Csatáry-ügy: levelet hozott a postás Amerikából
2012. július 26. 21:27:23

Lassan megszokjuk, hogy Orbán Viktor szinte minden hónapban kap levelet Amerikából. Legutóbb júniusban érkezett egy küldemény ötven kongresszusi képviselő aláírásával (lásd erről Kik írtak levelet Orbán Viktornak? című írásomat), a mostani levélnek azonban már két címzettje van: Orbán Viktor és Áder János. A levelet húsz amerikai képviselő írta alá.

A kongresszusi levélről ezt írja az Amerikai Népszava (betűhíven közlöm):

„Húsz amerikai kongresszusi képviselő írt levelet Áder Jánosnak és Orbán Viktornak a Csatáry-ügy teljes körű és gyors lefolytatását kérve. A levélírók a lehető legnyomatékosabban kérik a hírhedt náci háborús bűnös haladéktalan felelősségre vonását. /…/

A csoport vezetője Jerrold Nadler new yorki demokrata képviselő és az aláírók között mindkét párthoz tartozó politikusok megtalálhatók. A levélírók ’a lehető legnyomatékosabban’ azt kérik a magyar vezetőktől, ’tegyenek meg mindent’ annak érdekében, hogy ’a hírhedt náci háborús bűnöst, Ladislaus Csizsik-Csatáryt’ haladéktalanul felelősségre vonják Magyarországon, miután ’nemrég a nyomára bukkantak Budapesten’.

A dokumentum felsorolja a Csatáryval kapcsolatban ismertté vált vádakat, majd emlékeztetnek rá, hogy Csatáry ’igazi gyáva emberként a háború után elmenekült a felelősségre vonás elől, és hazugsággal leplezve múltját, Kanadában telepedett le. 1997-ben, miután kiderült a múltja, újra menekülnie kellett, és azóta is szökésben áll’ – írják az amerikai kongresszusi képviselők.

Az aláírók szerint az a tény, hogy Csatáry évtizedekkel ezelőtt követte el a bűneit, ’nem ad, és nem is adhat okot arra, hogy ne lépjenek fel ellene. A második világháború óta eltelelt sok-sok év, amely során szabadságban és méltóságban élvezhette az életét, ugyanazok az évek, amelytől oly sok zsidót megfosztottak. (…) Bár nem tudjuk semmivé tenni a holokauszt tragédiáját, biztosíthatjuk azt, hogy ezekért a borzalmakért felelős gonosz emberek megkapják büntetésüket’ – írják a képviselők, akik szerint a Csatáryhoz hasonló személyek felelősségre vonásával ’az elveszett életek előtt tisztelgünk és nem engedjük, hogy feledésbe merüljön az, ami történt.’

Jerrold Nadler a Brooklyn és Manhattan egy részét is magába foglaló 9-es számú new yorki választókörzet képviselője 1992 óta a washingtoni kongresszusban. A 20 aláíró között van többek között Howard Berman kaliforniai képviselő, aki Tom Lantos után vette át a kongresszus külügyi bizottságának elnöki tisztét és Tom Marino pennsylvaniai republikánus képviselő is.”

A fenti szövegben lenne mit „pontosítani”, én csupán egy apróságra hívom fel az olvasók figyelmét: az eredeti levél is bizonyítja, hogy az amerikai képviselők a Csatáry ellen felhozott „vádakat” nem pusztán felsorolják, hanem ezeket bizonyított tényként is kezelik. Ez megdöbbentő: a demokrácia mintapéldájaként emlegetett USA húsz képviselője nem tudja, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet. Ők azonnal ítélkeznek. Ráadásul olyan „tényt” is említenek, amelyről eleddig nem hallottam: a képviselők szerint – lásd a levél harmadik bekezdését – Csatáryt terheli a felelősség 300 zsidó Ukrajnába való deportálásáért, mely eseményre szerintük 1944-ben került sor. Ezt az új felfedezést honnan merítették az amerikai honatyák és –anyák?

Eddig is tudtuk, hogy Csatáry László ügyében nagy a nemzetközi nyomás. A „holocaust-ipar” keményen dolgozik, most éppen az USA kongresszusát használja fel arra, hogy befolyásolja a magyar hatóságokat. Nem tudom, Csatáry László bűnös-e vagy sem. Nem tudom, mennyit érnek az ellene szóló tanúvallomások, amelyek lehetnek igazak is, lehetnek hamisak is. Abban viszont biztos vagyok, hogy az utóbbi hetekben tapasztalt beavatkozás az ország belügyeibe – fölháborító. Vajon mit szólna Obama elnök, ha húsz magyar képviselő levelet írna neki valamely ott zajló nyomozással kapcsolatban, és sürgetné az elnököt, tegyen meg mindent a bűnös mielőbbi elítéléséért? Gondolom, kikérné magának, hogy egy másik állam néhány törvényhozója beavatkozik az USA belügyeibe.

Ez a mostani levél minden korábbi „akciót” felülmúl (illetve morális értelemben alulmúl), ezért a júniusi cikkemhez hasonlóan megvizsgáltam, mit lehet tudni a levélírókról.

A júniusi levelet 50 demokrata, a mostani levelet 18 demokrata és 2 republikánus képviselő írta alá. Az előző levél aláírói közül 20 volt a zsidó, vagyis az aláírók 40 százaléka. A mostani levél aláíróinak már 60 százaléka zsidó, de a többiek is lelkes támogatói Izraelnek és a „holocaust-iparnak”. Nézzük az adatokat.

A mostani levél 20 aláírója közül 15 a júniusi levelet is kézjegyével látta el. Az új aláírók között találjuk a két republikánus képviselőt is. A júniusi levelet 20 zsidó képviselő írta alá, a mostani küldeményt 12. Valamennyi zsidó képviselő demokrata párti. A kongresszus 435 tagja közül összesen 24 képviselő zsidó: ebből egy republikánus, a többiek mind demokraták. Az egyetlen republikánus zsidó neve nem szerepel az aláírók között.

A mostani levél 20 aláírója közül tehát 12 zsidó, vagyis az aláírók 60 százaléka (előző írásomban az egyik aláíró – Howard L. Berman - képét már közöltem, most egy zsidó képviselőnő fényképét osztom meg az olvasókkal). Ez már beszédes szám – különösen akkor, ha tudjuk: a kongresszusi képviselőknek csak 5,5 százaléka zsidó. Magyarán: az Ádernek és Orbánnak címzett levél elsősorban zsidó akció, nem az amerikai kongresszus többségének a véleményét, szándékát tükrözi. Ennek megfelelően kellene kezelni a küldeményt.

Végül álljon itt a levelet aláíró zsidók listája:

Gary L. Ackerman; Shelley Berkley; Howard L. Berman; David N. Cicilline; Theodore E. Deutch; Eliot L. Engel; Steve Israel; Jerrold Nadler; Jared Polis; Janice D. Schakowsky; Adam B. Schiff; Brad Shermann.

Látjuk tehát, hogy az amerikai kongresszus zsidó képviselőinek 50 százaléka csatlakozott a Csatáry-ügyben kelt levélhez. Ez különösen annak fényében érdekes, ha azt is tudjuk: a nem zsidó kongresszusi képviselőknek mindössze 1,9 százaléka (!) írta alá az említett levelet.

Már csak azt nem értem, a lelkes aláírók miért nem követelik például Biszku Béla azonnali bíróság elé állítását? A lelkes levélírók miért hallgatnak, ha kommunista bűnökről van szó?

Végezetül egyetlen megjegyzés: ha valaki nehezményezné, hogy úgymond „zsidószámolást” végeztem, annak csalódást kell okoznom. Nem én végeztem számolást: a zsidó szervezetek, érdekvédő tömörülések, pro-Izraeli csoportok vezetnek listát arról, hány zsidó ül különböző testületekben. Én csak kimásoltam az adatokat, s közzétettem. Ha ők számolhatnak angolul, én miért ne tehetném közzé az eredményt magyarul?

Szalay László