Mi jelöljük meg magunkat?...
Győri Nemzeti Hírlap, 1941. szeptember 19.
Mi jelöljük meg magunkat?... vetődött fel Sopronban a kérdés a nyáron. Mint olvasóink híradása nyomán megírtuk, egész nyáron tele volt Sopron zsidó nyaralókkal, akik miatt a keresztényeknek alig, vagy nem jutott hely. Persze a zsidókkal sokkal szigorúbban bánó Németország határán külön kéj lehet a gyönyörű Lövér szállóban kényelemben, felvágósan nyaralni és átsandítani a szemhatár hegyein, hogy látjátok, nácik, micsoda egy jó életünk van a shortban és tejben-vajban!
Sopronban minden nyaraló zsidó, annyira, hogy az ott nyaraló pár keresztény között vetődött fel a gondolat, hogy talán egy kis fehér keresztjelvénnyel a keresztények jelöljék meg magukat, megkülönböztetésül?
A gondolatot nem tartjuk szerencsésnek, ha kereszténységünk nyílt megvallása szép lenne is. De beteg dolog, hogy Magyarországon a keresztények írják ki az üzletre, hogy „Keresztény üzlet”. Másutt éppen fordítva van és az a helyes: a zsidó írja ki, hogy zsidó üzlet. Utóvégre itthon vagyunk, csak nem mi kényszerülünk jelet hordani?
Lőwy-Lengyelt, Fleischner Zsuzsannát és Donáth Nándort a budapesti gyűjtőtáborba szállították
Több alkalommal foglalkozott a Győri Nemzeti Hírlap Lőwy-Lengyel, Fleischner Zsuzsanna és Donáth Nándor győri zsidó lakosok ismeretes nemzetgyalázási ügyével. Mindhárom egyén több ízben ellenszegült a hatóságok intézkedéseinek s olyan magatartást tanúsítottak a nemzet egyetemével szemben, amely kivívta a hatóságok azon közigazgatási eljárását, amelynek eredménye az internálás.
Az internálási végzés kihirdetése után a három szóban forgó zsidó egyén megfellebbezte az internálás elrendelését. Fellebbezésüket a győri rendőrkapitányság felterjesztette a budapesti főkapitánysághoz, ahonnan a közelmúltban érkezett vissza a megkeresésre adott válasz, mely szerint mindhárom győri zsidó internálási végzését helybenhagyja.
A győri kapitányságon közölték a főkapitányság kérelmüket elutasító végzését az érdekeltekkel, egyúttal tudomásukra hozták azt is, hogy rövidesen Budapestre kísértetik mindhármukat az ottani gyűjtőtáborba.
A rendőrkapitányság szerdára virradó hajnalon kísértette ki a győri állomásra és onnan Budapestre Löwy-Lengyelt, Fleischner Zsuzsannát és Donáth Nándort, akiket a belügyminiszteri döntésig a budapesti gyűjtőtáborban helyeznek el.
A belügyminiszteri döntés után valamelyik internálótáborba kerülnek.
Szovjet női zászlóaljak példátlan kegyetlenséggel harcolnak Sztalingrádban
1942. szeptember 19.
Róma, szept. 18. MTI. – Mint a Telegrapho berlini külön tudósítója jelenti, a Sztalingrádért folyó ütközet száz apró csatára bomlott szét, minthogy minden egyes bolsevista ellenállási központot külön kell elfoglalni. E bolsevista ellenállási központok szétzúzása azért megy viszonylagos lassúsággal, mert a német hadvezetőség a lehetőséghez képest kímélni akarja a német tisztek és katonák életet. Legtöbb esetben a bolsevisták által bevett épületeket a föld színével egyenlővé kell tenni. Különösen heves harcok folytak Sztalingrád északnyugati negyedében, ahol a vörösőrség és a bolsevista halál-zászlóalj körömszakadtáig védelmezte az ágyúgyárat, a lőszergyárat és a traktorgyárat. Az épületek minden nyílásába ágyukat, gépfegyvereket és golyószórókat helyeztek el, az épületek belsejében pedig sok száz láda bombát, kézigránátot és lőszert raktározták el. A német csapatok 26 órás heves harc után foglalták el ezt a három épületet.
Sztálingrád, 1942. Házról házra – a halálba
A sztalingrádi helyőrség eszeveszett ellenállásában a polgári lakosság is részt vesz. – A hadi jognak megfelelően a németek szabad orvlövésznek tekintenek minden polgári lakost, akit fegyverrel kezében találnak. Ezt röpcédulák útján tudtul is adták. Ennek ellenére a bolsevisták női zászlóaljakat szerveztek meg. Ezek a megvadított nők a harcban olyan kegyetlenségről tesznek tanúságot, mely minden képzeletet felülmúl. Német katonai körökben hangoztatják, hogy azoknak a pontoknak a száma, melyekre a szovjet védelem még támaszkodhatik, rohamosan csökken. Mindamellett a német hadvezetőség csak akkor fogja közölni Sztalingrád elestét, amikor a városban az utolsó puskalövés is eldördült.
Razziázzák végig a piacokat
A betolakodott cigányok tűrhetetlenné teszik a tisztességes kereskedők helyzetét
A Győri Nemzeti Hírlap már több alkalommal szóvá tette a győri és Győr-környéki cigányok ügyét. Napról napra futnak be szerkesztőségünkbe a panaszok a kóborló és vándorló cigányok ellen, akik egyre jobban elözönlik a város utcáit, tereit, piacait. Szombaton délelőtt az Aranykert mozi mögötti piaci árusok jöttek hozzánk azzal a panasszal, tűrhetetlenné teszik helyzetüket az odatelepedett cigányok, akik valószínű nem egyenes úton szerzett áruikkal kereskedést űznek. A pénzen azután szeszesitalt vásárolnak, végigkiabálják a várost, verekednek, köpködnek és rendetlenkednek. A rendőrőrszemeket messziről elkerülik, és mellékutakon szivárognak be a városba. A rendőrkapitányság illetékes szerveitől nyert értesülésünk szerint az őrszemek állandóan figyelemmel kísérik a beözönlő cigányokat. Mert nemcsak közegészségügyi, hanem egyéb fontos szempontok figyelembevételével is egyszer már rendet kell teremteni a cigánykérdésben.
Kapcsolódó hírek:
Román rendőrök verik a lakóhelyük elcigányosítása ellen tiltakozó magyarokat Marosvásárhelyen
Móresre tanított nagymenők - ráfáztak a cigánybűnözők
Akkor még másképp mentek a dolgok
Egy nem hiába született család: kutyákat kínoznak, élő macskákat boncolnak - és persze lopják az áramot