Egy 25 éves pincérnő Németországban az idén bevezetett szabályoknak köszönhetően elveszítheti a munkanélküli segélyre való jogát, mert nem vállalt el egy állást. A feladata szexuális szolgáltatás nyújtása lett volna, munkahelye pedig egy bordélyház.

Két évvel ezelőtt liberalizálták a prostitúciót Németországban. Azóta a bordélyházak tulajdonosainak adót, és munkáltatói egészségbiztosítást kell fizetniük. Nem mellesleg hozzáférnek a munkakeresők adatbázisához is.

A pincérnő, aki valójában munkanélküli információtechnológiai szakember, egy kávézóban dolgozott, egy bárban kellett volna dolgoznia éjszaka.

Kapott egy levelet a munkaügyi központtól, hogy egy munkáltatót érdekli a „profilja”, ezért fel kellene hívnia. Csak amikor így tett derült ki, hogy a nő – aki most szándékosan marad névtelen – egy bordélyházat hívott fel.

A nemrégiben bevezetett német szociális reformnak, minden, legalább egy éve munkanélküli 55 év alatti nő kényszeríthető, hogy elvállaljon minden munkát– a jelek szerint még akkor is, ha prostituáltként kellene dolgoznia. Aki nem vállalja el a kiajánlott munkát, nem jogosult munkanélküli járadékra.

Múlt hónapban is a munkanélküliség Németországban a már 11 hónapja folyamatosan mért legmagasabb értéket mutatva 4 500 000 embert sújt, ami a legmagasabb az 1990-es újraegyesítés óta.

A kormány megpróbálta morális alapokon kivenni a szabály hatálya alól a bordélyházakat, azonban úgy vélte, hogy túlságosan bonyolult lett volna megkülönböztetni a bordélyházakat a bároktól, így maradt a szabályozás.

Ma Németországban a munkaügyi központoknak ugyanúgy kell kezelni azt a munkáltatót, aki prostituáltakat keres, mint azt, aki fogászati szakasszisztensnőt.

Mikor a pincérnő megvizsgálta a munkaügyi központ beperlésének a lehetőségét, arra jutott, hogy nem sértette meg a jogot. Ha a munkaügyi központ nem szankcionálja azokat, akik visszautasítják a felkínált munkát, beperelheti a potenciális munkáltató a központot.

-Nincs már semmi a törvényekben, ami visszatartja a nőket attól, hogy a szexiparba küldjék – mondta a hasonló ügyekkel foglalkozó Merchthild Garweg hamburgi ügyvéd.

Garweg elmondta, hogy a pincérnő ügye nem elszigetelt eset. Volt olyan korábban telefonosként dolgozó nő, akinek telefonszex – munkát ajánlottak.

Egy másik 23 éves nőnek Gothában azt mondták, hogy menjen el egy állásinterjúra, amin aktfotókat kellett volna készíttetnie.

A szexipar is szabadon hirdethet a munkaügyi központokban álláshirdetéseket a liberalizációnak köszönhetően. Ha a munkaügyi központ nem hirdeti meg az állást, a munkáltató be is perelheti.

Tatjána Uljanova, aki Berlinben vezet egy bordélyházat, rendszeresen böngészi a munkaügyi központ adatbázisát új munkavállalók után kutatva.

-Miért ne toborozhatnék a munkanélküliek bázisából, ha egyszer ugyanúgy fizetek adót, mint bárki más? – kérdezte a madám.

Ulrich Kueperkoch a keleti országrészben lévő Görlitzben próbált meg bordélyházat nyitni, de az ottani munkaügyi központ visszavonta az álláshirdetést, mert szerinte lehetetlen lett volna 12 prostituáltat találni.

Kueperkoch szerint azonban meg lehetne nyitni az örömházat, ezért igényével a legfelsőbb német bírósághoz fordult.

Németországban 2002-ben legalizálták a prostitúciót, mondván, ez segít majd a lánykereskedelem és a szervezett bűnözés elleni harcban.

Garweg szerint a növekvő nyomás a munkaügyi központokon a szexiparba fogja lökni a nőket.

-Most, hogy a prostitúciót nem tekinti a törvény erkölcstelennek, már csak a munkaügyi központok jószándéka mentheti meg a nőket az olyan munkáktól, amiket nem akarnak elvégezni – tette hozzá.

(The Telegraph nyomán Szent Korona Rádió)

• A prostitúciót 57 ezer euróval támogatta a kormány
• Elfogtak egy fiatal lányokat prostitúcióra kényszerítő férfit
• Pintér szerint nincs gyermekprostitúcióPintér szerint nincs gyermekprostitúció
• Prostitúció Izraelben (+ videó)