Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ellenállás klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ellenállás klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ellenállás klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ellenállás klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ellenállás klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
„Cigányoznak” a magyar újságírók
A hazai sajtóban tapasztalható cigányellenes, a sztereotípiákat erősítő beszámolókról írt elfogult elemzést az egyoldalúan cigánybarát, s ebből következően hungarofób Sosinet. A cigányok koszosak, nem szeretnek dolgozni, agresszívek és félelemben tartják környezetüket. Ezek a legelterjedtebb sztereotípiák a többségi társadalomban a romákról - írja elemzése második részében a Sosinet, a Független Médiaközpont/Független Újságírók Alapítványa 2010-ben indított nemzetközi multimédiás gyártási programjának weboldalán. Még nem sikerült kinőni a már jól bevált sztereotip képi látásmódot, amikor a cigányokról szóló riportok többségében a fotós, vagy az operatőr tudatosan a nyomorjelentésekre – a munka, a lakás, az iskola, és az egészségügy terén elszenvedett halmozott hátrányokra – fókuszál. A képi repertoárt a falu vagy város perifériájára száműzött cigánysoron faágakat cipelő emberek és az úttesten gazdátlanul kóborló kutyák teszik még izgalmasabbá. Miközben egy olyan összeállításban, melyben arról beszélnek a szereplők, hogy a cigánytelepek lakói kifelé igyekeznek a putrivá tett telepről, a maguk által összeokádott szemétdombokon játszadozó koszos, hetes kosszal díszített rajkókat és potenciális bűnözőket látunk. Ezzel a képi ábrázolással sikerül a szerkesztőnek még nagyobb ellenérzést kiváltani – esetleg abból a nézőből is, aki eddig nem gyűlölte a romákat; már ha akad még ilyen ember ebben az országban, esetleg a kék-híreket nem olvasó emberekből. Az elfogulatlanságra még csak nem is törekvő elemzés szerint az olaszliszkai lincselés jelentette a fordulópontot, akkor tört nyíltan felszínre a cigánygyűlölet. Az eset után megnőtt az olyan bűnügyi riportok száma a hírműsorokban, amikben egyértelműen cigányok voltak, vagy lehettek az elkövetők – azzal a nem is nehezen elképzelhető mondanivalóval, hogy képtelenek a többségi társadalom által előírt normarendszernek megfelelően élni. A cigányok ellen elkövetett gyilkosságsorozat bemutatása sem a rokonszenvet ébresztette fel, a nyilvánosságban megfigyelhető hiányosságok és torzítások a legjobb akarat ellenére is alkalmasak voltak arra, hogy megerősítsék a többségi társadalomban régen lerakódott, megalapozott sztereotípiákat és óvatosságra intő előítéleteket. Ezeket a hiányosságokat a napi rutin, a politikai hozzáállás (jobboldali média) és a cigánykultúra nem ismerete okozhatta - állítja az rózsadombi elemzők munkája. A cigányok elleni támadásokkal egy időben kőkemény ellenkampányba kezdett a jobboldali média - állításuk szerint. Ezzel akarva sugallni azt a prekoncepciójukat, hogy a cigány-barátság baloldali-, míg a cigány-iszony jobboldali „érték” lenne. Mert legyünk higgadtak és korrektek: a cigányoktól való távolságtartás , esetleg a megvetés, lenézés nem a politikai jobboldal sajátja, hanem a többségi nemzet jellemzője, s amely vélekedés személyes tapasztalatokon alapul. Állításunk alátámasztására és a cigány „kutatók” előítéletességére álljon itt egy idézet: „A magyar társadalom mintegy háromnegyed része – legyen az baloldali, vagy konzervatív pártválasztó, lényegében ugyanazt gondolja rólunk, mint a szélsőjobboldal egyre erősödő és aktív szavazó rétege.” (Horváth Aladár - 2009. máj. 16. Szt. István Park) A Sosinet szerint a magyar újságírók kényesen ügyeltek arra, hogy a szavazópolgárok véletlenül se érezhessenek együtt az áldozatok - mármint a cigány-gyilkosságok sértettjei, és nem az olaszliszkai vagy veszprémi (stb.) áldozatok - hozzátartozóival. A teljes fröcskölődést a sok szabadidővel rendelkező, esetleg kalandkedvelő, a többségi társadalomhoz tartozó olvasóink itt elolvashatják: 1. rész ––– 2. rész (nol nyomán Szent Korona Rádió)
Tájékoztatásul megjegyezzük, az írás a befogadó és végtelenségig túltoleráns anyanemzet Kölcsey és Kazinczy anyanyelvén olvasható. Akik ezt nem ismernék, a merész vállalkozásba bele se kezdjenek.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Arany szívük van ezeknek a romáknak: Orsós János pl. még fagyizni is elvitte a 11 éves lányát, miután megerőszakolta
Ismerős módszer: trükkös tolvajok fosztogatják az ATM-használókat
"Civilizált várost szeretnénk" - folytatják a nagybányai cigánytelepek felszámolását
A francia rendőrség nem rejtegeti a cigánybűnözőket: képeket tettek közzé egy támadásukról