősödött meg a Fejér megyei Enying környékén, de próbálták megvetni a lábukat a Balaton északi partján is, ám nem sok sikerrel. „Raffiék” erőszakos fellépése és tevékenysége – üzletek, szórakozóhelyek támadása, védelmi pénz szedése – ismert volt ugyan a rendőrség előtt is, de semmit sem tettek a társaság visszaszorítására. Tavaly például nem merték előállítani Raffael János "vajdát", amikor azzal szemben zsarolás miatt eljárást indított a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Az ügyet egyébként még nyomozati szakban megszüntették.

Az enyingiek szűkebb központi magja – úgy tudjuk – mintegy 15 fős, de ha kell, 150-200 embert gyorsan mozgósítanak a rokonságból és az ismerősi körből. A csoport ráadásul kapcsolatban állt a szigetszentmiklósi Koszi-családdal, illetve a fővárosban székelő Tanyi Györggyel, tagjai között pedig voltak budapesti és székesfehérvári lakosok is. A tagok zsarolásokból, behajtásokból élnek, rovásukra írható számos garázdaság, valamint testi sértés is.

A veszprémi tragédia hátteréről még ma is több verzió kering. Az egyik abból indul ki, hoigy a Raffael-klánnak elszámolnivalója volt egy helybélivel, aki közbelépett egy verekedésben, és az egyik bandatag  megsérült. A történtek kapcsán garázdaság miatt indult eljárás a helyi kapitányságon. A másik változat szerint Raffaelék szórakozni mentek a Patrióta lokálba, s ott egy szóváltás miatt fajultak el az események. Rendőrségi vélemények szerint inkább az első verzió a valószínű, ugyanis furcsa, hogy az enyingi csapat a Balaton másik oldalán akart mulatozni, mikor ezt helyben, vagy valamelyik kedvelt siófoki diszkóban is megtehették volna.

Rendőrségi források szerint a bandák által megtartott csoportos felvonulások inkább az erődemonstrációt szolgálják válaszként arra, amikor embereiket nem engedik be valamelyik szórakozóhelyre. Ilyen eset néhány éve a fővárosban is történt. A XV. kerületi Pólus Centerben több száz fős csapat sétált fel-alá, majd lehorgonyozott az áruház éttermi részén. Erről az erőfitogtatásról értesült a rendőrség, és a helyszínre kiérkezve a banda főnökénél el tudták érni, hogy elvonuljon a társaság. A demonstráció annyira elrettentőre sikeredett, hogy eredményeként az üzletközpont érezhető veszteséget szenvedett, mert egy időre elkerülték a vásárolni és szórakozni vágyók.

Nem minden bandavillongásról értesül azonban a nyomozó hatóság, mert ezekben a körökben nem divat rendőrért kiáltani és feljelentést tenni. Az alvilágban viszont nagyon is számon tartják őket,  s pillanatok alatt elterjed, hogy egy összetűzésben ki maradt felül. Az enyingi csapat az elmúlt néhány évben így szerzett nevet magának, s ezt a rendőrség sem tudta megakadályozni.

Keretes anyag 1: Területen belül és kívül

A bandák egymás felségterületét tiszteletben tartják, mégpedig annyira, hogy ha egy banda a másik csapat fennhatósága alá tartozó településen akar valamit elintézni, akkor előtte egyeztet annak főnökével. Ha pedig a banda valamely tagjával akad elszámolásos ügyük, akkor annak rendezése érdekében első körben "kikérik" az illetőt a főnökétől.

Keretes anyag 2:  Körözik a vajda fiát
A rendőrség elfogatóparancsot adott ki az enyingiek vezetőjének tartott vajda fia, ifjabb Raffael János ellen. A fiatalembert a nyomozó hatóság azzal gyanúsítja, hogy részt vett az enyingi benzinkúton február 14-én történt csoportos garázdálkodásban, amelynek vele együtt már 12 gyanúsítottja.

(HVG)