Elhunyt az amerikai újságírás "nagyasszonya", aki ki merte mondani az igazságot az USA-t uraló zsidó lobbiról
Július 20-án elhunyt Helen Thomas, a legendás amerikai riporternő, aki több mint 50 esztendőn keresztül tudósított a Fehér Házból. Hozzá hasonlóan őszinte és becsületes újságírót sajnos csak elvétve lehet találni a nyugati világban.
Helen Thomas nem kevesebb mint tíz amerikai elnök tevékenységéről tájékoztatta a közvéleményt. A Hearts Média Konglomerátum lapjainak állandó jegyzetírója volt, és számos nagy sikerű könyvet is írt. A Fehér Házból 1961óta tudósító riporternő nagy tiszteletnek és népszerűségnek örvendett, és 89. születésnapján maga Barack Obama elnök is köszöntötte.
A siker és az elismerés nem szédítette meg. Soha nem feledkezett meg arról, hogy neki, mint újságírónak, az igazság kimondása a kizárólagos feladata. Mivel jól ismerte a Közel-Kelet politikai viszonyait, egyértelműen a palesztinok ügye mellett foglalt állást. Ennek ellenére Barack Obama sem tehette meg, hogy szóra sem méltatja Helen Thomas halálát. Nyilatkozatában az amerikai elnök “igazi úttörőnek” nevezte, aki “Kennedy elnök óta minden amerikai elnök mellől tudósított”. „Ez idő alatt mindvégig szoros figyelemmel követte a ténykedésüket, beleértve az enyémet is” – fogalmazott az amerikai elnök.
Ahhoz képest, hogy ő volt a legidősebb és legtapasztaltabb tudósító a Fehér Házban, halálhírét követően alig jelentek meg róla terjedelmes nekrológok. Az ok természetesen az, hogy a zsidók gyűlölték őt, mivel ki merte mondani az igazságot a Palesztinában zajló izraeli terjeszkedésről és a palesztinok üldözéséről.
2010. május 27-én egy David Nesenoff nevű filmrendező, dal- és szövegíró rabbi a Fehér Ház kertjében megkérdezte Helent, mit javasolna az izraelieknek. Az újságírónő nem rémült halálra a zsidó provokatív kérdésétől, hanem világosan kimondta, mit is tanácsol nekik: “Azt mondom, menjenek el a pokolba Palesztinából. Értsék meg, hogy a palesztin nép megszállás alatt áll, és az az ő földjük.” Majd miután a rabbi feltette a kérdést, hogy hová is menjenek pontosan az izraeliek, az újságíró hölgy a következőképpen válaszolt: “Menjenek Lengyelországba, Németországba, esetleg Amerikába, vagy bárhová.” (Mi inkább lakatlan szigeteket javasolnánk, esetleg a Holdat, de semmiképpen sem Európát - a szerk.)
A zsidók azonnal ellentámadásba lendültek. Ari Fleischer, George W. Bush’ elnök egykori szóvivője “vallási tisztogatás” szándékával vádolta meg a szókimondó veterán tudósítót, felvetve egyúttal, hogy “felháborító” kijelentése miatt ki kellene rúgni az állásából. Lanny Davis, egy másik “kiválasztott”, korábbi elnöki tanácsadó és Bill Clinton szóvivője, “bigott antiszemitának” bélyegezte. A gyűlölködő kirohanásoknak vége-hossza nem volt. Annak ellenére sem bocsátottak meg neki, hogy maga Helen Thomas saját honlapján elnézést kért megjegyzéséért: „Mélyen sajnálom, amit a múlt héten mondtam az izraeliekről és a palesztinokról. Szavaim nem tükrözik azt az őszinte hitemet, hogy csak akkor köszönt béke a Közel-Keletre, ha minden fél elismeri, hogy kölcsönös tiszteletre és toleranciára van szükség. Hamar jöjjön el ez a nap!" – írta. Azonban nem volt kegyelem a számára: 2010 júniusában a Helen Thomast alkalmazó Hearst médiacsoport bejelentette nyugdíjazását.
A zsidók célkeresztjébe került karakán hölgy nem hátrált meg. 2010 decemberében a Detroit Free Press című lapnak adott nyilatkozatában kijelentette: „Megfizettem az árát, de megérte elmondani az igazat. A cionistáknak meg kell érteniük, hogy a palesztinok minden európai cionistánál előbb voltak ott azon a földön. Egyébként ebben az országban Izraelről semmilyen bíráló megjegyzést nem szabad tenni”. Majd kimondott még egy nagy igazságot, melyről szigorúan tilos szólni a nyugati világban: „Az arabellenes propagandisták befolyása alatt élünk. A Kongresszus, Fehér Ház, Hollywood és a Wall Street a cionisták uralma alatt van”.
A Playboy magazinnak adott interjújában 2011 márciusában a következőképpen foglalta össze a véleményét: “Semmit sem lehet mondani Izraelről ebben az országban. Én azonban hosszú éveken keresztül foglalkoztam ezzel a kérdéssel. (A palesztin-izraeli konfliktussal.) Mindenki ismeri a véleményemet azzal kapcsolatban, hogy a palesztinokat minden lehetséges módon elnyomják. Kétségtelen, az izraelieknek joguk van a létezéshez – de amikor az államuk létrejött, elvették másvalakiknek a hazáját. Én a palesztinok elleni jogsértések ellen emeltem fel a szavam. És miért ne tehetném meg?”
2011. február 16-án Helen Thomas interjút adott a CNN-nek Joy Behar showműsorában. Az újságírónő ekkor megint a zsidók tyúkszemére lépett, amikor közölte: amikor a második világháború véget ért, a “zsidóknak valójában sehová sem kellett volna menniük, mivel immár nem üldözték őket. Azonban ők mégis elragadták egy másik nép földjét.”
Egy ízben egy riporter megkérdezte tőle, hogy mit válaszol azoknak, akik antiszemitának tartják. A libanoni bevándorlók gyermekeként született legendás riporternő frappáns választ adott: „Miről beszél? Én is szemita vagyok.”
Csodálhatjuk-e, ha a cionista magyarországi sajtó sem emlékezett meg a nagyszerű amerikai újságírónő haláláról?
Perge Ottó
Korábbi cikkeink:
Kapcsolódó hírek:
Ami fontosabb, mint a holokauszt: a száz évvel ezelőtt kitört világháború elhallgatott tanulságai
Részletek az Első Nemzetközi Zsidóellenes Konferencia gyűlöletkeltő nyilatkozatából
Bécsi cukrászda helyett újabb holokauszt-agymosó programokkal kedveskedik az EU a tagországoknak
Íme Európa "legfeketébb báránya", az új közellenség: az egyetlen német nemzetiségű "náci" képviselő az EP-ben