A "demokrácia védelmében" az USA belesodródott a vietnami háborúba. A végtelenül korrupt és egyáltalán nem demokratikus déliek támogatása katonai tanácsadók és kiképzők küldésével kezdődött, és a tonkini, USA rendezte cirkusz következményeként totális háborúvá szélesedett. Az 1965-től 1973-ig tartó háborúban az USA számtalan esetben követett el tömeggyilkosságokat (My Lai), tömeges deportálásokat (stratégiai falvak), és a katonai doktrínájuk értelmében kimondottan a civil lakosság legyilkolására irányuló hadműveleteket, melynek keretében Vietnamra négyszer annyi bombát dobtak le, mint az egész második világháború során az összes hadszíntéren.

Ez azt a célt szolgálta, hogy megtörjék a lakosság hitét a győzelemben és a fennálló rend elleni felkelésre ösztönözze őket. Az USA idiótái a saját degenerált népségük normái szerint gondolkodtak, és ezért pontosan a terveiknek az ellentéte valósult meg, mert végtelenül megnőtt a gyűlölet velük szemben. 
Ezek a tömeggyilkosságok igen elkeserítették Észak-Vietnam lakosságát, mert nem tudtak megfelelő választ adni rájuk. A teljesen megsemmisített ipar nem okozott különösebb gondot, mert a szovjet és a kínai segítség bőven felülmúlta a szükségeseket. Viszont a tömeggyilkosságokra is meg kellett fogalmazni valamiféle választ.

Ezt a szovjet katonai segítség keretében érkezett Sz-75 Dvina kétlépcsős légvédelmi rakétakomplexumok adták meg. Ez a rakéta rendkívül súlyos csapást jelentett az USA légi erejére. 

A rakéta gyorsítója 14 db. nitroglicerines lőporrúddal rendelkezett, melyet a beállított Laval-csőben elhelyezett piropatronok hoztak működésbe, és indulópályára emelte a rakétát. Mikor a pitot-csőben a nyomás elérte a kívánatosat, berobbantak a rakéta piropatronjai, és a "G" anyag, valamint az "O" anyag fúvókáit működésbe hozva, a magnézium-alumínium ötvözetű bilincseket leégetve, lokátor, majd robotpilóta vezérléssel igen nagy találati valószínűséggel haladt a cél felé (első film melléklet).

Az amerikaiakat meglepte a nagy találati pontosság, és mire felmérték a további lehetőségeiket, igen érzékeny veszteségeket szenvedtek. Nem csak a stratégiai bombázóik kerültek halálos veszélybe, hanem még a kor színvonalának élén álló vadászbombázóik, vadászgépeik is ( második filmmelléklet bemutatja egy gépük lelövését és a két pilóta kiugrását).

A lakosság megsemmisítését célzó, a hadviselő fél tartását megtörni akaró óriási légitámadások nem maradtak hatás nélkül a lakosság vonatkozásában. Nőtt a tehetetlenség érzéséből táplálkozó elkeseredés. 

Az USA repülőgép és pilóta veszteségei mind a mai napig nem nyilvánosak, de reális számítások szerint legkevesebb 4.000 különböző repülőgépet veszítettek. Az élve fogságba került pilóták száma 3.500 körül volt. 

A lakosság morális tartásának megőrzése és növelése céljából az északiak olyan eljárást alkalmaztak, melyről azóta sem beszél senki. Az amerikaiak azért nem, mert óriási szégyen rájuk nézve, a vietnamiak pedig azért, mert súlyosan megsértették a hadifoglyokra vonatkozó nemzetközi rendelkezéseket. Az elfogott pilótákat rendkívül durván (tömeggyilkosokként) kezelték, levetkőztették, kihallgatták, és ezt követően, miután emberi tartásukat megtörték (nem volt nehéz), pár hetes éheztetés és verés után visszakapták a ruháikat és felszerelési tárgyaikat. Valamiféle szabadulásban reménykedő USA pilóták elképzelhetetlenül megalázó helyzetbe kerültek.

A légitámadásokban nagy veszteségeket elszenvedő településekre szállították őket, ahol egy közterületen előre kiásott és egy erős faoszloppal ellátott 2-3 méter mély gödörbe láncolták őket az egész lakosság részvételével. Ez lett a település nyilvános pöcegödre. Ide jártak azok, akik úgy gondolták, van törlesztenivalójuk, ide dobálták be a kutyának sem való élelmezést és ha újabb légitámadás érte a települést, köpködték és szidták a leláncolt gyilkosokat. 3.500 körüli azoknak a pilótáknak a száma, akik ilyen helyen fejezték be az életüket.

A lakosság morális tartását viszont ez a művelet nagymértékben erősítette. Visszaadta a győzelembe vetett hitüket, hiszen látták, hogy a gyilkosok gazdái semmit nem tudnak tenni zsoldosaik érdekében. A lelőtt gépek roncsait is kiállították, és a propaganda sem korlátozta magát. A Dvina szovjet légvédelmi rakéta összetörte az USA minden győzelmi reményét és a szégyenletes futás már csak idő kérdése volt.

Az észak-vietnami hadsereg egy cserkészcsapatnak tekinthető az észak-koreaihoz viszonyítva. Észak-Koreát nem csak Kína és Oroszország közelsége (amelyek soha nem fogadnának el határaikon USA támaszpontokat abban a térségben), hanem a lakosság (teljes mozgósítás esetén 3 millió katona), különösképp a hadsereg kiváló felkészültsége és elszántsága védi az agresszióval szemben. Az ország domborzati viszonyait Isten kimondottan gerillaháborúra teremtette. Mindenhol erődök, fegyverraktárak, és "human-bomb" alakulatok, kiváló speciális kiképzésű egységek (kb. 80.000 fő), a világ egyik legjobb tüzérsége és rengeteg, különböző típusú rakétafegyver várja a tömeggyilkosokat. Meg tízezer gödör, faoszloppal a közepén (ha még nincs, majd lesz). 

Kassai Ferenc - Hídfő.net