Kedves Ellenállók!

Cigányországot nem kell létrehozni, van.De ha hazánkból minden magyar csomagolna, akkor a cigányok is csomagolnának és jönnének utánunk, mert voltunk olyan marhák,hogy nem azt csináltuk velük mint a svájciak anno annak idején. Ezért őseink felelősek, de nekünk kell rendbe tenni,mert megérett rá az idő.
A rendbetétel pedig adott,ha van Cigányország.

Kicsit kutassatok, a neten megtalálható, habár eredeti hazájuk nem a mai létező Cigányországban van.

Budaházy Gyuri, ha komolyan gondolja,hogy a cigányoknak is nekünk kell hazát adni, akkor téved, s mondjam azt,hogy nem hazafi.

A cigányokat és a zsidókat senki nem kérte,hogy jöjjenek ide, nem hoztuk be ide őket rabszolgának sem, mert még annak is alkalmatlanok voltak.
Hivatalosan egyikük sem kapott állampolgárságot,csak a trianoni diktátum varrta a nyakunkba őket.
Akik azt aláírták , azok tegyék jóvá ezt a pusztítást, amit hazánkban végeztek ezek az emberek.
Fogadják be őket állampolgárnak azok, akik ránk kényszerítették ezeket a népeket,hogy mi tartsuk el őket.

Nevén nevezem ezeket az országokat: USA,Kanada,Franciaország,Nagy-Británia,stb., akiknek mai prominens személyiségei 2010 Júniusáig bezárólag/azóta a változások történhettek/:



Őexcellenciája Angela Merkel!
Őexcellenciája Nikolas Sarközy!
Őexcellenciája Barack Obama!
Őexcellenciája David Cameron!
Őexcellenciája Vlagyimir Putyin!
Őexcellenciája Hu Csin –tao!
Őexcellenciája Pratibha Patil!
Őexcellenciája Luiz Inacio da Silva!
Őexcellenciája Stephen Harper!

Válasz

Cigányország és Budaházy
Postabontás |
Tisztelt Szerkesztőség, Bánfalvi Béla!
Tudom, hogy a jelen helyzetben nem kívánnak a témával nagyon foglalkozni, van mégis egy nagyon fontos szempont, amit eddig valahogy mindenki figyelmen kívül hagyott vagy nem vett észre, amikor a cigánykérdést boncolgatta. Ez pedig az, hogy a cigányok úgy élnek Magyarországon, és valószínű a zsidók is, hogy nincs magyar állampolgárságuk. Sose volt.
A magyar társadalom sosem ismerte el őket semmilyen jogi nyilatkozattal egyenrangú félnek, sosem egyenjogúsították őket, mert máig nem hasznos és egyenrangú tagjai a társadalomnak (tisztelet a töredék elenyésző kivételnek), és máig nem képesek együttesen, egy homogén tömbként, önállóan fellépni az érdekeikért. (Ha netán mégis úgy tűnik, akkor hadd ne mondjam ki, kik mozgatják hátulról őket.).
Nem uralkodók, földbirtokosok telepítették be a cigányokat az országba, hasznos munkavégzés céljából, területet adva nekik, hanem beszivárogtak a nyitott határon. Nem adott nekik senki menlevelet (az általuk hivatkozott 1423-as menlevél Zsigmond királytól hazugság, kitaláció, sose létezett - a király nem tartózkodott abban az időben azon a területen, ahol az állítólagos menlevelet a cigányok megkapták, és oka sem volt menlevél kiadására), kiváltságlevelet, birtokot, területet, életteret, mint annyi más befogadott közösségnek.
Olyan embercsoportba, kulturális-etnikai közösségbe folynak bele ezermilliárdos összegek, amelynek erre, nem lévén magyar állampolgárságuk, semmilyen jogalapjuk nincsen. És a jövőben sem lesz éppen emiatt, egy gyökeresen megváltozott helyzetben sem.
Még egyszer elmondom. A cigányok sose kaptak magyar állampolgárságot, nem emelték őket a Szentkorona részévé. Akinek nem tetszik ez az állítás, ugorjon neki az utóbbi ezer év jogszabályainak, és mutassa meg, mikor adták meg nekik ezt a jogot.
A Magyar Királyságban az embereket, a lakosságot helyi szinten tartották nyilván a helyi jegyzők, egészen a Második Világháború utáni központosításig, minden nyilvántartás helyi szinten volt. A helyben lakók mind tudtak egymásról, tudták, ki az idegen és ki tartozik közéjük, és ha utazni akartak, a menlevelet is helyi jegyzők állították ki számukra, nem a királyi hivatalba fáradtak fel ezért. A cigányok nem tartoztak a helyi közösségekhez, még akkor sem, ha esetleg megtűrték őket a faluvégen. Ha a kedvük úgy tartotta, akkor szedték a sátorfájukat, és továbbálltak, amit a magyar paraszt, földműves, a reá érvényes jogszokások miatt nem tehetett meg.
Amikor 1954-ben bevezették a személyi igazolványt, az nem az állampolgárság megadását jelentette számukra, hanem mindenki mással együtt csupán a központi nyilvántartásba felvételt. Ami persze nem ment könnyen, mert - nem lévén tagjai a helyi és jogokkal rendelkező közösségeknek - nem nagyon volt róluk helyi nyilvántartás. Ráadásul nem véletlenül kaptak eltérő színű személyi igazolványt, mint a többiek.
Útlevelet, ugye, személyi igazolvánnyal igazolt adatok alapján lehet igényelni. Ám az útlevél sem magyar állampolgárságot jelent, hanem csupán utazási lehetőséget az adott állam igazolásával. Az, hogy mindezeket összekeverik egyesek és sokak, az nem változtatja meg a tényeket. Azért, mert a Második Világháború befejezése után az addigi jogfejlődést figyelmen kívül hagyva, a társadalom beleegyezését, hozzájárulását nem kikérve egy eltérő jogrendszer épült ki, és működik azóta is, még nem teszi a jogrendszert legitimmé.
Kérdés: Ha a birtokomon a kerítésen átmászva megtelepszik valaki, és - lévén a birtok elég nagy, és az illető sok kárt nem okoz nekem - pusztán könyörületből hagyom ott élni, az teremt-e önmagában valamilyen jogalapot tulajdonba kerülésre, tulajdonba beleszólásra? Ha én, a tulajdonos, szabad akaratomból(!) nem adom meg neki ezt a jogot, akkor szerintem nem, még ha többszáz év telt is el a betelepedés óta. De ha valaki máshogy gondolja, akkor játsszon el ugyanezzel a gondolattal, csak most a saját lakására, saját telkére vonatkoztatva.
Budaházynak és a cigány autonómia gondolatával kacérkodóknak üzenem, hogy a cigányok már csak emiatt sem kaphatnak autonómiát, országnak területet sehol a Kárpát-medencében a mi beleegyezésünk és az ott élők beleegyezése nélkül. Esetleg Szibériában a farkasok és medvék, a sarkvidékeken a jégtáblákon a jegesmedvék között. Maximum nagyhatalmi szándékra és ellenünk fegyverrel biztosítva, de az már egy másik helyzet.
Üdvözlettel: Z.S.

Válasz

Cigányország
Postabontás |
Az alábbi cikkükre hivatkozással mondom, hogy ha az én felvetéseimre utalva írnak, akkor pontosan írják meg, hogy mi az én felvetésem. Az én felvetésem pedig ebben a kérdésben 8 éve az, hogy a magyar területi revízió követelésével párhuzamosan kezdeményezni lehetne egy cigány ország létrehozását, tehát nem holmi újabb "országcsonkításról" beszéltem soha, hanem országgyarapításról, mellyel párhuzamosan történhetne esetleg egy ilyen dolog. És ha ehhez területet kellene adni - mondjuk több országnak is -, akkor jöhet szóba Borsod egy része (de szóba jöhet más megoldás is, akár már elcsatolt részek is). Ez egy a sok különböző felvetésem közül, én nem is akartam erről most vitát, a kurucnak volt fontos erre kihegyezni a dolgot valamiért (sejtem miért, de ez most mindegy), tehát ha fájó, hogy ez téma lett, akkor ott kopogtassanak.
Ezt a pontosítást kérem hozzák le.
Budaházy György
Válasz:
Hogy ne mondja senki, hogy a magunk szája íze szerint értelmezzük a dolgokat, lehozzuk ezt a kiegészítést, bár mi sem kívánunk többet foglalkozni ezzel - ebben egyetértünk, oka van, hogy ez téma lett.
A koncepció így is nemcsak hogy nem elfogadható, hanem teljesen értelmetlen, és pont az ellenkezője annak, amit mi hangoztatunk. Azaz: hova ácsingózunk bármiféle revízióra, míg a megmaradt országunkban nem tudunk rendet tenni? Mikor tulajdonképpen jelenleg NINCS IS SAJÁT ORSZÁGUNK! Hogy gondolja valaki, hogy ha a piszlicsáré cigánykérdéssel nem bírunk, majd a revíziót megoldjuk? Vagy majd valakik rendezik helyettünk, nekünk – a két szép szemünkért? Mert követelünk? Ki nem sajnálja le?
Sem erőnk, sem erkölcsi alapunk nincs mindehhez. Ezen felül a hivatkozott írásunkban feltett ellenvetés ez esetben is áll, csak kibővítve. A cigánykérdést és egyéb belső problémáit rendezni képtelen magyarság egyszer csak visszakap valamilyen területeket. Az észak-gömöri magyarokat pedig rögtön azzal köszöntjük, hogy „pakoljatok, mert kell a földetek a cigányoknak”…?! Dobsina, Rozsnyó, Krasznahorka vára, a Szádelői völgy, a tornai várrom, az áji vízesések, vagy éppen Kassa! Szívből kívánjuk, hogy legyen lehetősége Budaházynak egy kiadós kirándulásra azon a vidéken is!
Bánfalvi Béla – Jövőnk.info

Válasz

A cigánykérdés megoldása a Hungarista Munkásállamban
Tanulmányok |
Részlet az MNA államépítési alapjai című munkaanyagból. A tőlünk másolók és ötleteket lopkodók is bátran olvashatják, bár nem hisszük, hogy a miniszterelnök egy héten belül fölolvassa a Parlamentben...
Vannak népcsoportok (nem használjuk most a fajok kitételt), akik önerőből képtelenek a környezetük kulturális és civilizációs szintjére felemelkedni. A cigányság esetében ezt több évszázados tapasztalat bizonyítja. Mária Terézia cigánytörvényeitől kezdve napjainkig minden igyekezet hiábavalónak bizonyult. Ez csak részben írható a cigányság rovására, mert másrészt a módszerek voltak rosszak. A szabad mozgás tiltásától kezdve napjaink segélyezési módszeréig - beleértve a Harmadik Birodalom kategorizálását is - csak tüneti kezelések voltak, és a lényeget nem érintették.
Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a cigány soha nem lesz képes arra a szintre felemelkedni, amire más civilizált kultúrnépek. Ezt nem is lehet elvárni, de azt igen, hogy a képességeiknek megfelelő módon hasznos tagjai legyenek a társadalomnak. Erre a műveletre a demokrácia alkalmatlan, és a cigányproblémát az egész társadalom lezüllesztésével igyekszik megoldani, miközben a kiváltságos réteg jól őrzött és védhető területeken él, és szinte semmilyen formában nem vesz részt a lezüllesztett társadalom életében.
A Hungarista Munkásállam minden egyes tagja számára előírja, tőle megköveteli a munkát, és ezért megfelelő díjazásban részesíti. A cigányoktól is. Még az analfabéta cigányoktól is, mert egy társadalomban vannak olyan műveletek, munkakörök, amit így is megfelelően el lehet végezni. Azokat pedig, akik a tőlük elvárható munkát (nemzetszolgálatot) megtagadják, átnevelő intézményekben, táborokban addig tartják felügyelet és munkavégzési kötelezettség alatt, amíg gondolkodásuk jó irányban meg nem változik. A változást oktatással segíti az átnevelő intézmény.
Azokban a térségekben, ahol rendkívül rossz az általános helyzet (lakás, ellátás, bűnözés, munkakerülés, stb.), tíz-tíz problémás családot egy-agy szociális munkás felügyel, aki rendőri státusszal rendelkezik. Jogában áll figyelmeztetni, ellenőrizni és végső esetben átnevelő intézménybe küldeni az arra rászolgálókat. Minden bírósági eljárás nélül három hónapos időtartamra. További sorsáról az intézmény szakembere a bírósággal együtt dönt.
Ki kell iktatni azokat az elemeket, melyek akadályozzák a cigányság beilleszkedését a munkástársadalomba. Mindenekelőtt az alkoholfogyasztás, a szerencsejáték és a prostitúció lehetőségét kell megakadályozni, akár részleges, helyi alkoholtilalommal, illetve a szórakozóhelyek, kocsmák bezárásával. A hatósági intézkedések ellenszegülőivel szemben elrettentő jellegű ítéleteket kell hozni, és ennek megfelelő propagandát kell biztosítani. Általános nyugtalanság esetén a helyi statárium is alkalmazható.
A beilleszkedett, munkás cigány teljes jogú tagja a társadalomnak, hátrányos megkülönböztetés nem érheti. A segélyezés, cigányprogramok, pozitiv jellegű megkülönböztetések tiltott műveletek, mert akadályozzák a program sikerét. A munkával megkeresett pénz értékesebb, mint a segélyként kiosztott, és ezt az értékalapú szemléletet kell erősíteni, nem pedig további vegetálásra kényszeríteni a cigányság százezreit. Az egyik a feltörekvő akaratot támogatja, a másik a züllést és a bűnözői életformát erősíti.
A program sikerét csak az erős állam képes biztosítani. A demokrácia gyenge, korrupt és bűnöző jellegű. Amíg a Hungarista Munkásállam hatalmi helyzetbe nem kerül, a cigánykérdés megoldására semmi remény, és a jövőben a helyzet csak rosszabbodni fog. A cigány-autonómia a demokrácia terméke, és olyan helyzetet teremtene, mely örök időkre konzerválná a cigányság mai helyzetét és elviselhetetlen terhet jelentene a dolgozó, értékteremtő társadalom számára.
Kassai Ferenc - Jövőnk.info

Válasz

Cigányisztán – a szabadkőműves álomország
Publicisztika |
Budaházy önálló cigányállamról szóló, kedélyborzoló kijelentéseit kísérő általános felháborodásra válaszul újfent kifejtette a kérdésről alkotott nézeteit, ismét megerősítve a cigányok javára történő országcsonkítás elképzelését. Annyiban árnyalva a dolgot, hogy nem feltétlenül kell a szabadkőművesek által is álmodott cigányországnak Borsodban lennie. Más felvetést nem hozott, ez a borsodiak után csak újabb hívei elvesztését eredményezte volna.
2009-ben megjelent könyvében Spiró György pontosan ugyanezt a koncepciót Békésre alkalmazza, előre elhintve a társadalomban egy ilyen lehetőség gondolatát. (A könyv egy elképzelt jövőképet mutat be.) Talán innen vette az ötletet Budaházy, aki most közölt összefoglalója szerint azelőtt csak egy „közép-európai területi rendezés” keretében vetette fel az önálló cigány államot. Bárhogy is, de az újabb Trianon terve egybevághat a szabadkőműves elképzelésekkel. Voltak olvasóink, akik felvetették, hogy ez lehetett Budaházy szabadságának az ára. Nem feltételezzük ezt, vannak képtelen megnyilvánulásai magától is, másrészt annál gerincesebb. De neki is el kellene gondolkodni, hogy akarva-akaratlan, Spirókkal és a vakolókkal kerül közös nevezőre!
Tehát Budaházy (és a szabadkőművesek) elképzelései szerint csináljuk meg magunknak az újabb országcsonkítást, zsuppoljuk ki az őslakos magyarságot az otthonaikból, állítsunk fel egy cigányállamot (annak minden költségével együtt, mert a segélyből nem fogja futni), melynek stabilizálódásáig még honképes nép esetén is lapátolni kellene a támogatásokat egy jó darabig. Rejtély, az államalakulat működését hogy képzeli el Budaházy (a vakolóknak biztos konkrétabb elképzelésük van, melyekben azonban egész biztos nem a magyarság és nem a cigányság érdeke a központi szempont), mikor ő maga fejti ki, hogy még a kényszerű munkára is alkalmatlannak tartja a cigányokat.
A felvetés érthető felzúdulást váltott ki, és parttalan viták témája lett. A gond ezzel csak az, hogy a vakolók célja jelenleg pont az, hogy a cigány autonómia, mint lehetőség beépüljön a köztudatba. A cigánykérdés megoldásának firtatása érthető (az ilyen képtelen javaslatok kevésbé), azonban egy alaphibát elkövetnek a megoldást ajánlgatók. Méghozzá azt, hogy a jelenlegi körülményekkel számolnak. (Jellemzően ezt a hibát vétik mindig, minden kérdésben.)
Jelenleg ugyanis semmiféle hatalmi akarat nincs bármiféle megoldás kivitelezésére – magyar vezetés híján. Ami azonban biztosra vehető (jó ideje erről beszélünk), hogy a küszöbön álló és kikerülhetetlen változások hamarabb fognak bekövetkezni, mint egy ilyen hatalomváltás. A folyamatok pedig újabb és drasztikusabb arcát fogják megmutatni a kérdésnek (ennek és sok másnak), amikor is nemhogy a dolog megoldása, de túlélése lesz a kérdés, különösen az egyén szempontjából. A folyamatok előreláthatatlan végén pedig új helyzet áll fel, a megoldást pedig arra és akkor kell majd megadni.
Tudni kell, és tudomásul kell venni, hogy jelenleg a cigánykérdést (ahogy a többi korkérdést sem) megoldani nem tudjuk (mi sem). Ezért jelenleg a problémákkal nem azok megoldása, hanem azok kezelése szintjén kell foglalkozni. Azaz a saját világunkban olyan szintre szorítani, hogy a korlátokhoz képest a legkisebb problémát okozza. Ez a közösség dolga. (Az Arcvonal tagjainak számára nem nagyon van például cigánykérdés, inkább környezetük cigányainál van MNA-kérdés – még ha nem is tudják azt nevesíteni.)
A későbbi megoldást a változásokig ki kell dolgozni és elő kell készíteni – de nem csupán fantazmagóriák és felvetések szintjén. Illetékes szakcsoportjaink dolgoznak az államépítési alapokon és előkészületi munkákon.
A cigánykérdésről (haladás, hogy a Jobbik „cigánybűnözése” után eljutottak a felismerésre, hogy többről van szó) pedig annyit, hogy azt a jelenlegi rendszerben gondolkodva, demokratikus keretek között nem lehet megoldani. A megoldási elképzeléseink megvannak, ezeket azonban érthető módon, nem írhatjuk le (egyrészt a médiatörvény, másrészt a teljes politikai paletta folyamatos tolvajlásai miatt), legfeljebb néhány kivonatot ismertetünk rövidesen, szemléltetve a munkásállam működését.
A cigányállam fantazmagóriájával többet nem kívánunk foglalkozni, mert ellenségeink célja jelenleg pont az, hogy ezt, mint lehetőséget a társadalom tudatába vigye. Most pedig (köszönhetően Budaházynak, és a mindig „jól időzítő” Kuruc.info-nak) ezen rágódik az egész nemzeti oldal. Tehát: erről hallani sem akarunk többet, sem felvetésként, sem cáfolatként, de még csak beszédtémának sem szabad lennie!
Bánfalvi Béla – Jövőnk.info

Válasz