Emlékszünk még a vér-SZDSZ-es/MSZP-s, balliberális Galamus-csoport ITTENI, a gyöngyöspatai fehéreket kivétel nélkül(!) leprimitívező, le-emberalattizó ámokfutására? Nos, aki esetleg azt mondta volna, hogy „jó, ez egy ballib médium a sokból, kezeljük elszigetelt esetként”, az alább olvasható, mai Népszava-cikk kapcsán meggyőződhet arról, hogy ez az „érvelés” igencsak általános a hazai baloldalon.

A cikk kapcsolódó megállapítása a következő: „A kordon túlfelén a faluemberszabású része [azaz a cigányok és az őket bátorító, védő LMP-sek és egyéb rajvédők] a magyar Himnuszt énekli.” Értsd: aki a másik csoporttal (a Jobbikkal) tart, az nem emberszabású. A település fehér, a cigányoktól szenvedő őslakosainak jó része – ne feledjük, számos helyi csatlakozott a gárdistákhoz. Többek között az a néni, akit azóta az LMP-sek által feltüzelt cigányok jól össze is vertek. Igen, ő sem „emberszabású”...

Apropó, feltüzelés, fehérellenes, gyilkosságra uszítás. Ebben LMP-s „barátaink” (akiket egész Európa utál – a zöldek, élükön a mi áldott jó Cohn-Benditünkkel, mindenhol ugyanolyan gyűlöltek a normálisabb népek körében, mint nálunk az LMP) igencsak otthon vannak. Egyáltalán nem kizárt, hogy a korcsok ezért is verték össze olyan gyorsan a meggyilkolt hölgy a Gárda-tüntetésen szintén felszólaló ismerősét. Hogy miért? Mi történik akkor, ha a maguk beszűkült, 60-70-es IQ-jú tudatával azt látják, hogy, ahogy most a hejőszalontai ellentüntetésen is történt, gyilkosságért finom falatok [klikk], az LMP-vezérkar, a hellistvánok leutazása és dédelgetése, kitüntetett médiafigyelem és -támogatás [klikk] jár? Mit fog ebből fel a patkány? Azt, hogy érdemes magyart ölni, mert azért ilyesféle jutalom (is) jár – a szépen elrabolt értéktárgyak és egyebek, meg persze a gyilkosság okozta kielégülés (a cigányok imádnak "gádzsót" ölni, őket ez is kielégíti) és a cigány „társadalomtól” a gádzsóölés okán kivívott plusz tisztelet és megbecsülés mellett.

Az anyag írója, Szász István, azon is kesereg egy sort, hogy „Egészében meglepő, nekem némileg lehangoló, hogy az emberjogi csoportban jóformán több a külföldi, mint a magyar.” Hát igen – ennyit a társadalmi támogatottságotokról. Még Európából is alig tudtatok összetrombitálni pár lilaködös idealistát; Magyarországról meg még kevesebbet. Akik közül egy francia nő, nem mellesleg, sikítva menekült, amikor a cigánytelep közepén, Gyöngyöspatán, ki kellett volna szállni a kocsiból, ahogy az ITT 3:50-nél is látható. Ennyire „ismerik” ezek a lilaködösek a cigányságot...

A cikkből egyebek mellett az is kiderül, hogy a szánalmas, szar KDNP-s támogatású polgármester le-ezekezte a gárdistákat (Megérkezik Andenkó József polgármester, barátságosan fogadják, okosan beszél. Azt mondja: Senki ne szóljon be "ezeknek", ne hagyják magukat uszítani és ne féljenek semmitől.), szépen felsorakozva TGM elvtárs mellé (anno ő kezdte, honosította meg a közbeszédben az ezekezést, még a több, mint tíz évvel ezelőtti várbeli uszításán). Összenő, ami összetartozik – a szélsőbal és a Fidesz testvérpártja, a KDNP. És még van pofájuk magukat nemzetinek meg kereszténynek nevezni...

Végezetül: figyeljük meg, a cigók (és a feltétlen rajvédő Népszava) most is azzal védekeznek, hogy a gyilkos leitta magát, meg be volt drogozva ("A gyilkosságot a hírek szerint gyógyszer és alkohol hatása alatt követte el.") – azaz nem felelős azért, amit tett. Édes Istenem, hányszor, de hányszor sütötték már el ezek a férgek ugyanezt – emlékszünk pl. a sajóbábonyi, tarnabodi vagy akár a Porvoo-i gyilkosságra (hivatkozások ITT, a 2010. júl. 7. 15:43-i frissítés utolsó bekezdésében)? Annyira, de annyira átlátszó az, ahogy tipikus cigánymód meg próbálják védeni a fajtatársukat. Nem, még csak véletlenül sem kérnek a nevében bocsánatot, határolódnak tőle el egyhangúlag, nem. Védik a mocskok azzal, hogy hát tetszik tudni szegín nem tehet róla, hogy gyilkolt, mert nem volt magánál. De mit is mondunk, mindig is tudtuk, hogy a cigányság összezár és eszeveszetten gyűlöli a gádzsókat. Nem csak nálunk – minden más országban is. Az más kérdés, hogy máshol ezt nem tolerálják a fehér őslakosok, lásd a tót, amerikai, finn, francia, olasz stb. modellt (a cigányok szigorú elkerítése, táborokba zárása, elüldözése vagy simán csak agyonlövése). Nekik, úgy látszik, meg szabad tenniük az Emberiség Pestisével, Rákfenéjével azt, amit nekünk nem...

A teljes cikk:

Ellenséges hadak egy kis faluban
Az óriási rendőri készültségnek és a helyszínen lévő emberi jogi aktivistáknak köszönhetően atrocitások, összecsapások nélkül zajlott szombaton Hejőszalontán a Jobbik cigányellenes demonstrációja. A korábbi esetekkel ellentétben a falu polgármestere is a romák és a velük szimpatizálók mellé állt. A külföldiek aktivistákkal kibővült ellendemonstrálók a Himnusz eléneklésével válaszoltak a Jobbik cigányellenes jelszavaira.

"Vizisí" - lep meg a kopár semmiben álló reklámtábla. Isten háta mögötti vidék ez, Nyékládházától délre, Miskolctól még délebbre. Rendőrkocsik zárják el az utat.
- Személyit, jogosítványt. Rendben, mehet - intézkedik udvariasan, de határozottan az egyik rendőr.

Hejőszalontára érek. Alig 800 lelkes falu, ahol a múlt héten egy brutális gyilkosság történt. Egy 50 éves asszonyt öltek meg, aki korábban két albérlőt is befogadott. Az elkövető azonban vélhetően egy már őrizetben lévő harmadik személy, egy fiatal bőcsi férfi, aki a helyiek szerint először a testvéréhez költözött, de onnan elküldték, így került az áldozathoz. A gyilkosságot a hírek szerint gyógyszer és alkohol hatása alatt követte el. Ennek ürügyén a Jobbik fáklyás menetelést hirdetett a faluban szombatra a "cigánygyilkosok ellen". Erre válaszul jogvédők, az Amnesty International, illetve roma és nem roma polgárjogi aktivisták úgy döntöttek: élőlánccal védik meg a falu cigányságát.

A bekötőutat rácsok és rendőrkordon zárja el.
- Ön hova megy? - kérdezi a rendőrtiszt.
- Ide a faluba - mondom.
- De melyik demonstrációra? A jobbikosokhoz vagy a másikosokhoz? Értse meg kérem, nekünk az a parancsunk, és garantálom, hogy ez így is lesz, hogy a kétféle demonstrációt elválasszuk egymástól.
A "másmilyenek" falurészét választom. Petőfi utca, cigánycsalád áll a ház előtt.
- A jófene tudja, mi készül itt - mondja a roma fiatalember - ezeket a gárdásokat, vagy mi a nevük ide hozta a szerencsétlenség és most balhéznak a cigányok ellen. Apám is, öregapám is idevalósi, itt ilyen, hogy romák meg nem romák egymásra mennek, az életben nem volt. Tudja, a szegénység mindenkit egyformává tesz. Hogy félek-e? Félek. A gyerekeket féltem.

A Petőfi utca végén újabb rendőrkordon, 50 lépéssel arrébb másik kordon, a kettő között a senkiföldje. A kordon innenső felén 100-150 ember: ismertek, helybeliek együtt.
Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke csak annyit mond: - Botrány!!! Ez nemzetközi közbotrány, előbb az országot szakítják szét, aztán külön-külön a falvakat. Egy közösséget vádolni meg gyilkossággal. Ez már olyan, mint a tiszaeszlári vérvád.
- Abszurd, hogy a magyar hatóságok engedélyeznek egy ilyen embergyalázó, megfélemlítő demonstrációt - mondja Ungár Klára, volt szabad demokrata parlamenti képviselő, jelenleg a SZEMA elnöke.
- Reggel úgy keltem fel, hogy nem tudtam háború vagy béke lesz - mondja egy helyi roma férfi. Nem számított ennyi segítségre. - A szívem kitágult, hogy azt látom, az igaz emberek az országban nem feledkeztek meg rólunk. Most már reménykedhetünk - teszi hozzá.

Daróczi Ágit, a harcos roma polgárjogi aktivistát a Pestről érkezettek mind ismerik, néhány helybeli kérdezgeti, kicsoda az a Daróczi. Ahogy beszélni kezd megtudják.
- Szívesebben hallgatnék vagy verset szavalnék, de most nem lehet - mondja Daróczi. - Magyarországhoz, ehhez a szentséges nagy országhoz, a hazánkhoz fordulok. Mi, romák büszkén valljuk, hogy magyarok vagyunk és cigányok vagyunk, magyarcigányok vagyunk. Hogy mit akarunk? Mondjuk hangosan és együtt, hogy mindenki meghallja: békességet, jogállamot, nácimentes Magyarországot.
A szemben levő ház ablakából, a függöny sarka mögül szőke kislány kíváncsiskodik. Erőteljes kéz elrántja, a függönyszárny összezárul. Körülöttünk egyre több a helybeli cigány. Nótár Zoltán, a régió kisebbségi önkormányzati képviselője azt mondja, rettegés van itt, a cigányok vagy bezárkóztak vagy idejönnek, mert itt valami védelmet találnak. A faluban soha, senkinek baja nem volt a másikkal. A polgármest Andenkó József ígérte, rögtön itt lesz. Rendes ember, jó ember, igazságos ember. A falusiak azt mondják, minden bajnak az oka, hogy van itt Hejőszalontán három jobbikos, az egyikük nem fért a bőrébe, ő hívta ide ezt az egész, így mondják "félbolond gyülekezetet".

Fiatalok fehér vásznat terítenek a Petőfi utca flaszterjára, festékszóróval írják a transzparenst, szótagolva diktálják a festékszórósnak, bé-kes-ség-et, jog-ál-la-mot.
- Nem beszél jól magyar, áj em inglis - mondja a fiú. Egészében meglepő, nekem némileg lehangoló, hogy az emberjogi csoportban jóformán több a külföldi, mint a magyar.

Sajtóigazolvány felmutatására van szükség, hogy a rendőrök, akik egyébként határozottan, de példás rendben teszik a dolgukat (a romák mellett demonstrálók többször kiáltották feléjük "éljenek a rendőrök!") beengedjenek a két kordon közötti senkiföldjére.
Épp jókor, a sportpálya felől most jön a fáklyásmenet. Lobognak az árpádsávos meg jobbikos zászlók. Hamis gitárpengetésre, még sokkal hamisabb nótaszóra lépkednek, nekem úgy tűnik, hogy valami magyarnóta meg rocksláger keveréke megy. És zeng száz meg száz torokból a kórus: "Cigánygyilkosok! Rohadt cigányok! Rohadt zsidók! Cigánytüntetés! Pusztuljatok!" Transzparensükön az is olvasható: "Orbán ígérte, két hét alatt rendet csinál." Kiabálják: hazug Fidesz.
- Most nem lehet! Most nem beszélhetek, mert menetbe' vagyunk. Vonulunk! - mondja egy fiatalember, akit a menet szélén próbálok megszólítani.
"Ezek itt bohóckodnak, én meg nem tudok kimenni a telekre" - morog magában mellettem egy fiatal rendőr. A menet oldalán kifeszül a transzparens: "A megfélemlítés terror! Szebb jelent!" Rendőrök a menet elején, végén, oldalában. Némi derültséget kelt az egyik fáklyás gárdista, idősebb ember, régi horthysta tiszti-, csendőr- vagy valami betyár uniformisból összetákolt maskara, aki mindenkinek azt kiabálja: rendesek legyetek!

A kordon túlfelén a falu emberszabású része a magyar Himnuszt énekli. Megérkezik Andenkó József polgármester, barátságosan fogadják, okosan beszél. Azt mondja: Senki ne szóljon be "ezeknek", ne hagyják magukat uszítani és ne féljenek semmitől.
- Engem az döbbent meg, hogy a gárdát egy pillanat alatt egy telefonnal lehet mozgósítani. De a maguk szakállára nem támadnak meg senkit, fegyelmezettek. Úgy fegyelmezettek, hogy ha holnap arra kapnak parancsot, akkor akár gyilkolnak is - osztja meg benyomásait a veterán emberjogi harcos, Bíró András, alternatív Nobel-díjas.

A gárda menetel, rendőri kísérettel elvonul a falu végére. A helybeli demonstrálók - nemcsak cigányok, vagyis nemcsak magyar cigányok, hanem magyar magyarok is - egyöntetűen felháborodnak, hogy a faluban korábban megbecsült óvónő is a gárdával vonult.
- Na, most hogy engedjem oda, ahhoz a nőhöz a gyerekemet - kérdezi tanácstalanul egy roma asszony.
Bár egy ablak sem tört be, egy pofon se esett, köszönhetően az óriási rendőri készültségnek, mégis a gárdamenet után úgy érezni, mintha ellenséges hadak söpörtek volna végig ezen a Magyarország-végi kis falun. Egy öreg cigány férfi jóformán mindenkitől kérdezi: - Örökre így lesz, rendőr kell ahhoz, ha a cigány élni akar?
Egy Miskolcról érkezett, magát csak békepártinak nevező férfi azt feleli:
- Nem lesz ebben az országban nyugalom, amíg a kormány, az államhatalom hagyja ezt a gyalázatot.

Az EP-ben is téma lesz az ügy

A hejőszalontai gárdaellenes demonstrációban részt vettek többek között a Heinrich Böll Alapítvány és a Amnesty International képviselői. Ott volt a demonstrálók között Ulrike Lunacek, az Európa Parlament Zöld tagozatának képviselője, aki elmondta: roppant mértékben elégedetlenek az Orbán-kormány emberi jogokat, főként a roma kisebbség jogait sértő politikájával, amiről e héten az Európa Parlament tárgyalni fog. Ulrike Lunacek hozzátette: az EP-ben beszámol a Hejőszalontán szerinte polgári alapjogokat veszélyeztető cigányellenes megmozdulásról.