Jellemző a magyarországi médiumokra, hogy mély a kuss Sólyomcigányfelmentő döntésével  kapcsolatban. Mind a balliberális, mind a “polgári” sajtó hallgat, és egy szót nem szólnak az eset visszhangjáról. Egyetlen nyomorult ellenkommentár nem hangzott el.

Ez, mondjuk, érthető. A balliberális sajtó nem fogja megtámadni a döntést, mivel az az ő szájuk íze szerinti (nem csoda, hogy a vér-SZDSZ-es Ónody-Molnár Dóra azonnal írt egy jó kis, Sólyomot semmiképp nem támadó beszámolót a Népszabadságban). A fideszes sajtó meg azért nem, mert Sólyom, ugyebár, a Fidesz jelöltje volt, SZDSZ-es támogatással, emiatt (számukra – Magyar Nemzet, Magyar Hírlap stb.) támadhatatlan, bármekkora baromságot csináljon is. Az egyetlen FH-hír leközlése kivételével semmit sem láttunk náluk a témában kapcsolatban.

Kritikus hangot eddig csak a (viszonylag független) Vastagbőrön láttunk, ill. most a Zipp-en. Ez utóbbiak igen jól sikerült, a mi érveinkhez nagyon hasonló véleménycikkét idézzük:

Sólyom László bűnrészes lett 

Remélem, Sólyom megkegyelmez majd a Zuschlag-ügy elítéltjeinek is. Sőt, ha van erkölcsi érzéke, nem tehet mást. De meg kell kegyelmeznie minden tolvajnak, csalónak, sőt a betörőknek, az adócsalóknak, az összes közlekedési szabályszegőnek is. Ezen bűncselekmények társadalmi súlya ugyanis meg sem közelíti azét a cigány családét, akinek éppen most kegyelmezett meg, akik nem járatták gyerekeiket iskolába. 

Míg egy adócsaló vagy Zuschlag csak pénzt lop, a cigány család elveszi gyerekei jövőjét, életét, és közben rengeteg pénzt vesz ki mindannyiunk zsebéből. A „nem iskoláztatás” élet elleni bűncselekmény.

Sólyom nem érzi át a cselekmény súlyát, pedig korábbi nyilatkozatai alapján úgy látszott, érti a cigánysággal kapcsolatos problémák fontosságát. De nem, a szociális szakma és többi eszement őt is megzavarta. Egy „becsületes” betörő vagy adócsaló sokkal kevesebb kárt okoz hazánknak, mint azok a százezrek, akik nem iskoláztatják gyermekeiket rendesen. Ma közel 2 millió ember nem képes használni írás- és olvasástudását, ami alkalmatlanná teszi még a legegyszerűbb munkák elvégzésére is. Mindez egy olyan országban, ahol hagyományosan erős volt az oktatási rendszer, ahol ingyenes a teljes életszakaszra az oktatás, sőt, azoknak a cigánygyerekeknek, akiről itt beszélünk, még az étkezés és tankönyv is ingyen jár. És a kutatók szerint nálunk nagyon megéri tanulni. Itt az egyik legmagasabb az EU-ban a tanultak és a nem tanultak kilátásai és anyagi helyzete közötti különbség.

Mi mégis karba tett kézzel nézzük, ahogy egyre nagyobb tömegben nőnek fel olyan gyerekek, akiknek már 14-18 éves korukban meg van írva a sorsuk. Segélyezett, ingyenélő, bűnöző. Mindezt a szüleiknek a szociális szakmának, és most már Sólyom Lászlónak is köszönhetik. Sólyom bűnrészes lett a magyar társadalom, és ezen gyerekek jövője elleni legnagyobb szabású bűncselekményben. Bűnrészes lett élet elleni bűncselekményben.

De Sólyom tette más következménnyel is jár. A legfontosabb, hogy növeli a Jobbik választási esélyeit. Nem tudom Sólyom szándéka ez volt-e? A választás titkos, nem tudhatjuk, Sólyom a Jobbikra szavaz-e, mindenesetre a Jobbikot segíti, és ezt nem illene neki. Tette tökéletesen igazolja a Jobbik szavait, problémafelvetését, ideológiáját, programpontjait. Újabb lovat ad a cigányság elleni indulatok alá, felháborítja az embereket, felhívja a jog és az állam gyengeségére a figyelmet.

Biztos vagyok benne, hogy Sólyom jogilag meg tudja indokolni tettét, az alkotmány bírák mindent és annak az ellenkezőjét is képesek alátámasztani, mint ítéleteikből láthatjuk. Nem is ezzel van a gond, hanem az üzenettel, amit a társadalom felé küld. Újra felhívja a figyelmet arra, hogy a mai rendszerben nincsenek eszközök a cigányág iskolába kényszerítésére, vagy ha valakik mégis találnak, akkor azt a szociális szakma elveszi tőlünk, ezzel taszítva még mélyebbre a cigányságot. A cigányságnak pedig azt üzenjük, bármit megtehetnek, mert a törvények nálunk nem arra valók, hogy betartsák őket. Mindig van kiskapu, mindig elég siránkozni, és akkor jön Róbert bácsi, Sólyom László, vagy a Mikulás, aki segít.

Jellemzően a szociális szakma megint a társadalmon akarta leverni a szülők felelősségét. Az egyik lapban ez olvasható: Az ügy felháborodást keltett, főleg szociális szakemberek körében, akik nem értették, miért nem merül fel ilyen esetben a család- és gyerekjóléti szolgálatok, illetve az iskola felelőssége. Sokan azt sem értették, miért oldaná meg az „iskolakerülés" problémáját az, ha mindkét szülő börtönben ül.

Ők ugyan nem értették, miért oldaná meg, de nem csak a két gyerekét, hanem még sok másikét is megoldotta. Éppen ők maguk hívták fel a figyelmet arra, hogy a büntetés kiszabása óta a gyerekek rendszeresen jártak iskolába. Sajókazán állítólag a családsegítőkből és a roma asszonyokból alakult Segítő Kéz Asszonygyülekezet figyelni kezdte a csellengő diákokat és beküldte őket az iskolába. Ilyen könnyen elérték azt, amit képtelenek voltak normálisan, szép szóval elintézni. Elég volt egy ítélet, és segítő szolgálat alakult, mindenki szépen tanul. Csak ennyi kellett, két embert lecsukni, és minden megoldódott. Legalábbis a szociális szakma szerint. Komoly ember persze nem hiheti, hogy ennyi elég lenne a gondok megoldására, de azt láthatjuk, hogy megfelelő folyamatokat indított el. Nem érte volna meg ennek a két embernek a börtönbe juttatása sok-sok gyerek életesélyeinek növelését? Ennek megválaszolását inkább Sólyom Lászlóra bízom, terhelje az ő lelkiismeretét azoknak a gyerekeknek a sorsa, akik a szülők kegyelme miatt újra iskolakerülővé válnak.

(Zipp)