Miközben idehaza a rendszerváltás óta azt hazudják a vezető politikusaink és közgazdászaink, hogy aki az adósság visszafizetésének teljes vagy akár részleges megtagadásáról beszél, az bolond vagy hozzá nem értő, a világon egyre többen hirdetik: elkerülhetetlen a szegény országok részére nyújtott kölcsönök feltételeinek újratárgyalása, és a hitelek egy részének (vagy egészének) leírása. Egyiptomban október 31-én megalakult a Népi Akció Egyiptom Adósságainak Eltörléséért elnevezésű mozgalom. Mikor születik nálunk hasonló kezdeményezés?
A mozgalom vezetői olyan személyiségek, akiket aligha lehet „bolondnak” vagy „tudatlannak” nevezni. Ott van közöttük például Ahmed Al-Naggar, az Al-Ahram Politikai és Stratégiai Tanulmányok Központ egyik vezetője, Kamal Abbász, a Független Szakszervezeti Unió elnöke, Wael Gamal gazdasági újságíró, valamint a korrupcióellenes-harc terén nevet szerzett egyiptomi Khaled Ali és a tunéziai Dr. Fathi Chamki. A mozgalom zászlóbontása alkalmából rendezett nagygyűlésen elhangzott, hogy már a januári forradalom kitörését követően megszerveződött a Facebookon a Töröld el az Egyiptomi Adósságot! nevű csoport, amely igencsak megerősödött azt követően, hogy júniusban az IMF ismét több milliárd dolláros kölcsönt akart az egyiptomiak nyakába sózni.
A rendezvény levezető elnöke, Wael Gamal gazdasági újságíró kijelentette: „Egyiptom 35 milliárd dollárral tartozik külföldi bankoknak, és a kölcsönök legnagyobb részét a Mubarak-rezsim idején vették föl, de a pénzt nem a nép érdekében költötték el.” Khaled Ali azt hangsúlyozta, hogy a mozgalom nem kívánja megtagadni a teljes adósság visszafizetését, azonban szeretnék sorról sorra átvizsgálni a kölcsönszerződés feltételeit, valamint a hitelek felhasználásának a módját is áttanulmányoznák. Mint mondta, az összegek jelentős részét nem a nép beleegyezésével vették föl, és tudni szeretnék, a polgárok hasznára történtek-e azok a beruházások, melyeket a hitelekből finanszíroztak. Ezen kívül arra is kíváncsiak lennének, a különböző korrupciós ügyletek során mennyi pénzt loptak el a kölcsönként felvett összegekből – jelentette ki Khaled Ali, aki már a Mubarak-rezsim idején jelentős erőfeszítéseket tett a korrupció elleni harc terén. Az aktivista hangsúlyozta: a hiteleket nyújtó külföldi bankoknak pontosan tudniuk kellett volna, hogy Hoszni Mubarak diktátor, ezért az ő rendszerében a kölcsönök felhasználásába a népnek semmiféle beleszólása nem lesz. Jogos tehát, ha nem csak az egyiptomi nép, hanem a hiteleket nyújtó nemzetközi bankvilág is szembenéz a következményekkel – szögezte le Khaled Ali.
A konferencián a felszólalók utaltak arra, hogy számos példa van az adósság elengedésére, illetve átütemezésére: érdekes módon például Irak lerohanása után szép csöndben semmisnek nyilvánították a megszállt ország adósságát, de 2009-ben az egyiptomihoz hasonló forradalom révén hatalomra jutott ecuadori kormánynak is sikerült a 13 milliárdos tartozásának kétharmadát semmisnek nyilvánítani. (Számos más példát is meg lehetett volna még említeni.) Szó esett arról is, hogy az IMF és a Világbank a kölcsönök fejében az ország teljes iparának a privatizációját követelte, melynek nyomán az idehaza is szentként tisztelt „külföldi befektetők”, valamint a Mubarak-kormányhoz kötődő „gazdasági-politikai elit” tagjai hihetetlen összegeket zsebeltek be, a pénzek jó részét külföldre síbolták, miközben pedig az egyiptomi nép egyre sötétebb nyomorba jutott.
Hazem Al-Biblawi, a „forradalmi kormány” gazdasági minisztere azonban elítélte a rendezvényen elhangzottakat, mondván, hogy aki az adósság elengedését követeli, rossz színben tünteti fel Egyiptomot a világ szemében. A válasz azonban hamarosan megérkezett. A mozgalom egyik vezetője, a neves közgazdász, Ahmed Al-Naggar szerint ugyanis az „ellenforradalom az, ami rossz színben tünteti fel Egyiptomot”. „A régi rendszer vette fel a kölcsönöket, és teljesen rosszul használta fel. Most pedig le akarják járatni a forradalmat. Ha a nemzetközi közösség azt akarja, hogy a forradalom sikerrel járjon, akkor igenis támogatni kell minket a gyűlöletes adósság leírásában” – szögezte le Al-Naggar, hangsúlyozva azt is, hogy az IMF és a Világbank sohasem Egyiptomot kívánta megsegíteni, hanem csupán a nemzetközi diktátumok elfogadását akarta kicsikarni a kairói vezetéstől. A konferencián a hitelminősítők is megkapták a magukat, ugyanis a forradalom után leminősítették Egyiptomot. De miért? A magyarázat Al-Naggar szerint csakis az lehet, hogy a nemzetközi bankvilág nem is karja az egyiptomi forradalom sikerét, mert akkor esetleg Kairó nem vesz fel tőlük további kölcsönöket, és ha a pénzügyi függés megszűnik, vagy lazul, az új egyiptomi vezetés esetleg nem tesz eleget a nyugati hatalmak elvárásainak. Feltehető a kérdés: vajon a nemzetközi bankvilág ugyanígy nem éppen azt akarta-e, hogy a kelet-európai rendszerváltások is zűrzavarba és kudarcba fulladjanak? Egy erős, öntudatos állam ugyanis nem fog megalázó feltételek mellett pénzt fölvenni az IMF-től és a Világbanktól, és ha nincs tengernyi hitel, akkor nincs gyarmatosítás és politikai függés sem.
Dr. Fathi Chamkhi, aki Tunéziában küzd hosszú évek óta a korrupció ellen, felidézte, hogy a francia gyarmatosítók annak idején erőszakkal szerezték meg a legjobb földeket a hazájában, majd amikor Tunézia elnyerte a (látszólagos) függetlenséget, francia bankoktól felvett kölcsönök segítségével kellett visszavásárolni a kormánynak az elrabolt földeket. A Nyugatot kiszolgáló, az év eleji forradalom során megbukott tunéziai rezsim is jelentősen eladósodott. „A kölcsönöket sohasem hazám fejlesztésére fordították. Minél több pénzt vettek fel, annál szegényebbek lettünk. A hitelek diktatúráját hozták létre” – jelentette ki a tunéziai korrupció-ellenes küzdelem vezéralakja.
Kamal Abbász, az egyiptomi Független Szakszervezeti Unió elnöke emlékeztetett arra, hogy az egyiptomi forradalom egyik jelszava a következőképpen hangzott: „Döntsd meg a rendszert, ne fizesd tovább az adósságot”! Úgy hiszem, az a politikai erő, amely valamilyen hasonló jelszóval kampányol a legközelebbi választásokon Magyarországon, elsöprő sikert fog aratni.
Perge Ottó - Palestine Chronicle nyomán
Kapcsolódó hírek:
Az USA újra inváziót tervez Irak ellen - érint ez minket?
Irán, Irak, Egyiptom, Líbia, Szíria, Ukrajna…azonos elkövető?
Egyiptom új elnökét is megvásárolnák a jenkik - de ő nem hajlandó bocsánatot kérni a zsidóktól
Fogságba esett az egyiptomi férfival lelépett magyar nő