A holland törvényhozás alsó háza kedden megszavazott egy olyan törvényt, amely betiltja a rituális állatölést, azaz ellehetetleníti, hogy a zsidók a kóser, a muszlimok a halal étkezés szabályai szerint vágják le az állatokat.
A képviselők 116 igen szavazat és 30 nem ellenében fogadták el a törvényt, amelyet még a felsőháznak is el kell fogadnia, hogy életbe lépjen.
A törvény kötelezővé teszi az állatok vágás előtti elkábítását, ez pedig ellenkezik a muszlim és zsidó szokásokkal, amelyek szerint a jószágoknak eszméletüknél kell lenniük. A jogszabályt a parlamentben két képviselővel rendelkező állatvédő párt kezdeményezte. – Az ölés ilyen formája szükségtelen szenvedést okoz az állatoknak. A vallásszabadság nem lehet korlátozhatatlan – jelentette ki a szavazás előtt Marianne Thieme, az Állatvédők Pártjának vezetője. Mintegy engedményként, a törvény lehetőséget biztosít a zsidó és muszlim közösségnek, hogy egy éven belül "bebizonyítsák", a hagyományos vágás közben az állat nem szenved jobban, mint az elkábításos módszer alkalmazása során. Ennek megmérése azonban lehetetlen. Binyomin Jacobs holland főrabbi rámutatott a "kiskapu" abszurditására: "Mégsem kérdezhetjük meg az állatot utána, hogyan érezte magát!"
A törvényt ölelő vitát természetesen áthatotta a 16 milliós Hollandia 1,2 millió fős muszlim kisebbséghez való viszonyának kérdése is. (A zsidó kisebbség mintegy 50 ezer főt tesz ki.) A törvényben a muszlimok ismét egy olyan holland kísérletet látnak, amely megpróbálja korlátozni a vallásuk által megkövetelt szokásokat, és általában is iszlámellenes. A múlt héten egy amszterdami bíróság felmentette a muszlimokkal szembeni gyűlöletszítással vádolt Geert Wilders holland politikust, s az országban élő muszlimok az ellenük folytatott hecckampánynak és hangulatkeltésnek tudják be a mostani törvényt is. "Semmi oka nincs ennek a törvénynek" - mondta a Reutersnek Mahmud imám az amszerdami El Tawheed mecsetből. "Ez politikai döntés. Egyáltalán kinek van felhatalmazása arra, hogy megállapítsa, hogy egy állat levágásának módja jó vagy rossz?" - értetlenkedett.
Az ügy miatt a Hollandiában élő zsidók és muszlimok különös, ad hoc szövetséget kötöttek a vallásszabadság védelmében. "A nácik első dolga volt a megszállás alatt, hogy bezáratták a zsidó vágóhidakat" - emlékeztette Binyomin Jacobs holland főrabbi a hágai képviselőket a vita során. A rabbi a Reutersnek elmondta: már pusztán az a tény, hogy ez a kérdés vita tárgyát képezi, nagyon fájó a zsidó közösségnek. A múlt héten a nagy-britanniai főrabbi, Jonathan Sacks is Hollandiába utazott, hogy lobbizzon. Hangsúlyozta: az esetek 10 százalékában a kábítás sikertelen, és ez még több fájdalmat okoz az állatnak, mintha egy tökéletesen éles pengéjű késsel elvágták volna az ütőereket.
Azonkívül, hogy a muszlim és zsidó hentesek és vágóhidak tönkremennek, a vallási kisebbségeknek feltehetően importálniuk kell majd a húst külföldről, ha a törvény valóban életbe lép.
Az Állatvédők Pártja szerint évente kétmillió jószágot vágnak le kábítás nélkül, a Halal Correct szervezete szerint viszont csupán 250 ezret.
Az Európai Unió megköveteli a jószágok elkábítását, de kivételt tesz a hagyományos, rituális vágással, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága vallási jognak tekint. Luxemburg, Norvégia, Svédország és Svájc tiltja a rituális vágást. Svájci állatvédő csoportok és egyes politikusok azt követelik, tiltsák be a kóser és halal termékek importját is.
(Nol nyomán)
Kapcsolódó:
Kapcsolódó hírek:
Egy újabb pályázat, amelyből faji alapon zárták ki a magyart - csak zsidóknak jár a pénz
"A zsidók kétszer is romba döntötték Oroszországot" - jelentette ki Putyin pártjának egy politikusa
A kormány által tízmilliókkal kibélelt Zsidó Gárda feljelenti Pörzse Sándort
Budapest-Erzsébetváros újdonsült izraeli testvértelepülésének elhallgatott XX. századi története